Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-07 / 19. szám

syi találhatni azokat az indok, chinaiak, héberek, persák, arabok vallásos életében szintúgy, mint a' keresztyén egyház keblében, különösen hasonlókép nem annyira a' föelvek, mint a' dogmák és zsinati határozatok következtében. (Aegyptomban a' görögöknél és rómaiaknál, ugy látszik, épen a1

dogmák hiánya, a' cultus szabadsága, vagy nemzeti egyformasága miatt, felekezetek nem jönek elö.) A' keresztyén egyházban feltűnők a' nagyszámú szakadások; a' szabad szellemnek harcza a' megállított formák ellen. Már az apostoli férfiak eltérő tanai is (Pál, Jakab , Péter, János) 's a' zsidó-keresztyének és pogány-keresztyének közti eltérő véleményszinezetek! Az arianismus, pelagianismus 's más kisebb eretnekségek légiója! A' keleti és nyugati egyház roppant 's mindinkább ellenséges szellemű két tábora. Az utóbbiban a' waldensiek 's hussiták 's némelly episcopalis egyházak újításai, a' pápák közti nagy schismát nem is említve. Legkeményebb egyházi ellentét az, melly van a' római kalholicismus 's az evangyélmi protestantismus vagy a' középkori és a' reformált egyház között. A1

kettő közti különbséget eléggé mutatja nemcsak a' történet 's tudomány, hanem maga az élet is. Amannál fődolog az egyház 's ennek hierarchikus szerkezete, mint czélok; holott ennél az egyházi szerkezet csak eszköz. Amott a' szerkezet idoma autokratiko-monarchikus; itt eleuteriko-demokratikus. Olt túlnyomó a' megállapodás, positivismus, a' betű, a' disciplina, rendfüggés; itt a' szabadabb mozgás, több iránybani fejlődés, szellem, nevelő ébresztés, önkény, de önállás is. Olt inkább rangkülönbség uralkodik, itt inkább az egyenlőség elve; 's mégis amott több az egyformaság, itt a' változatosság. Amannak szerkezetét nem alaptalanul Péter szilárd oszlopu 's boltozatu pompás basilikájával, ezét egyszerű kertes, mezős szabad vidékkel hasonlíthatni össze. A' vallásos tanok és intézetek kútfeje amott inkább a' traditio és souverain egyház; imitt egyedül a' biblia 's a'mester egyedül a'Krisztus, holott amott az emberi tekintély is. Ott az ősi keresztyénség csaknem absorbeáltatva a' középkoritól; itt külső alakja- és szellemében is tisztábban visszaállítva. Amott több a' mi az érzékhez és phantásiához szól, több a' készület, plastika, symbolika 's mythika (némelly időszakokban a' tiszta poésis is, de sokszor nagy a' degeneratio a' babonáig); imitt több, mi az értelemhez és kedélyhez szól, több a' didaxis, a' prosa; de ismét sok sikerült tiszta contemplativus szónoklat is, jeles templomi énekek kivált a' németeknél, 's a' szívnek mélyiböl fakadó kenetes imák, kivált a' reformátusoknál. A' róm. katholicismusnak több a' múltja; az evangelicismusnak több a' jövendője. Amaz az absolutistikus 's aristokratikus statusoktól fog inkább pártoltatni; emez a' képviseleti constitutionalis országoktól. Katholikus rendezettség, tekintély és erő párosulva az evangyéliomság és reform szellemével, tehát a' kettő egymással kibékülve 's egymást kiegészítve, — kieszközölhetik századok folytával az egy akolt és pásztort (amonnan az akol, iminnen a' pásztor); de egyoldalulag, söt mint egymásnak esküdt ellenei, soha sem. El kellend majd egyszer ismerni, hogy a* religio 's egyház édes anya legyen, ne pedig mostoha. El kell ismerni, hogy a' sáfárok, hivatalnokok a' községért vannak, nem ez azokért. El kell ismerni, hogy az apostolkodás és potestas clavium szolgálat a' hivek lelkének üdvességére, nem pedig uralkodás, hierarchikus értelemben. Meg kell győződnie a' protestánsnak is, hogy Zwingli, Luther, Calvin egyházi reformátorok, nem pedig új vallás-alapítók, fundátorok valának. Meg kell győződnie, hogy tisztelet, becsület a' nagy érdemű férfiaknak, de hogy a' mi főhősünk nem Luther, nem Calvin, nem Péter, nem Pál apóst, magok sem, hanem a1

Krisztus. Meg kell győződnie, hogy valamint elébbvaló kötelesség, ugy nagyobb üdv 's dicsőség is, egyszerű , de teljes keresztyénnek lenni, mint róm. katholikusnak, protestánsnak, lutherista- vagy calvinistának neveztetni. Sok nálunk is még az elfogultság jobbra-balra, a' stagnariusok és radicalok részéről. Soknál nyomósb szó a' symbolikus könyv, az egyh. kánon, a' protestatio, mint az evangyéliom. Soknál ismét nyomósabb az öngenialitás, saját eszméinek apotheosise, eredetiségi viszketeg, vagy épen a' rakonczátlankodás, vagy bármi más gyarlóság és szenvedély. Az egyházak sokasága a* keresztyén élet *s nemzetek csapása, de mégis jobb, mint egy egyház nem tisztán a' Jézus szellemében. Veni sancte spiritus ! Reple tuorum corda fidelium! Mi atyánk, jöjjön el a' te országod! IX. Egyházszerkezeti és kormányzási rendszerek. A' keresztyén egyháznak a' tiszta keresztyénség föelvéhez hü, természetes 's üdvhozó más kormányzási rendszere nem lehet, mint alul a' presbyterialis, felül a' synodalis. A' consistorialis felesleges is 's nincs is veszély nélkül. (Bureaukratikus kinövések.) Az episkopalis, a' szónak tisztított 's eredeti