Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-26 / 13. szám

is csak maga részére kerít, csak magát emeli, magát legfontosabbnak és a1

közre legboldogítóbbnak tartja. Innen az áltannak az egyház, 's ennek az ellen, szűnni nem akaró tusája; innen még az egyházban is a' tanítók és a' vallásnokok, az egyháziak és a' világiak közti verseny; és igaz a' régi példabeszéd : navita de ventis, de tauris narrat arator. — Nemde ovakodóknak kell lennünk a' szabadság szabályozásában, nehogy túlságosan igazak legyünk ? Predik. 7. 16., 's nehogy a' szabadság mint énség az utálatos 's kártékony önzésbe fajuljon el. Az egyház. Mi az egyház ? Az egyház testesült vallástan, vagyis valláseszme; keresztyén egyház, Istent szerető szellemnek állító tannak testülete; protestáns ker. egyház, ker. vallásban közvetlen részvevést követelő eszmének társulata. Nagy a1

haszna, nagy feladata az egyháznak! Valamint az épület még bomló-félben való részeit is fentartja, ugy megóv az egyház egyeseket az álvallásosságtól ; sőt, mint a' szél a' fövény egyes •szemeit mozgásba hozza, 's nekik illő irányt ad : ugy az egyházi szent szellem a' félholtakat is felelevenítti. — Annyira társas az ember, anynyira hódol a' közvonzalmaknak! Hanem hasonlóan hajlik a' mindennapi szokásbani elmerevülésre és vetemedik a'szájájtatosságra,melly a'vallásra nézve halál. Azért az egyház főkötelessége magát a' tespedéstöl megóvni, 's emberi gyarlóságnak \ gépszerűséggé elfajult szokottságnak időnként szellemi új intézetekkel elejét venni. Egyébiránt az egyház keletkezésére két ok járult, külső a' hívek sokasága, belső a' hitnek sok ágazata. — Természetében van t. i. az embernek, hogy nem érzi magát jól egyedül, hanem a' hasonlóhoz simul. Innen keletkeznek testi 's lelki társaságok; 's lelki társaság neme pedig az egyház is. — Krisztus mondta Máté 20, 20 : Valahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben , ott vagyok ö közöttök. — íme három ^s négy közti viszony már zsenge egyház, melly egyházi létegzetet is hord magában. Mert habár csak ketten vannak is Krisztus nevében szövetkezve, azért ha e' viszonyban élni, szövetségöket ápolni 's fentartani akarják, szükség, hogy megegyezzenek, egy bizonyos helyről 's időről, mellyen Kr. nevében értekezni 's tana szellemében élni akarnak, 's illyen idő — 's helyröli megegyezés már nem egyéb egyházi rendeletnél. Mig kevés tagból áll az illy zsenge egyház, addig mind jól 's könnyen megy végbe, addig egyházi rendeleteket alkotni 's fentartani nem nehéz, mert mindenbe közvetlenül befolyhatnak az egyes tagok, és ha történt is talán valami egy vagy más tag véleményén kivül, mégis, ha csakugyan balúl történt, már a'jövő nap felvilágosíthatja a' dolgot 's elháríthatja a1

bajt, minthogy kevesek közta' gyakori érintkezés 's mindennapi közlekedés könnyű. Ámde csak nevekedjék a' tagok száma, szaporodjanak annyira csak, hogy egy család, falu, megye, avagy ország határival többé nem korlátozhatók , azonnal ki fog sülni, hogy mindent közvetlenül elintézni már nem lehet, hanem a' kiviendöket bizonyos személyekre, képviselőkre kell bizni. — íme a' szövevényesb egyházi rendelések keletkezése. Ker. hívek továbbá ker. tanokról értekezvén, csakhamar meggyőződtek, hogy a1

ker. tan Istentől való, 's mint ollyan, kimeríthetlen. — És csak ugyan a' ker. tanok valódi értelmének fentartása nem épen könnyű.— Kr. vallása nein betű-, hanem szellemjellemü, az ember pedig nagyon hajlandó testi irányt követni. Ezt bizonyítják az egyházi történetek, világosan tanítván, miszerint ker. egyház az idö folytával szellemiségéből csaknem kivetkeztetve külsőséggé vált. Innét már az apostolok szükségesnek találták a' tanok tisztaságáróli gondoskodást maguknak fentartani, a' tanoknak pedig külső alkalmazását másokra bizni. Csel. 6, 1. — A' szellemnek , mellyet Kr. tanított, az élet viszonyaira alkalmazásával szaporodtak a' ker. tanok is. "S minthogy az eltévedés könnyű a' szellemi iránytól, szükség volt intézkedni, miszerint csak ker. szellem tartassék meg a' ker. egyházban; szükségesek voltak tehát az iránt az egyházi rendelmények is. Tájékozások a prot. keresztyén egyház rendezése körül. E' tekintetben szükség közelebbről megvizsgálni a' prot. egyház tárgyát, czélját és rendét. 1) Tárgy. Csak a' jól meggondolt dolog szokott sikerülni, 's ez természetes, mert a' megelőző megvizsgálás előre határozza meg, lehet-e valami vagy sem; és ha igen, ini módon 's milly eszközökkel ? — A' tárgy természetéhez szükség alkalmazni az eszközöket is. A' durva kősziklát nem éles 's hasító karddal, hanem tompa kalapácsai sikeresebben idomítjuk. A' rosz eszköz hiusítja a' czélt. És ime, ha közelebbről tekintjük a' prot. egyházat, mellyet rendezni kell, ugy látszik, hogy nagy semminek rendezésével Sisyphusként fáradozunk. Első tekintetre ugyanis a' protestansság és az egyház annyi, mint merő ellenmondás, mint egyeniség és még többség is, mint énség és még másság is. T. i. a1

protestantismus élete, jelleme 's mindene azon ker. szellemű elv, melly így hangzik: mindenikünk ö maga ad számot ö magáról Istennek, Róm. 14, 12., és valamit ember vetend, azt aratja. Gal. 6, 7. Nem más által, hanem csak maga által áll a1

keresztyénségben prot. ker. ember; keresztyénség hasznait maga, 's nem más által akarja élvezni; mert ekkép okoskodik körülbelöl : másnak tudománya, nem az én bölcseségem; másnak ténye nem az én malasztom. A' protestantismus tiltakozik az eféle gyámkodás ellen ; azért valóban