Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

velési álladalomjavakból és a' jelenleg is létező tudományok alapítványaiból mindenik egyház és iskolára fog esni. A1 mi ezen két forrásuton szükséges, azt fedezze a nép által fizetendő egy­házi és iskolai adó. Magában értetik, hogy az egyház és iskola javadalmaiból az egyház és közoktatási országos hivatalnokok is fizettes­senek. f) Semmi sem emészti meg annyira az élet­erőt, mint a' tanítás; ezért ha a' tanítókat szo­ros kötelességeiknek elébe szabása által el­használjuk, erkölcsi kötelesség, azoknak idősb napjaikról is nyugdijak által gondoskodni. A' mel­lett. hogy a' szolgálatidöhöz mért fokozatos elö­léptetésök legyen, legczélszerübbnek látom ha a' tanítók rendes fizetésének '/,„ visszatartóz­tatik, és az kamatostul adatik vissza az elhasz­nált tanítónak végnapjaiban, vagy holta után öz­vegyének vagy árváinak. g) A' czélszerü iskola-épületek körüli gond is a' közvetlen fölügyelő testület kötelessége, valamint a' taneszközök körüliek, mellyek közöl egy gazdasági kert egy tanépülettöl se marad­jon el. 2. A1 különböző viszonyok szülék és tanítók közt, a' párérdekek, mellyek tanító vagy szülék és növendékek ellenében, 's viszont keletkezhet­nek, szükségessé teszik igy érdektelen és a' helybem körülményektől független tankerületi népiskolafölügyelö testületet, mellynek föladata átalánvéve: a1 közvetlen felügyelő testületeket összekötni a' ministerivel, tehát mindkettőre in­kább közvetve, mint közvetlen hatni. Igen, föl­ügyelő vagy tankerületi főigazgató a' népisko­lákra nézve annyi legyen, a' hány népiskolaké­pezde van, tehát mintegy húsz. Említnem sem kell, hogy én mindig vallásfelekezetnélküliség­gel beszélek és az erdélylyeli uniót remélem.Ezen testületet teszik egy tankerületre vonatkozólag a' kerületi képezde tanárai a' képezdeigazgaló­val, az összes tankerületekre nézve pedig egye­dül a' képezde-igazgatók, kiket a1 ministerium nevez ki. A' tanárok mimódon választassanak, arról alább helyén lesz szó. Ezen tankerületi népiskolaigazgató testület köréhez tartozik: a) A' népiskolák számára tanrendszert dol­gozni, ezt az iskolákban gyakorlatilag foganat­ba venni, még pedig ugy, hogy annak gyakor­latban! kivihelése minden tankerületi iskolákban megkísértessék, és midőn a' gyakorlati próbát teljesen kiállta, akkor terjesztessék megerősí­tés, átalános használás és az egész hazábani egyenszerü oktatás végett a' ministerium elébe. Fentebb már megnevezlem nemzetiségünk két átkát, úgymint a' vallásfelekezeliességet, és a1 sok nyelvű népeket, vagy a' vallás és nyelv­fanatismust. És ha eddigelé a' vallás-fanatis­mus iszonyú romlásokat okozott most vallás, nyelv és nemeetiség azonítva aligha kisebb vészszel fenyegetnek. Mind ezeknek végoka az egyenszerütlen nevelésben rejlik. Ezért minél­elöbb egyenszerü nevelés hozattassék be, más­kint szakadozott és különérdekü népek, nem pe­dig nemzet leszünk. Én a' kivánt egyenszerü nevelés és tanrendszernek ezen testület általi ki­dolgozását három okért kívánom: első és a' mi fő, ez : a' képezde-igazgató és tanárai legjárta­sabbak tartoznak lenni a' népnevelés és okta­tásnak mind elmélete, mind gyakorlatában; pedig ha valahol, nevelés és oktatásnál fő az elmélet és gyakorlat párosítása. Én igen sok szép papírra tett gondolatot láttam már, de gyakorlati kiviheté­se vagy megbukott, vagy igen igen roszul ütött ki. Söt őszintén megvallom, mig egyoldalú ember voltam, én is estem illy hibába; de miután két olda­lúvá lettem, kikerülöm e' hibát. Második ok, hogy a' közvetlen fölügyelöség is befoly ebbe a' tanrendszer jó vagy rósz eredményének látása 's annak megbirálása által; végre harmadik, hogy a' ministerium magas állásánál fogva e' tanrend­szert mint ollyat erősíti meg melly már két pró­bakövet állott ki; igy könnyen lehet a' legna­gyobb ügyben, a1 nevelésiben, felelős. Magában értetik, hogy a' képezdék a' népnevelés és ok­tatás tovább fejlesztésének gyülhelyei levén, a" tanrendszerek javítása ezekből jön líi. Ezért ha akármellyik népiskolatanító a1 nevelés körében valami újat fedezett föl, azt a' képezdeigazga­tóval, ez a' több igazgatókkal tüstént megbi­rálás végett közölje. Ezen tekintetből: b) A' képezdeigazgató a' kerületbeni rendes és segédtanítókkal 's a' gyülekezetekkel foly­tonos kölcsönködésben áll az állal, hogy a1 ke­rületbeni iskolákat meglátogatja , ezeknek mind szellemi, mind anyagi állásáról közvetlen tudo­mást vesz, a' tanítókat szünidőnként tanácsko­zásra összehívja. A1 szünidő népiskolákban egy huzamban hosszú ne legyen, inkább többször, de egy hétnél hosszabb soha se, az is az évszak jelentékenyebb részeiben: vetés, takarás, ka­szálás és szüret alkalmával, hogy a' gyermek szüléjét a' munka körül lássa, söt segítse. A' hosszas szünidő a' népiskola természete ellen van. Itt a' gyermekek még átalánvéve fejtetnek önálló szellemiségre, de ezt az iskolákban el nem érik; tehát szükség, hogy folyvást közvetlen vezérlet alatt legyenek, és ezt minél kevesebb­szer és rövid időre szabad megszakítaniok. c) A1 képezde-igazgatók kötik össze a' köz­vetlen vagy helybeni fölügyelést a' ministeri ta­nácscsal, a' mennyiben mindenik kerületi isko­lájának szellemi és anyagi állásáról időnkint tu­dósítást tartozik tenni a' ministerium elébe, de ugy, hogy mindenféle tudósításokat, mielőtt a* minisleri tanács azok tárgyalásába bocsátkoz­nék, ministeri lap ulján a' nyilvánosság terére bocsát, azért, hogy a' közvetlen felügyelő tes­tület megítélje, vájjon hü előadásra építendi-e a*

Next

/
Oldalképek
Tartalom