Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

képviselő nem képviseli az egész személyt, hanem csak a' prot. embernek belső jó tollát. b) A' tárgyak. Egyházi képviselet tárgyai, egyházi tárgy vagyis a' tan, és egyházi eszköz vagyis a' gondnokság. De minthogy egyházi képviseleti gyűlések leginkább alakiak, vagyis egyházi társulatok összefüggését fentartók, tehát a' fenállókat kezelik, ujakat indíthatnak, 's határozatait csak szeretettel hajtják végbe. Jaj a' képviselteknek, ha a' képviselők nem ollyanok mint a' nap, melly minél messzebb van a' földtől, annál melegebb, annál vonzóbb hozzá. c) A' nemek. Képviseleti conventek alsóbb és felsőbb lehetnek; különösen nálunk különböztetnek az esperességiek,kerületiek és egyetemi.Mindezek az ősiekben gyökereznek és választás által azokból létesülnek. Nem fér össze az igazi képviselettel, hogy az alsóbbak akár mint testületek, voksolás által egyenként, akar azoknak elnökei kinevezés által hozzák létre a' felsőbb képviseleti conventeket. Mégis, szokás szerint, a1

kerületi gyűlés elnöki kinevezésével küldetnek ki kerületi képviselők az egyetemi gyűlésre. d) létegzet. A' képviseleti conventek is a' sokságból és egységből állanak; mind sokságuk vagy is tagjaik, mind pedig képviseleti elnökeik az ős egyházból választás által keletkeznek. Egyébiránt sem hivatalnoki, sem hatósági vagyis választmányi, vagyis presbyteriumi eszme fel nem merül a' képviseleti conventek mellett. Az egyetemi gyűlés mégis az úgynevezett állandó középpontiválasztmányt nevezte ki. Semmi rólunk, nélkülünk! e) Felelősséggel tartoznak az ös conventeknek. ÍIÍ. A' prot. keresztyén egyház eszközi tökélye: Egy czélra több út vezethet. Azért a' protestáns eszme virágoztatását is az egyházban többféle módon lehet szorgalmazni. A' dolog veleje az, hogy az énség és szeretet, vagyis a' lélekismeret szabadsága, mint ép testen a' virgoncz vér, átvonuljon az egész egyházi alkotmányon. Legfőbb pontok azonban e' tekintetben a' következők : 1) Személyek. a) Általán szükséges, hogy ker. szellem lengjen az egyházi életben ; 's ez nem lehet, hanemha idegen tárgyakról nem szólunk, de még saját érdekekről is csak engedékenyen értelmezünk az egyházi tanácskozásokban. Vannak t.i., kik a1

kitűzött czéltól idegen tárgyakat hoznak fel a' szőnyegre. Illyen idegen tárgy minden egyéni czélozás. A' társaság minden tagja két értelemben egyszersmind egyén, 's e* különbséget nagy közveszély nélkül összezavarni nem lehet. Ugyanis minden egyes társasági tag, egyén mint ember, de egyszersmind azon társaság czéljára, a' mellybe lépett. Az utóbbi értelemben, a' ki előmozdítja a' társaság czélját, az egyszersmind saját és így egyéni hasznának előmozdításán iparkodik, 's e' nézetből még kötelessége is a' társaság tagjának egyéni czélok elérésén működni: 1

s illy egyéni czélok összevágnak a' köztársasági czélokkal. Ugy de sokan épen más egyéni czéljaik kivitelén iparkodnak, fitogtatják tudományukat 's csipkednek másokat. A' társaságnak épségben feninaradása parancsolólag követeli, hogy olly idegen tárgyak vitatása távol maradjon a" köztanácskozásoktól. De még a' társaság saját tárgyainak vitatása is csak a' jó akarattól átszellemült tanácskozásban éri el legjobban ez ohajtott czélt. Két eset lehetséges e' tekintetben. Ugyanis a' tárgyat vagy csak felszinüleg, vagy alaposan és jói fogtuk fel. Mind a* két esetben az engedékenység egyezteti, a' durvaság elszélyeszti a' kedélyeket és nehezíti a' köz üdv elérését. Ha csak felszinüleg szóltunk a' dologhoz, megengednek a' társaság egyéb tagjai, mert az akarat jó volt, és hibázni emberi gyarlóság. Ámde helyesen szólunk a' tárgyhoz, komolyan vettük a' dolgot, csak hosszabb gondolkodás, bö tapasztalás és a1

körülmények mélyebb összevetése után mertünk féllépni 's illy előnyök mellett ellépni szándékától, meggyőződését eltagadni gyávaság és a'legszentebbnek elárulása. Tiszteljük, becsüljük ez elszántságot, mind a' mellett kettő mégis figyelemre méltó. Első az, hogy a' dolognak számtalan nézpontja lehet, és valószínűsége is számtalan. Az ember ugy is a* tökéletes igazat kikutatni nem képes , 's mint gyarló, csak közelíthet hozzája. A' logica tanítja, hogy a' mennyi jegye van valami tárgynak, annyi különféle felfogása is lehet; és minthogy a' dolog je

gye

i

i lényegesek és nein lényegesek, számtalanok, tehát meglehet, hogy épen én nem a' legjobb nézőpontból indultam ki, noha mintegy megnőtt felfogásom meggyőződésemmel; lehet annálfogva, hogy mások felfogása sokkal alkalmasb a' jelen környülállásokhoz és így valóban nagy szükség van az engedékenységre, 's a' közméltánylásra a'köztanacskozásokban.De tovább, ha legjobb is az én felfogásom, akkor is a' győzedelem sokkal könnyebb az engedékenység mint a' durvaság mellett. A' durvaság elriasztja, és minthogy az egyházban ráparancsolni, ráerőszakolni nem lehet senkire semmit sem, még a' legjobb tanács is a'közjó nagy kárával füstbe megy az erőszak melleit. Holott ellenben a' szelídség mérsékli a' kedélyeket, eltávolítja az indulatoskodást, 's épen az által a' gyengébbeket is nyugalmas megfontolásra, 's a' dolog felfogására alkalmasokká teszi; mi meglevén, elfogadjuk a' jó tanácsot, mert természetünkben van a' fentartási ösztön, 's maga ellen, mig józan, nem dühösködik senki sem. A' mondottakból már következik, milly hasznos legyen minden köztanácskozás kezdetén a' tanácskozás közli jó akaratra figyelmeztetni, különösen pedig az egyházi tanácskozás soha ne kezdődjék az istenhezi fohász, istentisz-