Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-23 / 17. szám

nehezen barátkozik meg a' falusi #let színezetével Á' népisJíO.líJiépezdék minden vallásfeleke^ptrei tekintet nélkül állíttassanak föl, minthogy, yéLeméijyünk szerint, a' népiskolában a' sajátlagos y^JIástant U

gy js a

' lelkész tanííandja, ki erre a' szakiskolában felekezete szerint képezve van. 2) Az ipar-iskolaképezdék. Akár az alsó, akár a' felső ipariskoláknak más föladata van, mint a' népiskoláknak; következőleg tanítóinak az egyetemes tanítói kellékeken kivül főleg az iskola föladatához irányzott gyakorlati tanításképességgel kell ellátva lenniök. Illyen tanítók leginkább képeztethetnek a' tudományegyetem mellett álló műegyetemben, holott a' tudományegyetemben q' nevelés- és oktatástant elméletileg hallgatják, gyakorlatilag pedig a' műegyetemi tudományok előadását láthatják, 's abban gyakorlatilag mint akar tanítókijelölteknek, akar mint már magános tanároknak részt venni joguk van. 3) Tudomány-előiskola-képezdék. A' két látott képezdék nem adhatnak ügyes tanítót a' tudomány-elöiskoláknak , mert ezek föladata más, mint a' nép- és ipariskoláké. Ezeknek tehát külön képezde kell, és ez legyen minden szakiskola mellett, holott a' nevelés- és oktatástan elméletileg ugy is a' leendő lelkészek számára elöadatik, e' mellett a' leendő tudomány-elöiskolatanítók gyakorlatot vehetnek mint tanítójelöltek, vagy mint magános tanítók is, a' minden szakiskola mellett létezni tartozó tudomány-elöiskolákban. 4) Szakiskola-képezdék. Ha valamellyik rendű tanítótól sokat igényel a' világ, méltán igényel ti szaktanároktól, —• azért hogy ezek rendeltetésüknek czélszerüleg megfelelhessenek: e' végre képeztetniük kell. Az orvosi kar szakjait kivévén, szaktanárok képeztethetnek minden olly szakiskolában, mellyben a1

három szaktudományok taníttatnak, mert itt a' nevelés és oktatástan elméletileg taníttatik, a' gyakorlatra pedig a' leendő tanárok a' tudornányelöiskolákban, sőt szaktudományokban is, akár mint kijelöltek, akár mint magánosok, elég alkalmat találnak, sőt gyakorolhatják magakot a' népiskola-tanmódszerben is, mint olly egyének, kik később az iskolaföl— ügyelő testületnek tagjai lehetnek, kik, reményijük, ezután nem annyira birtokosok, mint tárgyavatottak leendnek. Tehát minden szakiskola, valamint a'tudományegyetem mellett is szakiskolaképezde legyen. A' sajátlagos iskolák mellett itt állnak a' képezdék is, mint másik tényezői a' nemzet miveltségének, de ezeknek ismét egy harmadik tényezőben, az ugy nevezett fölügyelő testületben kell egyesülniök. Fölügyelni mindenkire kell, de főleg kell olly szellemi kincs kezelőire, millyenek a1

tanítók, hogy ök a' reájok bízottakkal híven sáfárkodjanak, mert az ember igen hajló a1

kötelességmulasztásra, akár szellemi és anyagi önzésből, akár kényelemből. Ezért mi a' nevelő intézetek következő fölügyelésfokait ajánljuk, 's kimondjuk azon elvet, hogy bár legyenek magános intézetek, de azok minden esetre közfelügyelés alatt álljanak, e'nélkül érvényteleneknek tekintendők; mert a' magános intézeteknek igen jó oldaluk mellett nagyobb a' rosz oldaluk, — még a' magános házi tanítás is csak ugy legyen érvényes, ha a' köznevelöintézet minden kellékének megfelel 's annak bélyegét viseli. Mi a' fölügyelő testület következő fokait látjuk: 1) Legyen minden helységben az iskola köréhez arányúit közvetlen felügyelő test, olly tagokból álló, kik az iskolaügyhöz értenek, az iránt lelkesedést mutatnak. Ezek hatásköre az iskolák külső és belső életére tartozó tényezökrei fölvigyázat. 2) Közvetett fölügyelés. Ez áll vidéki tagokból, legyenek vidéki, megyei, kerületi vagy bármi névvel nevezendök a' szerint, miként egy vagy több iskolákrai felügyelés bizatik egy vagy több egyénre. Ezek neveztessenek ki a' ministérium utján, kik a' közvetlen felügyelést a1

legfelsőbbel a' ministerivel kötik össze, azért, hogy a' helybeni érdekek miatt sokszor támadható kérdések annál igazságosabban intéztessenek el, mert minden dolog elintézésére két oldalú és érdektelen értesülés kívántatik meg. Több esetekkel szolgálhatnék a' mult korból is, mellyek az illy felsőbb felügyelést szükségessé teszik, de világosan mutatja ezt némelly főbb iskolákban az ifjúság jelen lelkülete — némelly tanárok irányában 's némelly reformok iránt. Ifjú barátim! Higyjék el önök, könnyebb beszélni, mint tenni, könnyebb megírni is valamit általánosságban, mint részletességben előadni, annyival inkább foganítani. Arról is meggyőződhetnek önök, hogy az egyoldalú elkárhoztatás igen fáj. Önök is lehettek és lehetnek illy esetben. Millyen czélszerü lenne, ha egy érdektelen, nem közvetlen, de azért az iskolával összefüggésben álló, a1

közvetlen fölügyeléstöl független egyén vagy egyének önök ügyét tanáraik, tanáraikét önök irányában fölvilágosítva terjesztenék a' legfelső fölügyelő testület elébe! Ez föladata egy a' helybeni körülményektől független fölügyelésnek. Mi ezen független fölügyelés elvét annyira pártoljuk, hogy az iskolák helybeni igazgatóságát sem szeretjük a' tanítói állással összekötni. Legyen az igazgató a' szó legsajátabb értelmében a' helybeni és felsőbb felügyelésnek felelős igazgató, de ne tanító. 3) Legfelsőbb vagy ministeri felügyelés. A' nevelési ministérium egy igen nevezetes ágát teszi az iskolák iránti. A' közvetett felügyelés utján ide jönek minden előterjesztések az iskolák kül- és beléletökről, viszont ennek tanácsából mennek ki minden közoktatást illető rendeletek. Ezért az oktatást vezető minister tanácsnokai a' szó legsajátabb értelmében iskoiaeinberek legyenek, de azért, hogy magam is tanár vagyok