Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-04-02 / 14. szám
együtt tárgyaié, felbontá a' hatalom felülről és az alázatos bókolás alulról. Most nem hiszem, hogy ez elleneztetnék, hanem hogy kívántatni fog, mert az álladalom az olasz közmondás szerint egy úttal két czélt érhet el. Az állapot mindenben változott. Az egyetem Pesten nem lehet többé Alma Universitas exclusive Romano-Catholica in hoc almo regno Mariano, hanem lesz a1 nemzet közös intézete, azon reformok szerint, mellyeket Pozsonyba vittünk, mellyeket az egyetemi oktatókar és a' nemes törekvésű ifjúság aláirt 's mellyre azt hangoztatá az országos terem : Meglesz! Bonn, Tubinga és mások példájára tehát, itt, azonkivül hogy a' tudományos tanszékekbe hitvallás különbsége nélkül fognak meghivatni a' tehetségek, nem kellene-e egy protestáns theologiai kar felállítását sürgetnünk ? Kivánatos-e ez? Tanácsos-e ez ? Hogyan? Cur, Quomodo, Quando ?— Az állapot mindenben megváltozott. Maradó lesz-e ? Hogyan fog kifej— leni? Azt Isten tudja, de mi állhatatosan hisszük a' lehető legjobbat. 'S ha csalatkoznánk ? No hát legalább megmaradna tanácskozásunk eredménye, mellyre fel kell jöni előbb utóbb Isten termékeny esőjének és érlelő napjának. Mégha csak rövid álom maradna is a' mostani állapot, ezen álom több vigasztalást nyujtand az utókornak, ha történelmünk lapjain olvasandja azt, mint egyházunknak háromszázados múltja e1 hazában. Kérjük az Istent, hogy ez több legyen, mint álom ! Székács J. Az Isten országának külső alakjáról, vagyis a' keresztyén egyházról. (Folytatás.) Protestáns ker. egyház elrendezése. Csak ha azt tudjuk, hogy a' protestantismus nem semmi, hanem valóban elv, gondoskodhatunk annak táplálásáról 's elrendezéséről, Mert ha elv, akkor önmagától is fentartja magát, minthogy minden lénybe be van oltva a' megtartási ösztön. Az élet megfoghatlan mysteriuin, miszerint létegzet vagyis részekből áll, mellyek magok is élnek, és az egésznek fentartására is nélkülözhetlenek. Illyen létegzel-alkotásu az egyház is. Hanem valamint a' növény teljesebben virul fel, ha a* szükséges nedv, világosság és meleggel el van látva : ugy a' prot. elv is józan okossági táplálat mellett dicsőségesebben díszlik. Feladatunk most a' prot. egyház létegzetét kikutatni, 's annak dicsőséges virágzatát kipuhatolni. Szembeszökő pedig, hogy a' prot. egyházban bizonyos vallás, bizonyos személyekkel, 's bizonyos módon van egyesítve. Mi is tehát a' prot. egyház tökélyét tárgyi, személyi és eszközi tekintetből vizsgáljuk meg. I. Á protestáns keresztyén egyház tárgyi tökélye. Tárgyi tekintetben a' prot. egyház maga a' ker. mag vagyis elv, mellyből sem elvenni, sem hozzá toldani idegent a' keresztyén üdv csonkítása nélkül nem lehet. Itt tehát olly életszabályok állnak elő, mellyeket minden prot., minden kör\ nyülállásokban követni 's fentartani köteles : 's j ezen föelv : mindent a' ker. tan szellemében. Keresztyén egyház ker. tanokat tesz fel, kej resztyén élet a' ker. egyházban belső elem, 's annak külső hordozója, felsegítöje 's terjesztője az egyház. Ker. tanok annálfogva a' prot. ker. egyháznak is fökellékei : az egész protestantismus csak addig él, mig ker. szellem által elevenítetik fel; és így az egész prot. ker. egyházi alkotmánynak, ha áldásra tart számot, ker. tiszta szellemtől kell áthatottnak lennie. A' jobbak, a' gondolkodók felsóhajtanak 's félnek az életbe hozandó egyházi új szerkezettől.'S méltán : mert történtek, és történnek is ollyanok, mellyek a' Krisztus szellemétől messze állóknak lenni látszanak. Valamint a' szél a' fövénynek felkapott egyes szemeit egy irányban viszi el; az ellenszél pedig mindent zavarba hoz, és akadályoztatja az elöhaladást: ugy szükség a' ker. egyházban is, ha virágoztatását látni akarjuk , csak ker. szellemnek uralkodnia. A' ker. szellemet pedig nem értelmezhetjük, nem fogalmazhatjuk jobban és világosabban, mint ha mondjuk, hogy keresztyénszerü az , a mi a' józan okossággal megegyező. Igenis a' keresztyénség a' legtisztább s legtudományosb okosság eredménye vallási dolgokban. A' mi tehát állítatik, vagy akárinikép előfordul a' ker. egyházban, annak minden tekintetben okhelyesnek kell lennie. A' protestantismus már maga természete szerint csak alak, csak bizonyos mód és út. Tárgyára nézve nem egyéb keresztyénségnél. A' protestantismus a* többi ker. hitfelekezetiekkel ugyanazonegy tárgyat a' keresztyénséget keresi, tiszteli; 's különbözik a' többiektől a• módban, melly neki éni és nem mási. A' prot. egyház törekvése tehát oda megy ki, miszerint a józanokosság vallási dolgokban egyénileg kezeltessék. A' prot. egyházban már ker. szellemnek egyéni kezelése részint önmaga,részint pedig mások iránti viszonyú. 1) A1 keresztyén szellemnek magam általi kezelése a' lelkismeret szabadságában foglaltatik. Ezen elv azt mondja, hogy az okos lélek a megismerésben szabad, vagyis ment minden mástól. Másnak ismerete, nem azöismerete; mások legfölebb alkalmat nyújthatnak az ismerésre, de ismerni csak maga az okos lélek ismer. Annálfogva a' ker. vallás is okos lelki ismerésre tartozván , azt is az okos lélek csak szabadon ismerheti, ítélheti meg 's fordílhalja hasznára. Hiszem, mert hinni akarom; adózom, mert akarok. Csupa önkény, kiáltasz , csupa bizonytalanság, főkép az adózásban! Mégis több a* ker. élet ebben, mint az elmerevedett szokoltságban — securitas carnalis. — Az élő protestantismus önkényt adózik, 's vesszen, a' mi ön magát életben *