Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-05-07 / 19. szám
10) Szokott áttekintésül felolvastatott a' mult évi Gyomán tartott egyházvidéki gyűlés jegyzökönyve, az egyházi felsöségi rendeletekkel 's a' mindkét rendbeli canonica visitatiök jegyzökönyveivel együtt, mellyek is kevés észrevételek 's határozatok után tudomásul vétettek, azon záradékkal, hogy gróf Wenkheim József, békési grófnak, a' k. ládányi Bárói Wenkheim családnak, ezen kivül a' báró Lopreszti uradalom igazgatójának Ludig Jánosnak, több egyházaink, iskoláink 's belső hivatalnokaink iránt szembetünöleg kimutatott kegyes jótéteményeikért hálaköszönö irás küldessék consistoriumunk nevében. Végre jövő egyházmegyei gyülésünk helyéül Mezö-Berény tüzetett ki. Ez közelebbi gyülésünk vázlata, mellyröli jelentésemet ezen hozzá tétellel rekesztem be, hogy a' mult évi Gyomán tartott gyűlésünkről lett tudósításban hibásan volt kitéve az, hogy tanácsbiráink napdíjai 2 pengő forint volna, mert az elnökökön 's jegyzőn kivül csak egy pengőben adatik; valamint az is hibás adatból meríltetett, mintha a1 lieblingi lelkészt t. Glökner Jakabot a' canonica visitatio ittasnak találta volna, mert erről szó sincs a1 visitatio jegyzökönyvében, sőt a' nevezett lelkészt minden ismerősei szelíd, jámbor 's mértékletes embernek mondják 's állítják. Tóth Ferencz, békés-bánati egyházvidéki jegyző. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Belföld. Iloldmező-Vásárhi'Iy ápr. 10.1848. Szavamat emeltem e' lapokban a' hazai prot. papság és a' tanítók sorsuknak anyagi érdekében. Igaz, nem tagadom, szavam sem hatalmas, sem tekintélyes nem volt, de merítve volt a' szívnek melegéből, és azért visszautasítom mint a'„tekintélyes levelező" — mint a' „püspök" urnák formák hiánya miatti subtiliskodásukat; segítni akartam nyomorult és köny t facsaró sorsunkon,segítni rögtön; mert ti papok, kik ez állapotnak: „mit együnk, mit igyunk, mivel ruházkodunk" — kik ezen borzasztó állapot ostorozásainak csapásait nem érzitek, ti engemet nem tudtok megérteni, ti szavamat , és ha velem hat ezeren kiáltják is, mint ^iket és érzéketlen szobrok, fül mellől bocsátandjátok. A' ki jóllakott, az az éhesnek panaszát alaptalan mesének tartja. De én, 's kiket a' hivatalnak mostoha sorsa sújt, ezentúl sem leszünk némák. E' hazában a1 prot. papság és a' tanítóknak sorsa nagy részt irgalmatlanul le van verve; gyalázata ez a1 hazának, gyilkosa szellemi emelkedésünknek,botránya a1 keresztyénségnek.Gyávaság és vétek annak rablánczait tovább is tűrni és hordani. — A1 legkisebb is közöttünk, szen• vedö bájtársak! használja erejét, hogy a' mostoha sors kovácsolt bilincsét lerázzuk, mert mig .anyagi szükségeink istentelen keze ostoroz: addig a' protestáns egyház korszerű haladásáról ne álmodozzék, és te felséges haza! ne várd tőlünk azt, mit várni különben lel vagy jogosítva, „szabadíts meg minket a1 gonosztól 's tied lesz az ország és dicsőség" ez volt petitióm fölényege. És te megértettél, felséges haza! hálákat adok te neked, te neked, oh haza és nemzet! melly a* bureaukratia zsoldosai által százados elnyomásban nyögtél, hogy most, midőn a1 szabadság angyala vissza adott tenmagadnak , a' protestáns cultus költségét is elvállaltad! Ha hiven teljesítended e' kötelességedet, te veszed nagyszerű hasznát. Még mártius 20-án megírtam Székács társunknak , hogy petitióm felesleges, gondoskodva lesz a1 kenyérről, azaz, hogy arról, hogy anyagi szükségeink nyomasztó zsarnoksága a' szellemi működésnek lelkét meg ne gyilkolja mi bennünk, hogy epesztő Ínségtől megmentve, egyedül hivatalunk után lássunk. De a1 papságnak, aT tanítóknak jobbra változandó sorsa még nem mind, mit egyházunk érdekében e' nagy események után sürgetnünk kell. A' protestáns egyháznak nagyszerű lárczája van, a1 hol háromszáz esztendős igényei feljegyezvék. Most kell szólani nyíltan, vagy soha! A' tiszántúli reform, spdtia márt. 22-én Debreczenben tartott gyűléséből 10 pontot feltárt a' haza előtt, és mi evangéiikosok csak e* hasábokon nyilatkozunk. Ne beszéljünk itt sokat, mert itt nem határozunk semmit; ön, főfelügyelő úr! neinhaereáljon a1 régi formákon — hiszen Pál apostol szerint „mindenek megujultak" ; hivasson össze mentül elébb egyetemes gyűlést , hogy tanácskozván egyházunk teendői és követelendöi iránt, drága egyházunk érdekeinek életet adhassunk, országos állását a' viszonosság szellemében megalapítsuk. Jeszenszky László. Mármarosból, Szigetről márczius 30-kán. Közönségesen elismert elv ez : a' hon boldogsága csak a' népnevelés által virágozhatik fel, mellynek időnkben édes hazánkban is, a' haladás eszméjéből az eddigi iskolai és templomi népnevelés eleibe a* kisdedóvás jótékony intézetének felállítása és felnyitása átalános szükséggé vált; *s azért kik ezen közintézetek előmozdítását keblökben melengetik, 's azt tettel is igazolják, sok embernyomok áldásait várhatják; de a1 jelennek is ezt elismerni kötelessége levén, kedves alkalom nyilt előttem ennek egy példáját felmutatni. — Midőn a' mult február hónapban a' helvét hitvallást tartó evangyéliomi keresztyén felekezetben a' kánonok rendelete szerint szokásban levő ugy nevezett egyházmegyei látogatás rendi szerint, itt a1 mármaros-ugocsai egyházmegyében kiszabott munkásságunkat több társaimmal a' hosszumezei reformált egyházban folytattuk , a*