Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

esperességi, kerületi, egyház-egyetemes és zsinati közgyűlésein maga szabályozhassa. IV. Minden magyarhoni hitfelek egyházkörében meghagyassanak az eddig fenállott lelkészállomások ; ott pedig, hol egyházi és világi fel— söségek által ujaknak szüksége kimutattathatik, 100 családnak, mellyek az alább megnevezendő egyházterhek viselésére elégségesek, ujak állítassanak. V. Minden magyarhoni hitfelek rendes lelkészeinek kézpénzbeli évenkinti tökéletesen egyenlő mértékben, határozandó járandóságát a1

közálladalom fizesse. VI. Minden magyarhoni hitfelekezetü egyházközségek tartozzanak lelkészeiknek, — az ekklézsia és lelkipásztora közt szükséges vallásos kegyeleti kapocs fentartása végett, — tisztességes lakást, bizonyos mennyiségű és tüzelő fát,gabonát és stólát adni. A' nagyobb egyházközségek, minthogy követeléseik nagyobbak, a' most megnevezett járandóságokat nagyobb mértékben adandják, a' mi által nemcsak az ekklézsiák közti osztályozási fokozat létesülni fog, hanem az ekklézsiák szabad választási joga is indokolva lesz. VII. Minden magyarhoni hitfelek egyházkerületeinek és egyházmegyéinek püspökeit és espereseit, mint kik egyházuknak és a' státusnak egyenlő szolgálatokat tesznek, lássa el a' közálladalom illendő jövedelemmel. Illendő jövedelem alatt értetik ollyan, mellyböl tisztükkel együttjáró szükséges utazások és hivatalos eljárások költségei is kikerüljenek. VIII. Minden magyarhoni hitfelek püspökei mellé állítassák álladalmi költségen egy, két egyházi és két világi egyénekből alakuló, egyháztörvényszék (consistorium), melly a' püspöknek elnöksége alatt az egyetemre menő 's onnét visszatérő theologusokat examinálja, a' törvényszerinti dispensatiokat kiadja,a' divortialis és minden egyéb egyházkerületi pöröket elitéli, 's a"* mellyröl a' fölebb vitel az egyházegyetemes közgyűlés által a' cultus-ministeriumhoz történik. IX. Minden magyarhoni hitfelekezetüek közöl, a' törvényben szentesített tökéletes egyenlőség és viszonyosság elvénél fogva igazságos arányban neveztessenek az országos törvény-és kormány-székekhez, különösen a' vallás- és közoktatási ministertanácshoz egyházi ülnökök. X. Minden magyarhoni hitfelekezetüek törvényben rendelt tábori papjaikat csődület utján jelentkezett, az egyetemes gyűlés által megvizsgált 's fölajánlott egyének körül a' cultus-ministeri tanács nevezi ki, azoknak magok viselete fölött az egyházegyetemes gyűlés ügyelvén föl. XI. Minden magyarhoni hitfelekezetüek egyház-alapítványaikra nézve a' legfőbb fölügyelés igen is a' felelős cultus-ministert illesse, mindazáltal a' végrendelkezök és alapítók akaratát tisztelve, hol azok bizonyos helyhez kötvék, az illető egyházi felsöség fölvigyázása alatt tovább is az egyházközségek kezelésén meghagyassanak, annál inkább, minthogy XII. minden magyarhoni hitfelekezetü egyházközségek templomaikat, pap- és kántorlakaikat építeni és fentartani magok tartoznak, az ujon építendő épületek terveit előlegesen a' püspöki consistoriumnak beadni kötelesek levén. B. Az iskolákat illetőleg. Nemzetünknek az értelmi és erkölcsi mivelödésbeni általános hátramaradását eddigelé leginkább azon idegenkedés okozta, mellyel a' külön hitfelek honunkban egymás iránt viseltetnek. Ezen idegenkedés az erőknek eldarabolása által a' legszentebb buzgóságot is sokszor elzsibbasztja. Vannak helységek, városok, hol három — négy hitfelekezetbelieknek 3-4-féle rósz iskolaik vannak, mert jó iskolát fölállítani magán mindenik fél tehetetlen. Minden helyen egy jól rendezett, jó tanítóval ellátott iskola sokkal áldásteljesebben működhetnék, sokkal kevesebb költség mellett. Az 1848: XX-dikt. cz. 3. és 4. §-ban kimondott azon két szent elvekben : „minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által födöztessenek, —- és bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás valláskülönbség nélkül mindenkinek kölcsönösen megengedtetik," — meg van vetve a' lehető sikeres javításnak csirája. Melly nemes csirából következő ideálokat lehetne kifejteni: I. Országszerte minden ovodák-, elemi-, nép-, és reáliskolák, gymnasiumok, lyceumok, academiak, collegiumok, egyetemek közösöknek nyilváníttassanak. II. Országszerte mindenütt, hol eddig ovodák és iskolák nem léteztek, de 30 illyeneket kívánó gyermekek találkoznak, illyenek állítassanak föl álladalmi költségen. III. Országszerte minden helységben, hol többféle iskolák panganak, azokat összeolvasztva, álladalmi költségen egy jó iskola állítassék, — nyolczvan gyermek számáig 1, azonfelül 2, vagy hol 150 gyermeknél több van, 3 tanítóval is. IV. Országszerte minden közös ovodából elemi és népiskolából a' felekezeti vallástanítás kizáratik. Az így keletkező hiány minden hitfejekezet saját lelkésze által pótoltassék. A1

kegyes érzetek ápolására pedig, mellynek minél korábban a' gyermeki szívbe csöpögtetését elhanyagolni nem szabad, a' vallás- és közoktatási minister pályázás utján olly kézi könyvecskét készítend, melly, mellőzve minden felekezeti szint, a'minden emberi szívet érdeklő isteni igazságokat erkölcsi mondatok, versecskék,példázolatok, elbeszélések, imádságok által tárgyalja, és valláskülönbség nélkül mindenektől elfogadható legyen. V. Országszerte minden közös főbb iskolákban az ifjúság vallásminösége számához képest felekezetükbeli egy-egy lelkész alkalmaztassák