Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

együtt tárgyaié, felbontá a' hatalom felülről és az alázatos bókolás alulról. Most nem hiszem, hogy ez elleneztetnék, hanem hogy kívántatni fog, mert az álladalom az olasz közmondás sze­rint egy úttal két czélt érhet el. Az állapot min­denben változott. Az egyetem Pesten nem lehet többé Alma Universitas exclusive Romano-Ca­tholica in hoc almo regno Mariano, hanem lesz a1 nemzet közös intézete, azon reformok szerint, mellyeket Pozsonyba vittünk, mellyeket az egye­temi oktatókar és a' nemes törekvésű ifjúság aláirt 's mellyre azt hangoztatá az országos te­rem : Meglesz! Bonn, Tubinga és mások példá­jára tehát, itt, azonkivül hogy a' tudományos tan­székekbe hitvallás különbsége nélkül fognak meg­hivatni a' tehetségek, nem kellene-e egy prote­stáns theologiai kar felállítását sürgetnünk ? Ki­vánatos-e ez? Tanácsos-e ez ? Hogyan? Cur, Quomodo, Quando ?— Az állapot mindenben megváltozott. Maradó lesz-e ? Hogyan fog kifej— leni? Azt Isten tudja, de mi állhatatosan hisszük a' lehető legjobbat. 'S ha csalatkoznánk ? No hát legalább megmaradna tanácskozásunk eredmé­nye, mellyre fel kell jöni előbb utóbb Isten ter­mékeny esőjének és érlelő napjának. Mégha csak rövid álom maradna is a' mostani állapot, ezen álom több vigasztalást nyujtand az utókornak, ha történelmünk lapjain olvasandja azt, mint egy­házunknak háromszázados múltja e1 hazában. Kérjük az Istent, hogy ez több legyen, mint álom ! Székács J. Az Isten országának külső alakjáról, vagyis a' ke­resztyén egyházról. (Folytatás.) Protestáns ker. egyház elrendezése. Csak ha azt tudjuk, hogy a' protestantismus nem semmi, hanem valóban elv, gondoskodha­tunk annak táplálásáról 's elrendezéséről, Mert ha elv, akkor önmagától is fentartja magát, mint­hogy minden lénybe be van oltva a' megtartási ösztön. Az élet megfoghatlan mysteriuin, misze­rint létegzet vagyis részekből áll, mellyek ma­gok is élnek, és az egésznek fentartására is nél­külözhetlenek. Illyen létegzel-alkotásu az egy­ház is. Hanem valamint a' növény teljesebben virul fel, ha a* szükséges nedv, világosság és meleggel el van látva : ugy a' prot. elv is józan okossági táplálat mellett dicsőségesebben dísz­lik. Feladatunk most a' prot. egyház létegzetét kikutatni, 's annak dicsőséges virágzatát kipu­hatolni. Szembeszökő pedig, hogy a' prot. egy­házban bizonyos vallás, bizonyos személyekkel, 's bizonyos módon van egyesítve. Mi is tehát a' prot. egyház tökélyét tárgyi, személyi és esz­közi tekintetből vizsgáljuk meg. I. Á protestáns keresztyén egyház tárgyi tökélye. Tárgyi tekintetben a' prot. egyház maga a' ker. mag vagyis elv, mellyből sem elvenni, sem hozzá toldani idegent a' keresztyén üdv csonkí­tása nélkül nem lehet. Itt tehát olly életszabályok állnak elő, mellyeket minden prot., minden kör­\ nyülállásokban követni 's fentartani köteles : 's j ezen föelv : mindent a' ker. tan szellemében. Keresztyén egyház ker. tanokat tesz fel, ke­j resztyén élet a' ker. egyházban belső elem, 's annak külső hordozója, felsegítöje 's terjesztője az egyház. Ker. tanok annálfogva a' prot. ker. egyháznak is fökellékei : az egész protestanti­smus csak addig él, mig ker. szellem által ele­venítetik fel; és így az egész prot. ker. egyházi alkotmánynak, ha áldásra tart számot, ker. tiszta szellemtől kell áthatottnak lennie. A' jobbak, a' gondolkodók felsóhajtanak 's félnek az életbe hozandó egyházi új szerkezettől.'S méltán : mert történtek, és történnek is ollyanok, mellyek a' Krisztus szellemétől messze állóknak lenni lát­szanak. Valamint a' szél a' fövénynek felkapott egyes szemeit egy irányban viszi el; az ellen­szél pedig mindent zavarba hoz, és akadályoz­tatja az elöhaladást: ugy szükség a' ker. egy­házban is, ha virágoztatását látni akarjuk , csak ker. szellemnek uralkodnia. A' ker. szellemet pedig nem értelmezhetjük, nem fogalmazhatjuk jobban és világosabban, mint ha mondjuk, hogy keresztyénszerü az , a mi a' józan okossággal megegyező. Igenis a' keresztyénség a' legtisztább s legtudományosb okosság eredménye vallási dolgokban. A' mi tehát állítatik, vagy akárinikép előfordul a' ker. egyházban, annak minden te­kintetben okhelyesnek kell lennie. A' protestan­tismus már maga természete szerint csak alak, csak bizonyos mód és út. Tárgyára nézve nem egyéb keresztyénségnél. A' protestantismus a* többi ker. hitfelekezetiekkel ugyanazonegy tár­gyat a' keresztyénséget keresi, tiszteli; 's kü­lönbözik a' többiektől a• módban, melly neki éni és nem mási. A' prot. egyház törekvése tehát oda megy ki, miszerint a józanokosság vallási dolgokban egyénileg kezeltessék. A' prot. egy­házban már ker. szellemnek egyéni kezelése ré­szint önmaga,részint pedig mások iránti viszonyú. 1) A1 keresztyén szellemnek magam általi ke­zelése a' lelkismeret szabadságában foglaltatik. Ezen elv azt mondja, hogy az okos lélek a meg­ismerésben szabad, vagyis ment minden mástól. Másnak ismerete, nem azöismerete; mások leg­fölebb alkalmat nyújthatnak az ismerésre, de is­merni csak maga az okos lélek ismer. Annál­fogva a' ker. vallás is okos lelki ismerésre tar­tozván , azt is az okos lélek csak szabadon is­merheti, ítélheti meg 's fordílhalja hasznára. Hi­szem, mert hinni akarom; adózom, mert akarok. Csupa önkény, kiáltasz , csupa bizonytalanság, főkép az adózásban! Mégis több a* ker. élet eb­ben, mint az elmerevedett szokoltságban — se­curitas carnalis. — Az élő protestantismus ön­kényt adózik, 's vesszen, a' mi ön magát életben *

Next

/
Oldalképek
Tartalom