Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-12 / 11. szám

után, a1 csordás leánya ráveretett, kit nőül vevén, maga is rém. kath. lön; de tettét utóbb megbánva, mult évi juliusban, az elhagyott akolba ismét visszatért, mellyért kath. neje elhagyván, az illető püspöki szent szék — a' ref. felet ki nem hallgatva, — miután őket, bizonytalan ideig, ágy- és asztalra elválasztá, Székely Mihályt, elválasztott nejének hónaponként fizetendő gabna-és pénz-adásra itélle; holot t jelenleg is Isten nyomorultja ; azonban testvérei szívességéből él, de meg semmie sincs, mivel az élő anya nekik osztályt még nem adott — sérelme orvoslásaért a' fels. cancellariára utasítók. 10) A' rabok lelkészeinek, gondviselésük alá bízatott, tömlöczbeli rabjaik felöli tudósításaik tudomásul vetettek. 11) A' békétlen házaspárok kibékítésére békebirák neveztettek. 12) A' tanítók megvizsgálására kiküldött lelkészek jelenték : mikép a1

tanítók feleleteik kielégítők valának, és azok könyörgenek a' vizsgálat alóli felszabadíttatásért. Az első kedves tudomásul vetetett; az utóbbira nézve : a' régebben hozott e.-megyei határzat továbbra is föntartatott. 13) Olvastatott a' mult évi e.-megyei gyűlések jk., mellynek következő pontjai érdekesbek: 12.pont. E' rádoczi anyaegyházhoz tartozó, kis-sároslaki fiókegyház hívei intettek, hogy a' rádoczi lelkésznek, a' tagosztályi per lefolytával, makkoltatási és faészati jogai kárpótlásául, általuk alapított 150 pft alapítványt vagy tegyék le, vagy 6 " 0

kamatait fizessék. Miután egyik, mint másik, konokul megtagadtatott : a' kis-sároslakiak, gondnok urunk föl— peressége alatt, perbe idéztetni rendeltettek. 58-dik pont, mellyben panaszoltatott Kerczához tartozó, de gyermekeiket iskolába Sz. Gy. völgyére járató, némelly velemériek állal, hogy a' sz. gy. völgyiek rajtuk kettős tandíjt vesznek: ezen szokás eltöröltetett. 14) A'nagy-rákosi lelkész azon panasza megvizsgálása, 's ha lehetne, elintézésére, miszerint a'pankaszi íiókegyház, sem neki, sem tanítójának, a' más egyházakban is divatozó makkoltatási jogot megengedni nem akarja, — nem levén jelen a' bepanaszlott pankasziak, — kiküldöttség rendeltetett. 15) Kerczához tartozó, veleméri fiókegyháznak Sz. Gy. völgyéhez állásában ugy egyez meg esperességünk, ha a' válni készülő fiókegyház öt több mint 60 évig hűn ápoló és most is szerető anyját, minden fizetéseket illetőleg, egyelőre, kármentesítendi. 16) A' zavargó sz. örzsébetiek komolyan intettek csendre és egyházi tartozásaik minél előbbi lefizetésére ; nem különben arra, hogy ne vágyjanak — bolmi hasztalan ürügyök emlegetése mellett — visszamenni azon akolba, honnan önkénytesen jöttek ki, 's kikívánkozni onnan, hova saját kérelmeik után, nyilt karokkal befogadtattak ; anynyival is inkább, mivel a' sz. gy. völgyi ekklézsia — hova előbb tartoztak — egyik követe világosan kijelenté, högy miután az illető esperesség sz. örzsébetieket Németfaluhoz csatolta: Sz. Gy. völgy sem az elvált fiókegyházat vissza, sem botrányos, csekély fizetését el nem fogadja. 17) Olvastattak a' mult évi ker. gy. jk. némelly pontjai, mellynek 11-dikéböl a' fötanodai bölcsészeti üres széknek Kerkapoly Károly úrral lett betöltetését, 42-dikböl a' főiskola Pápán maradását; 54-böl a' győrieknek 50,000 ft. ajánlatát, ha a' collegium oda vitetik; 56-dikéböl nagys. Kocsi Horváth Sámuelnek, a' pápai fötanodában, papi tudományokat tanuló , két ifjú számára tett egy ezer ezüst ft. alapítványát; 55-dikából a' Váradyféle kegyes végrendeleti intézkedést; 58-ból t. Zsoldos Ferencz, tb. és e.-megyei tanácsnok urnák ker. tanácsnokká lett kineveztetését; 6§-böl tek. őri Szabó Gábor, táblabíró és gondnok urnák, Pápán, mér-és történettani tanulmányokat hallgató, és ezekben kitűnő egyén, megjutalmazlatására tett egy ezer vft. alapítványát, megértette egyházmegyénk ; a' 66. pontban ajánlott székes-fehérvári első magyar, kölcsönös életbiztosító intézet iránt, bár szabályai eléggé ajánltattak, igen kevés rokonszenv mutatkozott. Szükségesnek láttam — pro coronide — megemlítni, hogy másodnapi gyűlésünk az első napinak jk. hitelesítésével kezdődött; de már a' 2—ik napit, harmadnap nem lehetett hitelesítni, mivel ennünk, 's aztán bucsuznunk 's mennünk kellett, hogy a' sok hó felolvadása miatt származandó nagy vizekben ne kelljen visszamenet ismét olly sokat usznunk, mint gyűlésre jöttünkkor; de meg, hogy a' hallgatók is ne indignálódjanak, hogy pap, mester, officiose, 4 napig távol lenni kényteleníttetett; meg, ha haltakvolna: ki temcté vala el azokat"^fredikátzióval és 12 lábu versekbe öntetett, desperatus, búcsúztatóval? Közli F.-Örböl, 1848. febr. 27-d. Szíj György, e.-megyei ideiglenes aljegyző. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Belföld. Halálozások. E'f. évjan.5-kén szenderült át a' jobb életre ntiszt. tudós Tarczaly György úr, a' n.-harsánvi ref. egyház derék lelkipásztora, a' n. szalontai egyházmegye és a' tiszántúli főtiszt, egyházkerület érdemdús ülnöke, életének 77-dik, lelki pásztorságának 47-dik évében. Eltakaríttatására jan. 7-ke levén kijelölve, számos egyházi és világi urak jelentek meg, a1

jeles aggastyán iránt mindenkor nyilvánított méltó tisztelet vég adóját lefizetendök. Szónokollak felette — mint hírlik, az elhunytnak halála előtt több napokkal élő szóval nyilvánított kivánata folytán — t. t. Kemény István szakálli és Soltész Lajos m. homorogi lelkipásztorok. — Elhunytát nemcsak egyetlenegy mostoha leánya gyászolja, hanem egyházkerületünk, közelebbről egyházmegyénk egyházi és világi kormányzói, kik az általok mindenkor