Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

talan ügyekeznénk lelkesíteni a' növendéket; j itt közvetlen lelkesedés által kell hatni. Itt a' növendék még nem tantárgyat dolgoz föl, mint a' fölsőbb osztályokban; sőt inkább a' tárgy fejti és alakítja a'növendék lelkét. A' tanítás lelkesedésre nézve hasonló legyen az arabok regéjéhez, kik az elfáradtakat ez által vezették, vagy az Amphion lantjához , mellyel ö a' köveket mozdítá azért, hogy az építéshez annál inkább alkalmazkodjanak. És a' melly népiskolatanító illy lelkülettel nincs áthatva, annak állása sikertelen. Ezért erre teremni, de képeztetni is kell. És épen ebben határoztatik a' népiskola fölügyelésköre. 13. A' népiskolafölügyelés. A' népnek nincs nagyobb kincse,mint iskolája. Ez emeli öt ki lelke kifejlése által ugy az anyagi, mint szellemi bilincsek nyomása alól. Ha valamikor, a' jelen időben bizonyult ez be. Nem akarok én izgatni, de az igazat ki kell mondanom, melly, röviden fejezve ki a' tárgyat, ez: Midőn az egyház a' megállapodó hittudat képviselője: akkor az iskolák az egyetemes tudat örök és folytonos mozgatói. Ezért az iskolák az egyházak alatt nincsenek, de ne legyenek fölötte se ; hanem a' kettő mint testvér egymás mellett, és együtt haladjon békés viszonyban. Ezen nézeteknél fogva: 1. Minden községben legyen egy közvetlen fölügyelő testület a' községbeni lelkek és iskolák számához arányított tagokból álló, de kevesebb hétnél seholse, ezek közt legyenek a' lelkész és tanító is, a' lelkész, nem mint lelkész, hanem mint a' vállastannak iskolábani rendes tanítója, a' tanító pedig mint tanító. — A' lelkész már csak annyiban sem lehet maga iskolafölügyelö; mert még ö jelenleg egy, vagy más felekezethez tartozik; pedig a' felekezeties iskoláknak minden áron ellen kell dolgozni. Magyarhonunknak két átka van: a' vallásos felekezetiesség, és a' különböző nyelvű népiesség; melly utósó nemzetiességgel zavartatván össze mennyire ellendolgozik nemzetiségünknek, a' jelen körülmények kézzel foghatólag igazolják. A' nem magyar ajkú papirend a' vallásos felekezetiesség ürügye alatt is mindig nemzetiségünknek ás alá. Tehát semmi felekezeties iskola. A' pap, m!nt értelmes, mívelt egyén, egyszersmind mint a' vallástan tanítója legyen tagja az iskolafölügyelésnek. Ne nehezteljenek, feleim! Én magyar nemzetiséget akarok alapítani, 's azt más módon nem képzelhetem, mint magyar népiskolák által, és ha valaki ezen nézetemért neheztel, tán roszakaróm; azt én a' magyar nemzet ellenének nyilvánítom. Én a' papot az iskolárai befolyásból nemcsak ki nem zárom, hanem abba bele teszem. Csak az üres nyegleségnek, ebből folyó rosz eredménynek, és a' vallásos felekezetiesség ürügye alatt rejlő j magyarnemzet rontásának vagyok ellene. A' több ministeri tárczák körét is fölfogom valahogy, 's átlátom azoknak nemzetiségünkrei befolyását; de egy sem vág annak ugy életerébe, egy sem hat annyira az alanyi erőkre, mint a' nevelési; tehát a1

nevelési ministernek a' legelső tanárnak és papnak, és igy fél collegának a' nemzetiség gyökeres megalapítására legnagyobb hatása van. A' közvetlen fölügyelő testület jogai és kötelességei : a) A' tanító választása. Ez a' választás nem történhetik más egyének közöl, mint kik képezdében neveltettek. Ezek megerősítés végett az oktatási ministérium elébe terjesztendök. A' tanítóhivatal állandó legyen, az ideiglenes tanítóságok tüstént eltörlendök. b) Fölügyelés arra, hogy a' nép gyermeke tizenkét éves koráig rendesen iskoláztassék, és pedig 10 —12 éves korukban a' lányok a'fiúktól külön választassanak. Említenem sem kell, hogy minden valláskülönbség nélkül. Az israeliták is a' keresztyén iskolákba járjanak, vallásukat valamint más felekezetüeknek, ugy nekik is papjaik tanítsák. c) Vigyázat arra: vájjon a' tanító az országosan bevett és megalapított rendszer szerint tanít-e ? szorgalmas-e a' tanításban ? erkölcsi viselete jotékonyan hat-e a' gyermekekre ? 's ha atálánvéve a' tanítókellékeknek meg nem felel: a' közvetett felügyelés utján történt háromszori komoly intés után hivatalától fölfüggesztetik, melly szinte a' ministeriumnak bejelentendő. d) A' tanítók mennyiségére. A' melly helyen az iskolás gyermekek száma 100—200, ott két rendes tanító alkalmaztassák, egyik a' íi-, másik a' lánygyermekeknek. Segédtanítók csak körülményszerüleg alkalmaztassanak, 's azok is a' képezde tanítójelöltjei közöl. e) A' tanítók fizetése. A' tanító nagy kötelessége mellé illő és pontos, nem kegyelmes fizetés adassék, és pedig közpénztárból; legyen az egyenlő mindenütt a' lelkész fizetésével; mert a' tanítónak nem kisebb, minden tekintetben pedig terhesebb kötelességei vannak, mint a' lelkésznek. Az iskolák népessége szerint a' fizetés falun 200—400 p. ft. legyen, és semmi termesztmény , semmi tanításdíj. Városokon aránylag növekedjék. De kérdés: honnan telik ezen nagy öszveg? Eddig házi és hadi volt, ezután lesz egyházi és iskolai adó, vagy egy szóval: közteherviselés, mert az egyházi és iskolaadórovatot külön még nem szeretném. Még pedig minden közönség viselje saját egyháza és iskolája adóját, ugy azonban, hogy jelentő pénzei és fekvő vagyonai írattassanak össze, ezen jövedelmek kivetett adó gyanánt tekintessenek 's a' község ennyivel kevesebb egyházi és iskolai adóval rovattassék meg, hozzá adatván ehez azon aránylagos járulék is, melly a' leendő ne*