Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

's az egyházi hatóságok mellőzésével, fizet nekik a' prefectek által's aztán ugyanezen úton paran­csol is nekik : vagy ugy mint Szászországban, a' budget mennyiségét a1 középponti consistorium­nak adja át és az azt szabadon oda fordítja, hova a' jelenben a' legszükségesebbnek tartja, termé­szetesen számot adván mindenről. Mellyik sege­delmezéshez hajolna inkább a' magyar protestáns egyház ? A' segedelmezés anyagjára nézve, vagy any­nyit ad az álladalom az egyes kisebb rendű pap­nak, quantum satis, orvosi értelemben, azaz a' mennyi csöppet a' por beszívhat, vagy a' meny­nyit a' folyadék felolvaszthat; vagy pedig quan­tum satis erkölcsi értelemben, hogy ne kényte­lenítessünk se koldulni, se kapálni. Az elsőre nézve azon római és angol papok jutnak eszem­be kiknek mindenök meglevén, feleslegesnek tartják , vagy legalább az emberi gyarlóságnál fogva hivatást nem érzenek hozzá, a' gyülekezet javát áldozatos fáradsággal előmozdítani. A' má­sodikra nézve a' szabad skót egyház papjaira gondolok, kik miután az álladalomnak egyenként lemondtak 3000 pengő forintjáról, egy közpénz­tárt alapítottak 's a1 következő elv alapján ren­delkeztek a1 papok fizetéséről. A' pap az egye­tem és saját gyülekezete embere levén, olly ál­lásba kell helyeztetnie, hogy mind az egyetem, mind a' gyülekezet megtegye érte a' magáét 's egyszersmind, hogy mindeniknek egyiránt szol­gálnia érdekében álljon. Az egyházi egyeteme­hát ad neki, de nem annyit, hogy gyülekezete segedelmezését nélkülözhesse. Mert már csak valljuk meg, annak vagyunk szolgái, a' ki minket fizet. Eddig az tette súlyossá helyzetünket, hogy lételünk gyakran csak egy gazdag patrónus ke­gyétől függött, vagy kevesek kegyétől a' gyü­lekezetben. 'S mi behunytuk szemeinket, meg­kötöttük nyelvünket, habár e' patrónus nyilvá­nos élete minden prédikátziónk hatását tönkre tette is. Most, ha az álladalom jól fizet, két ve­szély forog fen, az első, hogy áruba bocsátjuk erkölcsi szabadságunkat, a' másik, hogy fumi­gabimus ecclesianos nostros. No de elég, külön­ben véleményt adok, mit ez úttal tenni nem, ha­nem csak figyelmeztetni akarok, többek közt ar­ra, hogy a' skót példában az egyházi egyetemet :az álladalomtól tessék megkülönböztetni. Az álladalom azt is mondhatja : Segítlek, de ugy, ha eddigi fundatióitokat nekem adjátok 's én aztán, a' mi ezekből ki nem, kerül, pótolom, mint ez, tudtommal, Würtembergben az eset. Hát erre mit válaszolunk, ha csakugyan ez mondat­nék az álladalom részéről ? Oda adnók-e a' fun­datiókat? Tennénk-e különbséget fundatio és fündatio között? Az álladalom azt is mondhatja : Segítek min­den egyházkerületben egy főiskolát, Sopronyt, Pozsonyt, Debreczent, Patakot, Pápát, Loson­czot, — de aztán Selmeczet-e vagy Szarvast vagy Pestet, 's a' tiszai superintendentiában Kézsmarkot, Lőcsét vagy Eperjest-e? Mindnyá­ját? Csak egyet? Ki határozza el ezt? Milly alapon ? A1 legutolsó és ezen merengés között alig fek­szik egy pár hét 's ime mit még amott csak félve — azaz a' körülményektől és a' censurától félve — mondtunk ki, a' kölcsönös viszonosság élet­beléptetését , az már ki van mondva 's hisszük, valóságba is átmenend. Az elv, mellyet szorosan meg kell örzenünk,itt is az ugyan, hogy nyakra, főre ne szorítsuk a1 körülményeket, hanem bi­zodalmas türelemmel várjuk el a' bonyodalmak kibontakozását. De midőn azt mondom, hogy várjunk, nem azt értem alatta, hogy semmit se tegyünk, hanem azt, hogy gondolkozzunk, szól­junk, írjunk 's közlekedjünk például arról, hogy most már milly correlatióban állandanak tehát a' különféle egyházak egymáshoz ? mit kell ezen correlationál fogva kívánnunk magunk és mások számára, miről kell mind magunknak lemonda­nunk, mind másokkal lemondatnunk? A' ministerium egyik ágát az istentisztelet és nevelés teszi. Mit tesz az az és? Azt-e, hogy elválhatlanul együve tartoznak 's az iskolák az egyházban ben vannak? vagy pedig azt, hogy nincsenek benne? Az iskolák a' statusnak vagy az egyháznak intézetei-e, vagy mindeniknek van, része benne 's mennyiben ? Ha csak az egyházé, szabad-e és mennyi befolyást engedni az állada­lomnak reájok? Ha csak az álladolomé, szabad-e és mennyi befolyást engedni az egyháznak reá­jok ? Ha mindeniké, hol van az összeolvadás és elválás határa? Ajánlom figyelmébe hitfeleimnek ezen kérdé­seket. gondolkodás, közlekedés, nyilatkozás vé­gett. Parancsoljanak lapunkkal, de egyszersmind bocsássanak meg . ha az illy kérdések vitatásá­nak elsőbbséget adván a" jelenben, egyéb érte­kezések kissé tovább maradnak tárczánkban. Ajánlom íigyeíinökbe azt is, mit már mondottam, hogy kik a' superintendentiák élén állanak, esz­közöljenek , ha csak egy barátságos összejöve­telt is a' nyolcz kerület néhány tagjaiból. Az ál­lapot mindenben változott. A* coordinatio válto­zott. de hitem az, hogy nemcsak szükségtelenné nem , hanem sürgetöleg szükségessé lett. Mert rendezetlen testülettel nehéz rendezett ministe­riumnak közlekedni. Ha nem egyetemes autonó­miával, hanem száz meg száz autonomiácskákkal fog találkozni, inellyeknek mindenike azt kiál­tandja; az igazi, az én vagyok, ugy kibontakozni nehéz lesz a1 bajokból. Az állapot mindenben változott. Előbb apáink azon üdvös unióját, melly szerint a' két protestáns egyház közös ügyéig

Next

/
Oldalképek
Tartalom