Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

felet nélkül, mellynek épen tárgya legyen, minden jók forrását, az Istent megkérni, miszerint szent lelkével segítségül legyen a' tanácskozóknak, gyarlóság, daczosság , indulatosság megzabolázására. b) Különösen ct képviselőkön tekintetbe jön azoknak helyes választása. Jóakaratilag is azonegy tárgyról különfélekép vélekedhetünk. Szokásban van, ugyan a' sokértelmességet többség által egyeztetni meg. Ám — de megjegyzésre méltó, hogy a' többség balvéleményben is lehet. Meg kell vallani továbbá, hogy a1

többség és kisebbségből keletkező egység csak képzelt egység, léteges erőt és életet nélkülözvén. — Minthogy nem is gondolható, hogy a' kisebbségben maradt rész saját szentlelke, azaz meggyőződése ellen működjék. Egyedüli keresztyén mód tehát a sokfejüség megegyeztetésére, türelem az ítélet napjáig. Ne iszonyodjunk ezen szótól, mert Krisztusé. Engedjétek, hogy a' konkoly a' jó maggal nevekedjék együtt az aratásig: az aratás pedig e' világ vége. Máté 13, 30, 39. Hát az egyházi különböző véleményeknek mikor lesz e' világ vége, vagyis Ítélet napja ? bizony nem sokára, ha keresztyénileg tűrni tudunk. Mert az igazság olvasztó, a' hiba pedig olvadó. Igazi keresztyén szózat tehát, engedni a' többségnek, ugy azonban, hogy tovább is terjeszszük meggyőződésünket és világosítsuk fel, mindaddig, mig keresztyén feszegetésben vagy a' többséget fel nem olvasztottuk, vagy többséggé magunk nem olvadtunk fel. 'S így megy végbe a' keresztyén választás. — Hát választani mit kell? Erre két feltét szükséges, hogy jól ismerjük mit, és kire kell ruházni. aa) A' ki valamit képviseletbe adni akar, és azt helyesen elintézni kívánja, annak csak kell tudnia, mit tesz? 's mit akar végbevinni? Mert annyi sok teendő levén, igen könnyen megeshetnék, hogy mást, vagy máskép tenne, mintsem akart. Amphora coepit institui, urceus exit. Altalán tudjuk, hogy az egyházi czél inkább szellemi mint testi, különösen pedig a' keresztyén egyház czélja, Krisztus saját mondása szerint. Jan. 18, 36., nem e'világból való. De korántsem azon értelemben, mintha a1

testi dolgokról épen nem kellene gondoskodni. Hanem ama mondat csak azt követeli, miszerint a' szellemnek viseltessék legfőbb gondja az egyházban. Annálfogva tudjuk, iogy a' keresztyén egyház tárgya részint tani, részint gondnoki. Hogy tehát, a' ki a' keresztyén egyházat felvirágoztatni akarja, szükség, miszerint egyenlő szorgalommal tan és gondnoki érdekét ápolja és ápoltassa. Ámde tovább azon kérdés keletkezik, mi szükséges, a tani, mi a gondnoki érdek helyes kezeltetésére ? És csak csekély pillanat az egyházi életre meggyőz arról, hogy mind tanság, mind gondnokság, sok ágra oszlik ; — hogy az egyháznak mostani állapotján, vallási eszmék sokságáért és homályosságáért alig lehet egyes ágokat kielégítőleg kezelni. Mik tehát azon részletes tárgyak, mellyeketa' tanság és a* gondnokságban okvetetlenül képviseltetni szükség ? 'S szembe szökik, hogy különösen o' tant nép és rendszerideg, és az elsőt ismét nagy — és kiskortiakra aikalmazólag szükség kezeltetni. A' sokság oktatást, vigasztalást szükségei. A népoktatás maga természeténél fogva rövidebb. — 'S minthogy rövid, csak a' legszükségeshet, egyest, 's azt is felgerjesztő 's eleven módon előadva foglalja magában. Valódi tan és valódi tanítás nem nélkülözheti a rendszert. A' rendszer a' tan egyes tételeit egybeveti, 's gondoskodik arról, hogy öszhangozzanak, 's annálfogva igazak legyenek. Rendszeres tanítás tehát nemcsak tárgyalja a1

részletest is, hanem a' részeket is az egészszeli összefüggésben mindenkor szemmel tartja. — 'S ez már a1

szokott népszerű oktatás mellett lehetetlen. A' tan igazságáról való meggyőződés csak a' tan rendszerének kezeltetése által keletkezik. 'S már azon oknál fogva, Ö 7 hogy az egyház tanának rendszere fentartassék, szükség gyülésileg róla gondoskodni. De rendszeres tanítás azon tekintetből is szükséges, minthogy a1

tanítás a' tanítókat a'tanítók pediga* rendszeres készületet feltételezik. Ha tehát gondoskodni kell a' czélról, akkor nem lehet elfeledni az oda vezető eszközöket. Elmellözhetlen szükséges annálfogva, hogy rendszeres és nép — nagy — és kiskorú oktatás képviseltessék az egyházi gyűlésekben, nem különben az egyház gondnoksága, is. bb) Ismert mondat : non omnia possumus omnes :

annálfogva tanítók nem lehetnek mindnyájan, hanem a" tanítást alkalmas egyénekre bízni kell. Micsoda személyek választandók képviselőknek? Választható ugyan minden tag, de józanul csak alkalmatos. Már pedig a' tanításban a' tanítók, gondnokságban pedig a' gondnokok legalkalmasbak. Minden emberi foglalkozásban vannak bizonyos fogások, mellyek nem születnek velünk, sem az eszme taglalásából nem keletkeznek, hanem azokat ügyes ós szemes gyakorlattal kell megszerezni. Természetes tehát, hogy a' tanítói dolgokhoz legjobban csak a' tanítók, a' gondnokiakhoz csak a' gondnokok szólhatnak legjobban, és így azoknak kezelésére és képviselésére is legjobbak. Erre a' szószaporítás szükségtelen. Annálfogva józanokosság megismerte és meghatározta, miszerint az egyházi képviseletből a' rendszeres és nép nagy— és kiskorú tanítóknak, és a' gondnokoknak kimaradni nem szabad. 2) Számra nézve az ős gyűlések határozatlanok. Altalán minden protestánsnak, minden egyházi iigy tárgyalásához van köze, 's abban részt vehet, ha rá ér és erkölcsileg alkalmatos. De épen azon okból, hogy rá nem érnek mindenek, szük-