Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-02 / 1. szám

lekezef a' császárok, rabszolgák és az orthodox papság daczára mégis mindinkább elterjedt. Maga a' Pauliciimusok alapítója Constantinus áruló által öletett meg (>84. De midőn ezen eleinte ártatlan, erkölcsükre nézve feddhetetlen Paulicianusok képrombolókkal és nianichaeus gyülekezetekkel összeszövetkeztek, Theodora császárné, ki a' képek iinádását tartományaiban egyházilag megujíttatá, ollv kegyetlenül bánt velek, hogy lOO.OOOet áldozott lel vakbuzgalma szenteskedö dühének. Igaz ugyan, hogy rendszerük némeily pontjaiból a' legnagyobb erkölcstelenségre nyiltak tévutak, különösen Baanesben, ki erkölcstelensége miatt o £ naposnak neveztetett, de mégis Sergius (Tychicus) jótékony erkölcsi reformátor gyanánt lépett fel a1

Paulicianusok gyülekezetében, 's olly buzgón hatott azoknak további terjesztésére , hogy egy második alapító nevét és tekintetét nyerte. Sergius halála után (-J- 835) nem egy fö, hanem tanácsgy ü lé s kormányozta a' Paulicianusok gyülekezeteit. Midőn politicai jellemet is öltöttek magokra, nem sokára világi főnököt is kaptak. Mert mikor a' vakbuzgó T h e o d o r a császárné az üldözést megújította, Carbeas vezérlése alatt nagy csapatok (844) A r g a u m b a folyamodtak. Erejök a1

B a a n 11 a k S e r g i o t á k egyesülése és új letelepedések által, mellvek közt T e p hrike vára legnevezetesebb volt, mindinkább nevekedett. Ez olly veszedelmes pontvala a1

byzanczi birodalomra nézve, hogy Carbeas a' Saracenek seregeivel egyesülvén, a1

byzanczí vezérekkel meg is ütközhetett. 0, valamint utódja és veje Chrysocheres, innen a' vallás dühével pusztították Kis-Azsiát. Végre mégis sikerült B a s i 1 i u s császárnak eltörölni Tephrike várát 871. A1

még fen maradt Paulicianusoknak nagy részét T z i m i s k e s J á n o s, hogy végkép megtörje azoknak az arabokkali szövetkezéseit, 970-ben Thraciába tétette által, őket határörzök gyanánt használván \s teljes vallásszabadságot engedvén nekik. C om n é n Elek fortély és erő által hódítja meg őket 1085. Midőn ez seregével 1115. Thariciában telelt, megtéríteni is igyekezett őket és sokan meg is adták magokat a1

császári apostolnak. A' Bolgárok között B o g o m i 1 o k neve alatt terjedtek el. Kisebb gyülekezeteik egész a7

közép korig szétszórva maradtak fen. Ez időben többet mozdítanak azon férfiak az egyház haladásában , kik annak gyakorlati oldalát támadják meg, mint azok, a' kik az egyház keblében hasonló lelki erővel 's mély tudománynyal felruházva tisztán szellemi vitát pendítnek meg. Mert midőn amazoknál, — a' mennyiben a' visszaélések szembetűnők, minthogy polgári jólét érdekeltetik általuk, — a1

részvét már mintegy előre biztosíttatik: ugy a' tisztán szellemi vitáknál az idők homálya akadályozza meg az általános részvétet. Hlyen tisztán tudományos vitának mondhatjuk azon mozgalmat, melly a' IX-dik században Gottschalk e'löelrendelés tana által idéztetett elő, ki szolgailag követvén Augustinust, azon elvet állító fel, miszerint feltétlen előrendelés van üdvre v a £ v 3 # kárhozat r a. De ezen vita 11 h a b a m u s Ma urus és Ili nem ár érsek által, kik Gottschalkot ez állításáért elkárhoztatták, elfojtatott. Több munkát adott az egyház férfiainak az úrvacsora! vita a"' kenyér és bor átváltoztatásáról Krisztus testévé és vérévé. Miután ezen tan két izben, — először Paschasius Radbcrtustólkimondatván, Rhabanus Maurustól megtámadtatott, — másod izben pedig ugyan ezt az állítást a' XI. században Toursi Berengar támadta meg, ki ellen ismét a' szűkkeblű L an f r a nc us kelt ki-— heves viták tárgyává lön: 1215-ben III. Incze pápa alatt hittani czikk gyanánt állíttatott fel, mint a' transsubstantiatio tana, mi által kath. irók ez ügynek szabad vizsgálatától eltilfattak, és az egész tárgy berekesztetett. A b a e 1 a r d P é t e r a1

XII. század elején eredeti vizsgálódásaiban a' hittanról, azon állításra jut, hogy csak a z t k e 11 h i n n ü n k, a1

m i t á t-1 á t h a t u n k. Ennek annyival nagyobb eretnekségnek kelle látszania, minél nagyobb tekintete volt az egyházban C a n t ua r i a i A n s e lmn e k, a1

ki a' Xí-dik század végével azt állítá, hogy a* hiten kell kezdenünk és a1

hit által j u tji un k a n n a k értei ni é h e z. Neque enim quaéro intelligere ut credam, sed credo ut intelligam. — Namqui non crediderit, non experietur, et ffui expertus non fuerit, non intelliget. Abaelard éles eszével, roppant tudománynyal, honosabb a' régi irodalomban és függetlenebb az egyházi atyáktól valamennyi scholasticusnál, nyíltan és világosan mondá ki a' m v s t i c á n a k ellentétét a' scholastica ellen. Legalább a1

scholastica azon benső ellenmondás a , hogy az egyház tana az észnek egyed urasága mellett feltétlenül á I Íj o n , ö általa jött napvilágra ; és evvel nyakát is szegte Abael. a' scholasticának. Mert ha a" scholaslicát lényegében és eredetében nézzük, az nem más, hanem az emberi észn ek, mellynek természettől sajátja minden korláton túl hatni, összeszoríttatása és törpitése az egyházi tanai á. Avval ámíták magokat a1

scholastikusok, hogy ha finom szörszálhasogatásaikkal az egyháznak tanait, mellyek elavultak és korszerűtlenekké váltak, Aristoteles categoriái szerint idomítják, mind az egyház, mind az ész tekintete meg lesz mentve. Eképen ők a* tudomány és haladás emberei voltak ugyan a* nélkül, hogy megszűntek volna egyszersmind jó keresztyének lenni. Abaelard látván, miszerint a'" kettő illyenképen össze nem egyeztethető, ha csak szembekötősdit játszani nem akarnak a' dog-