Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

férfinak kell lennie. Ha ollyan, akkor az egységnek megbecsülhetetlen organuma. Kellékeit részletesen előszámlálni lehetetlen, mert idöperczenként változnak. Egyébaránt foglaltatvák abban, hogy értelmileg és akaratilag lehetőkép legtökéletesb legyen, és becsülettel vitt vitának eredményét a többség szerint mondja ki. Egyébiránt az elnök szóbeli és Írásbeli, melly utóbbi jegyzőnek is neveztetik. A' ker. féle választásról pedig később. b") Minden gyűlésnek van továbbá saját érdeke. melly felett őrködik. Az egyházi érdek részint tárgyi, részint eszközi. A' tárgyi, vagyis belső a' tan; az eszközi pedig vagyis külső a' gondnokság. Az apostolok világosan mondták Csel. 6. 2—4 : Nem jó minekünk elhagynunk az Istennek beszédét és szolgálnunk a" szegények asztaloknak. Válasszatok azért atyámfiai ti közületek hét férfiakat, kikre bizzuk ezt a' dolgot. Mi pedig foglalatosok leszünk a' könyörgésben és az ige hirdetésének szolgálatjában. íme itt sarjadnak a hivatalnokok és felelősség eszméi. aa) Egyházi hivatalnokságról jegyezzük meg, hogy az csak kétféle u. m. tani és gondnoki. Ezek, ha ugy teszik, egyházi rendek, miszerint a1

társadalmi rend a' köz munkásság részét jelenti. Nem jó osztás tehát az egyházban az egyháziakra és a' világiakra, mert már az egyháziban bent van az egész: ellenben az államban igen is áll az egyháziak és a1

világiak megkülönböztetése. Idők folytában történt, hogy csak a1

tanosiak neveztettek egyháziaknak, a' gondnokiak pedig világiaknak 's ezen szokás a' katholici— smusból átcsúszott a' prot. egyházba is. Ez hiba; minthogy mind a' kelten egyháziak; 's ezt nem is érintenök, ha a1

szoros értelmű egyháziak neveztetése különféle visszaélések alkalmául nem szolgált volna; az egyházban mindnyájan egyháziak. Egyébiránt egyházi hivatalnokok kellékei is , hogy azokká keresztyénileg legyenek, 's azután keresztyénileg működjenek. bb) Felelőség eszméje. Életét nem koczkáztatja senki sem. Márpedig az egyházi hivatalnokokra egyéniségüket, szellemi életüket bízzák az egyesek : természetes tehát, miszerint csak legnagyobb óvakodással teszik azt; 's épen azért a' hivatalnokok eljárásukról a' conventnek felelni I kötelesek. c) Ha a' convent nemcsak részeit, hanem önmagát egészében vagyis közakaratát kezelteti, keletkezik az egyházi hatóság vagyis választmány, vagyis presbyterium eszméje. A' ker. hatóság kellékei, hogy azzá keresztyénileg legyen, 's keresztyénileg működjék. 2) Képviseleti conventek. Az ember, mint okos lény, nem lehet képviselet nélkül, hiszen minthogy az emberi tett forrása a' belső indony, annálfogva emberi külső tettek már képviselői a' belső lelki önhatározatnak. Társasági viszonyok késztetik az embert saját érdekének szorgalmazását másra bizni. Minthogy pedig más a' természeti, más az erkölcsi személy, vagyis a társaság: méltó megvizsgálni, mikép képviselhető mind a' kettő ? A1 képviseleti rendszer t. i. szükségkép követel némelly személyi jogokról való lemondást. De már a' természeti személyen találtatnak némelly nem képviseltethető részek is. Életemet, érzetemet p. o. nem képviselheti más személy. A' közéleti mondatok is tulajdonképen csak részletes képviselést jelentenek. Mert midőn valaki más személyt képvisel, akkor tulajdonkép annak csak némelly érdekeit kezeli, 's az ö nevében intézi el. Ez hát csak synekdochias szólásmód, miszerint egész mondatik annak némelly részei helyett, 's miszerint : quod quis per aliuin facit, per se fecisse putandus est. Tehát már a' természeti személy nem képviselhető egészen. Fényes példája ennek a' magyar országgyűlés, melly szintén az ösi vagyis személyiből és a1

képviseletiből van öszszealkotva. A' felső tábla nem egyéb az ösi vagyis személyi, a' karok és rendek táblája pedig a' képviseleti gyülekezetnél. Itt is tilos a' helyettesítés vagyis a' képviselet, azért ha jönek is elő személyi képviselők, azok néma szobrok, nem is a' felső, hanem az alsó tábla ülnökei. Még kevesebbé képviselhető teljesen az erkölcsi személy vagyis a társaság. Hlyen erkölcsi személy magán személyekből keletkezvén, teljesen csak akkor képviseltetnék, ha magán és köz személyi érdekei mind képviseltetnének. De mint láttuk, már magán személyi érdekek nem képviseltethetök tökélyesen. Lássuk, mennyire képviseltethetök köz-személyi érdekek ? köz személyi érdek t. i. akkor képviseltetnék teljesen, ha tárgyra és módra nézve képviseltetnék. Ámde már előre láthatjuk, miszerint tárgyilag ugyan megegyeznek minden magán személyek, de nem így a' módban. Minden gyülekezetről áll axiomként : sok fej, sok vélemény. Ritka eset, hogy a' módban is megegyeznének a' társaság egyes tagjai; ha mindazon által ezen sokfejüséget képviselni kell, nincs egyéb mód, mint a' voksok többsége: annálfogva voksok többségével választott egyéniben a' rá nem voksoló kisebbség is képviseltetik. Hogyha most már mondjuk, hogy személy képviseltetik, akkor ellenmondásba keveredünk, mert csakugyan nem mindenkor képviseltetik minden személy, minthogy a' módban nem egyeznek meg mindenkor szükségkép mindnyájan. Sokkal helyesebb tehát mondani, hogy a képviselő conventekben nem a' személy, hanem az érdek képviseltelik. A' képviseleti convenlben tehát kérdésbe jönek: a) Az alanyok. Ezek már tulajdonképen nem személyek, hanem képviselők, nem is képviselnek személyeket, hanem érdekeket. Mert az egyházi