Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

fentartani nem képes. A' prot. elv tehát énség és nem másság; a' prot. egyház is annakokáért csak addig áll, mig ép benne az okossági énség, 's elvesz a' másságnak bele avatkozásával; a' prot. egyházban csak az léphet fel, a' mi nem veszély eszteli a' prot. énséget. Kedves atyámfia! se te el ne kövesd , a' mi józan meggyőződé­seddel nem fér össze , se másra ne szabd ; mert valamit akartok, hogy cselekedjenek az emberek ti veletek, azont cselekedjétek ti is azokkal. Máté 7, 12. 2) A'keresztyén szellemnek mások iránti ke­zelése áll a' ker. szeretetben. íme, mondják, csak azt szabtuk keresztyén atyánkfiaira, mit magunk megteendők valánk; 's ök mégis megtenni vo­nakodnak : tehát kényszerítni kell őket! Jámbo­rok ! nem látják, hogy a' kényszerítéssel pálczát törtek a' protestantismus felett! Dicső dolog vol­na igenis, ha rögtön mindenki felfogná 's felka­rolná a1 dolgot. Úgyde az igaznak megnyerésére tömérdek tudomány 's tapasztalás levén szüksé­ges , azt mindenkiben feltenni, vagy bele oltani lehetetlen. Erre a' ker. tan csak egy módot, ker. szeretetet ismer és javai. A1 szeretet t. i. feledi önmagát; a' szeretet másnak ajánlkozik, másnak szolgál, mást táplál. A' szeretet hosszútűrő, nem cselekszik éktelenül, nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt, mindeneket elfedez, minde­neket eltűr. 1 Kor. 13,4—7. 'S minthogy minden élet. vágyik önfentartására, akkor hitfeleink is, ha csakugyan igazunk lesz, önkényt hozzánk for­dulni 's velünk egyesülni fognak; 's így elértük a' czélt, és meg van mentve a' lelkismeret sza­badsága ; meg van mentve a' prot. egyház. A' szeretet mint nap, melly magától éltet 's melegít: az emberi jellem is mint növény, melly a' nap éltető sugáraihoz önkényt nyújtózik ? 's mint a' tiszta csepp, melly a' nap tiszta sugárival elegyül. II. A' prot. ker. egyháznak személyi tökélye. A' keresztyén egyházi személyek vagyis gyü­lekezetek részint taniak vagyis köz-istentiszte­letiek; részint gondnokiak, vagyis conventek: 's ezek ismét vagy személyesek, vagy képviseletiek. Ha szó van az egyház elrendezéséről, akkor két elemről van szó, t. i. az egyház- tankezelé­séröl és gondnokságáról. A' tant tekintve, a' ma­gyarországi protestánsokról el lehet mondani Virgillal: o fortunatos! sua si bona norint. Egy­házunk t. i. a' prot. vallási elvnek teljes szabad élvezésében nyugalmas. A' németországi prote­stánsok eltértek a' prot. elvtől, a' lelkismeret szabadságától; azért most vajúdnak, 's hihető, iiogy vajúdásaik után csak oda érnek, a1 hol ere­detileg voltak, 's a' hol mi voltunk is, vagyunk is. Azonban a' tan elrendezésébe ereszkedni nem akarván, nem mondjuk, hogy épen semmi hiá­nyunk nem volna. Sőt igenis az egyháznak fö gondja a' változhatatlan ker. igazságokat idők változósága szerinti alakba öltöztetni, 's a' hi-I vekkel megkedveltetni. Megváltozhatlan marad-Ijon az eszme : de külső alakja, módja, útja igen is változzék a'hivek műveltségi fokai szerint.— 1 Kor. 31,2.Ürülnek a1 templomok! Ennek mi oka? csak kettő: vagy az illő tan nem adatik elö, vagy nem illően. Ne csalatkozzatok : a' tan megmarad Luk. 21,33 ; de a' ti házatok puszta lészen Máté 23, 38. Kérdezitek tán, mit kell tenni ? Oh I csak élni és élni; Krisztus mondá: én vagyok az élet! Ján. 11, 25. Az egyház testesült valláseszme. Az ige lett testté Ján. 1, 14 : és így a' ker. valláseszme legelőbb Krisztus személyében jelentkezett. Krisztus tanításaival a' Xóyo? mind inkább terje­dett, mig testületté lett. Ezen testületnek mig Krisztus élt, hibázott függetlensége. Ö elszaka­dást a' zsidó egyháztól nem akara, sőt népe ki­józanodását utolsó napjaig reményiette Máté 23, 37. De nem sokára halála után látjuk a' ker. tes­tületnek egyházi teljes függetlenségre törekvé­sét, 's különösen első gondnoki, még pedig sze­mélyi független működésit olvassuk a' diakonok választásában Csel. 6. Képviseletit pedig vallási tanok eldöntésében Csel. 15. 1) Os gyülekezetek vagyis személyi conventek. a) Minden gyűlés, mint társaság, foglal magá­ban sokságot és mégis egységet, világos bizony­ságul, hogy a'józan conventen okossági törvény­nek kell uralkodnia; mert csak okossági mű a' többes-egység, vagyis csak az okossággal egyez­tethető meg a' több — értelmesség. Os conventek azért neveztetnek személyeseknek is, minthogy bennök egyesek személyenkint részt vesznek, vagy vehetnek. Természetük tartalmi, vagyis a' miről tanácskoznak, 's a' mit határoznak, az a' prot. egyházi üdv elemeit illeti. Képviseleti gyű­lések leginkább alakiak, vagyis a' prot. társula­tok egységét fentartók. Minden conventben van­nak tehát : aa) Egyedek vagyis a1 sokaság , "s azoknak kellékei: Általán itt még nem találjuk az egy­háziak és a' világiak közti különbséget: az egy­házban mindnyájan csak egyháziak, vagyis az egyház előmenetelét elősegítők. Különösen pedig belsőleg a' ker. tant prote­stansilag vallók, honfiak, becsületesek ; és külső­leg egyházi intézeteket felsegélök. bb) Egység. Az egység az okosság műve. 's mint eszme, testesülésre vágyik: 's így a1 gyü­lekezeti egység eszméje is megtestesült az egy­házi elnökségben, vagyis a' conventi elnökben. Az elnök kellékei, hogy azzá keresztyénileg le­gyen, és mint ollyan keresztényileg működjék; 's így keletkeznek a* választás és az elnökség eszméi. Dicső az elnök hivatása. 0 nem a' részek embere, hanem az egészé; ö tehát a' részeken felül áll. 0 mint az okos lélek az embernek testi és szellemi érdekén egyaránt őrködő. Sok tudo­mányu, bő tapasztalatú, jó indulatú, becsület érz&

Next

/
Oldalképek
Tartalom