Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-06-04 / 23. szám
•713 714 hogy az egészen más alapú, czélu és mezejü egyházban is kell lennie. Az iskola és egyház közti különbséget ez úttal nem akarom fejtegetni, feltevén, hogy J. ur maga is kitalálja azt, ha homlokát kissé ránczba szedi. — Továbbá midőn mi késmárkiak valakit elküldünk, kicsapunk, az vagy még ez évben, vagy a' jövőben pl. Szarvason léphet be az iskolába, mert nem szabad valakit örökre az iskolába járhatástól eltiltanunk. Mi hasonlatosság van már az illy iskolai kitiltás és egyházi excommunicatio közt, az egyes iskola nem-e csak ollyan, mint egy gyülekezet ? Itt hát összezavarta kegyed a' gyülekezetet az egyházzal. Ha én tanításom alatt elnökölök, következik-e abból, hogy kegyed a1 helybeli, vagy esperességi egyházi gyűléseken elnököljön, hol nem tanít, hanem hol kegyedhez hasonló nagykoruságu egyének tanácskozásait vezeti és végzéseit kimondja? Olvassa csak ezt, mit a' Conf. Aug. II. részének VII. fejezetéből kiírok, tán megsejdíti a' különbséget, melly azon állása közt van, midőn pl. a' szónokszékböl sz. beszédet mond a' templomban, vagy katechizál, 's azon állása közt, midőn gyűlésen, hol csak „circa sacraL<m van szó, elnököl!,, Sic autem sentiunt, potestatem clavium seu potestatem Episcoporum, juxta evangelium, potestatem esse seu mandatum Dei praedicandi evangelii, remittendi et retinendi peccata, et administrandi sacramenta. Nam cum hoc mandato Christus mittit Apostolos : (Jo. XX, 21. sqq). Sicut misit me Páter, ita et ego mitto vos. Accipite spiritum sanctuin: quorum remiseritis peccata, remittuntur eis, et quorum retinueritis peccata, retenta sunt. Marc. XVI: 15. Ite, praedicate evangelium omni creaturae etc. Haec potestas tantum exercetur doeendo seu praedieando verbum, et porrigendo sacramenta, vei multis vei singulis juxta vocationem, quia conceduntur non res corporales, sed res aeternae, justitia aeterna Spir. S., vita aeterna. Haec non possunt contingere nisi per ministerium verbi et sacramentorum, Itaque cum potestas ecclesiastica concedat res aeternas, et tantum exerceatur per ministerium verbi : non impedit politicam administrationem; (nemcsak az államét, de az egyházét sem!) sicut ars canendi nihil impedit politicam administrationem. Nam politica administratio versatur circa alias res, quam evangelium : Magistratus (az egyházi magistratus is) defendit non mentes, sed corpora et res corporales adversus manifestas injurias, et coércet homines gladio et corporalibus poenis, ut justitiam civilem et pacem retineat. Non igitur commiscendae sunt potestates ecclesiastica et civilis : ecclesiastica suum mandatum habét evangelii docendi et administrandi sacramenta. Non irrumpat in alienum officium — sicut dicit Christus: Jo. XVIII., 36., Regnum meum non est de hoc mundo. Item: Luc. XII. 14. Quis constituit me judicem aut divisorem super vos? Et Paulus ait Phil. III., 20: Nostra politia in coelis est. 2. Corinth. X.: 4. Arma militiae nostrae non sunt carnalia, sed potentia Dei ad destruendas cogitationes etc. Data est nobis potestas ad aedificationem, non ad destructionem4 4 'stb. — Mostani egyházi gyűléseink csak országlati, az egyház külsejét érdeklő tanácskozmányok. Azonban ha a' papok magok is akarnak, gyűléseznek az egyház belsejéről, tehát de sacris, nem csak circa sacra tanácskozandók, ott méltán magok fognak csak elnökölni. A' fentérintett pontban szélmalommali harcz is van; mert megtagadtam-e én vagy más valaki az elnöklési jogot a' papoktól az isteni tiszteletnél? midőn sz. beszédet mondanak, nem teljesen független és kirekesztő elnökök-e ök ép ugy, mint a' professor midőn „praelegál ?4 4 Ki tagadta tehát, hogy a' tanítás eszméjében a'tanítás alatti elnökölés eszméje benne rejlik ? Azonban hogy ugy is elég hosszura nyúlt czikkemet befejezhessem, nem vitatom itt tovább az elnökség kérdését, sem azt, a tanító alárendeltje-e papjának vagy nem, tán máskor visszatérendő e' kérdésekre; különben is itt csak az egyházról és egyházi fegyelemről szándékozván értekezni. Csak azt jegyzem még meg, hogy a' prot. elvek szerint, nemcsak az nyul avatott kézzel a' sz. Íráshoz és annak magyarázatához, ki papnak avattatott fel, söt hogy megfordítva a' felavatott is avatatlan lehet. J. úr a' hit és tettek kérdésében idézi a' többi közt 1. János //., 18., 19.is, melly helyek így szólnak: „Gyermekecskék, az utósó idö eljött; és miképen hallottátok, hogy az Antikrisztus eljö, most is sok Antikrisztusok kezdettek lenni, a' honnét tudjuk, hogy az utósó idö jelen vagyon. Mi közölünk mentek ki, de nem közölünk valók valának; mert ha mi közölünk valók voltak volna, megmaradtak volna velünk; de ez azért lett, hogy megjelentetnék, hogy nem mindenek mi közölünk valók.4 4 — Hogy illik az oda, azt csak a' mindenek megmondhatója tudja. Végre az, a' mit a' papság megalázásáról perorál9 legalább rám nem illik, 's hogy arról J. úr is meggyőződjék, legyen sasi-* ves a' „Pesti Hirlapu 437. és 438-dik számán ban megjelent czikkemet a' vallástalanságról el** olvasni. *) H u n f a 1 v i János, késmárki tanár. #) Ha jelen csikkemnek ii az a' szerencse jutna, J. úrban ha nem is eszméket, legalább gondolatkákat felébreszthetni, 's neki aztán kedve jöne azokat napvilágra bocsátani: akkor előlegesen csak arra bátorkodom öt megkérni, hogy álláspontom és egész rendszerem és okoskodásom fonákságait mutassa ki, azokat rendre taglalgatva , ne pedig csak amúgy ptroráljon, mint azt előbbi czikkében tatte. — H.
