Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-12 / 11. szám

tisztelve szeretett férfiúban egy mély belátású 's érett gondolkozású ülnök társoktól fosztattak meg; fájlalják ezen egyházmegye kebelében szolgáló 's öt közelebbről ismert lelkipásztorok, kikö benne igazságszeretö, tiszta jellemű kormányzójokat, lelkes emberbarátjokat vesztették el 's elhunytán való fájdalinokat csak az enyhíti, hogy helyét egy ollyan férfiú által vélik betöltendőnek, ki ezen egyházmegye minden lelki-pásztorainak közös szeretetöket birja, ki az elhunytat nemes tetteiben utánozni fögyönyörüségének tartandja; fájlalják az elhunytat a' n. harsányi ref. egyház hívei, kik ö benne 37 évig volt fáradhatatlan szorgalmú, ernyedetlen buzgóságu élete végalkonyáig segédet nélkülözhetve teljes megelégedésökre örömmel szolgált lelki-pásztorukat kesergik, siratják. — Elvégre nem mulathatom el az elhunytnak ismertethetése tekintetéből, tudomásra juttatni e' következőket: hogy t. i. ö ezen közmondának: „a1

jó pap holtig tanulteljesen megfelelt ; csekély jövedelmének jobb részét ujabb könyveknek megszerzésére fordítván, az idővel szüntelen elébb haladni törekedett, olvasott, tanult munkálkodott, 's több rendbeli munkálatai — különösen a' hitlant illetőleg — maradtak kéziratban ; — továbbá, mennyire szívén hordozta, mint lelkes emberbarát, szegény sorsú paptársainak, 's azoknak elhunytokkal, hátra maradandó özvegyeinek 's árváinak keserű sorsukat, eléggé megbizonyította azzal, hogy egyházmegyénk gyámintézete létrehozásában — bátor tudta, hogy magtalan levén, jó feleségétől is több évekkel ezelőtt megfosztatván, csak magányosan áll, szívesen munkálkodott, 's annak neveléséhez — évenkinti adományjával — hivatali köteleztetésnek is ismervén azt — örömmel járult, 's azt haláláig hőn pártolta. Elhunyt tehát ezen említettem jeles tulajdonokkal ékeskedett, nemes lelkű ember-barát, derék lelkipásztor, ügyes kormányzó ; de élni fog közöttünk emlékezete, tisztelendjük öt még sírjában is, 's öt áldva, kívánunk nyugodalmat hidegült hamvainak! Csillag Szénási Sámuel, kornádi ref. prédikátor. — — — Dobsina szabadahn. bányavárosában február 25-dikén meghalt és 28-dikán eltemettetett néhai tettes Szontagh Vilmos úr , a' tettes Szontagh-család Nestora, több megyék táblabírája és a' dobsiniai év. egyház 23 éveken át érdemes felügyelője, életének 71-dik évében. — Ugyanott két nappal később,t. i. február 27-dikén meghalt, és 29-dikén eltemettetett néhai tiszt. Nickl Jakab úr, dobsiniai év. második lelkész és iskolaigazgató, hivatalkodása 4-dik 's élete 35-dik évében. Hátrahagyott neje két árva fiaival a' veszteség csapását mélyen érzik. Mivel Dobsinánkét héttel ezelőtt a' róm. kath. pap is meghalt: ugy a' város egyházi személyzetéből csupán az alulírt maradt meg, a' mennyei gondviselésnek hálát mondván, hogy öt e' dühöngő vész közepette*) még oltalma alatt tartja. Dobsinán 1848-diki mart. 2-dikán. Sztehlo András, dobsiniai év. pap. Ritka rosía. I. A' Religio és Nevelésnek, ezen kath. egyh. lapnak majd mindegyik számában megilletődve halljuk a' vészharangot, melly Európa decatholisálandó több országainak megindult mozgalmai fölött sír. Az idöjelek oda mutatnak, hogy vagy a' kereket megoldani kényszerül Róma, 's ekkép reformalódnia kell, vagy pedig merevenségén diadalt ünneplend a' XlX-dik század szellemhatalma. Ne dicsekedjék az egyhás évezredes életével, 's ne is csüggedjen el zsenge éveiben; ha emberi munka: magában elenyészik, ha pedig Istentől van: soha tiern állhattok ellene. — Mint kezeli ügyeit a' kath. egyház olly anynyira szomorú helyezetében? mi jót hoz elö? tanaihoz mint ragaszkodik még mostan is ? koronként látandjuk közlönyét, a' Rel. és Nevelést. A' fülbegyónás áldásdús intézetnek mondatik, és „mit kelljen — így szól a' lap — azon papokról tartani, kik lélekismeretlenül 's tudatlanul kezelik ; kiknek minden perczök kínos, mellyet a' gyóntató székben kell tölteniök! Midőn az Úr világ-megváltási tisztében először föllépett, első szava is ez volt: poenitentiát tartsatok, mert közeledik Istennek országa.u

Nagy panasz a' kath. papok lelkismeretlenségök 's tudatlanságuk ellen ! azután meg nem is Urunk, hanem k. János mondotta ama szavakat, Mát. 3 : 2. A' XIX. század (2-dik sz.) ítéletet tartott (a' jézsuita rend) sirja fölött 's azt abból ismét előszólította : az isteni gondviselés, rajta függött őrszemét csak hamar tanúsítván; mert megbuktatása fél Európának becsületébe is került. Az anyaszentegyház fölött őrködő szentlélek azon veszteségnek visszapótolására támasztotta,melylyet a' protestantismus okozott az egyháznak. Örömmel olvassuk bold. eml. e. é. P. J. L. gazdag végrendelete hosszú lajstromát; még gazdasszonyának is 15,000, irgalmas apáczák intézete megalapítására pedig 50,000 forintot hagyott. „Distributi libelli controversa fidei capitacomplexiu

köriratu bélyegét süti a' tudós szerkesztő (3. sz.) a' kőszegi bibliákra 's egyéb szent köny-. vekre ; becsempészett idegen árunak, az angol bibliatársulat müvének állítván, megemlíti, hány ezer van forgalomban. „A' magyar hit roszul neveztetik kálvinista hitnek, mert ez utóbbit első szent királyaink nem ismerték.u Az ágostai közönség, újság 355-dik lapján, #) Egy hét óta naponként 2 — 3 temetés van; minap egy szobában voltam, hol 14-en feküdtek a' typhusban. A' holtak száma januar 1 —jelöl 40, a' kereseteiteké 13. Szt.