Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-09 / 2. szám

részt igazságtalan dolog, ugy másrészt illetlen is; mert ha öt papnak elválasztottátok, 's akartátok, kell akarnotok 's elfogadnotok azon kellékeket és tulajdonokat is, mellyek a'papsággal járnak. Vagy ha nincsenek valamelly egyénnél a' kellő tulajdonok, miért tettétek öt papnak? Hiszen nálunk szabad választás létezik, 's miért nem tettétek és teszitek azt lelki elöljárónak, azaz papnak, kit inspectornak tenni méltónak ismertek, és azt annál inkább, minthogy az ugy történt az első egyházban is, a' hol a' lelki elöljárók magokból a"1

hallgatókból választattak, kiben legtöbb jó tulajdonság találtaték, az lön pappá, az lön vezérré 's lelki elöljáróvá. De arra elmosolyodva feleltek, dehogy lenne valamelly inspector pappá, hiszen nem ment el az esze. És ezt akartam, hogy mondanátok; de arra az a' megjegyzésem , ha valaki méltatlanságnak tartja papnak lenni, az méltatlan arra is, hogy a' mostani értelemben világi elnök, azaz inspector lehessen. De persze könnyebb munka egyszer kétszer egy évben valamelly gyűlésen elnökösködni és parancsolgatni, mint az egyház terhét vállain viselni, felelősnek lenni, munkálódni 's az Isten országát terjeszteni. Azért tehát méltatlan jogokat ne igényeljetek. Legyenek az inspectorok ellenörjeink, mert kinek van jó öntudata, az az ellenőrtől nem fél, kinek nincs, annak ellenőr kell, de maradjatok is ám az ellenőri korlátok közt, ne vegyüljetek tettleg a' dolgok vezetésébe, hanem engedjétek át azoknak, kik arra hivatvák, ugy bizony jobban menendnek dolgaink, nem lesz annyi rendetlenség és zavar és hátramaradás, mint van most. Vagy ha épen akarjátok, legyetek munkatársaink, gyámolóink, de ne uraink 's elnyomóink járjatok templomba is, necsak a' gyűlésekbe 'stb. Jelesebb növendékek futnak a1

papi hivataltól, ismerek több candidatust, ki elhagyva pályáját, világi lett, miért, mert röstelte e' mostani abnormis állapotot, mondván, mikép inkább akar úr, azaz világi lenni, ki uralkodik, mint szolga, azaz pap, kin uralkodnak. Ez által pedig sokat veszít az egyház. H. úr még egy harmadik új tant állít fel, melly szerint a' tanító nem alárendeltje papjának, 's a1

pap nem elő Íj ár ój a, hanem mindkettő önálló 's független. Ezért nem egy tanító megölelné 's összevisszacsókolná H.urat. De hogy az inspector úrral is egyforma-e a' tanító, azt elhallgatta H. úr. Azt nem merte állítani, hogy nem egyforma vele, mert ugy saját hálójában?

fogná meg magát, inkább tehát hallgatással mellőzte. Tagadja már, hogy nem egyoldalú 's pártnézetü az inspectorokkal kaczérkodó czikke! Hogy a' papot ugy mint tanítót is önállónak és függetlennek állítja, az áltál ismét magára ismertet. I>e a' dologhoz. 'Nekem édes H. úr az álladalomról 1

s álladalmi viszonyokról egészen ellenkező fogalmam van, 's ugy vettem észre, hogy ott egy tisztviselő sem független, hanem ugy függ egymástól, mint a' lánczszemek a' lánczban; hol az nincs, ott az álladalom hasonlít egy összeszaggatott lánczhoz. A' pap is tehát függő, a' tanító is, egyik sem független. A' pap függ egyházától^felsőbb elöljáróitól, a' tanító szinte. Hogy pap legyen elöljárója, vezetője, igazgatója a' tanítónak, azt az egyház nagyon is megkívánja, és én hallottam több egyházat panaszkodni az iránt, hogy a' pap nem eleget ügyelt az iskolára, de hogy valamelly pap szigorúan ügyelt volna az iskolára, arról soha sem hallottam panaszt. A' tanítók magok is szívesen ismerték el befolyását a' papnak az iskolára, 's bármelly órában jelent meg az iskolában, mint atya 's ügyelő fogadtaték. Most jót nem állok érette, hogy találkozik tanító, kivált kinek a' szigorú ügyelet nem volt Ínyére, hogy a' papnak ajtót mutatand, miből természetesen botrány lesz. Hogy a' tiszai ev. papok nem hajlandók a1

tanítót iskolában helyettesíteni, azt nem hagyhatom helyben, miután a' pap is tanító az egyházban, sőt azt kívánnám, ha csak más papifunc t i ó i mellett teheti, kivált a' vallást ö tanítsa az iskolában is, mert ez is Krisztus szölleje, hol a' kis venyegékre is közvetlen kiterjessze munkásságát, 's mert mindkettő tanító levén, köztük azon viszony létezik, melly van a' nagyobb tanodákban a' rector és subrector professor közt. Ezen viszony pedig annálinkább állhat meg, minthogy a' pap szelídebb jelleménél fogva, melly nála feltételeztetik, nem fogja éreztetni a' tanítóval hatalmát 's elöbbvalóságát, hanem inkább minden felügyelési joga mellett ugy tekintendi öt, mint közel barátját 's munkatársát; a' tanító pedig ugy tekintendi papját, mint olly egyént, ki kiképeztetésére több időt 's áldozatokat szentelve, az által szellemileg is magosabban áll nálánál, 's azt feltételezvén a' papban az egyház is, azért rendezé e' két hivatalt ugy, mint van. Egyébiránt megszűnve az ok, megszűnnie kell az okozatnak is. Cseppet sem kétlem itt nyilván kimondani, mikép ha a'tanító kiképezettebb papjánál, azonnal a' szerep változzék, 's legyen tanítóból pap 's papból tanító. Óhajtható dolog is volna, hogy minden pap minekelőtte pappá lesz, legalább pár évig tanítóskodjék, 's a' magát jól kiképezett tanító emeltessék papi hivatalra. Ezt igényli az igaz keresztyén vallás szelleme, így van több evangyélicus gyülekezeteknél, nevezetesen szászoknál 's honi reformátusoknál, azt kivánta Luther atyánk is. "*) A' hazatérő candidatusokkal tehát iskolákba vélek, hadd tanítsák **) „Schulen sind kleine, doch ewige und nützliche Concilien : sie habén ein köstlich Amt und Werk, und sind die edelsten "Kleinode der ' Kirfche. Itíh woTIte, dass keiner zu einem 'Prediger erwáhlt würde, er ware 'denn zuvor Schulímeister gewesen. Jetzt wollen die jungen Gesellen von Stund an allé Prediger werden, und fliehen der Schulen Ar-