Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-12 / 11. szám

vényre, valósága mindig ki fog tűnni. Vegyük például az utolsó törvényt. Annak 5 és következő §§-ban meg van határozva, mit kelljen azoknak tenniök, kik a' római k. egyházból valamelylyik evangyélmira áttérni kiván. De meg van-e határozva, mit kelljen annak cselekednie, ki a' két évangyélmi egyházból a' római k. egyházba kívánna áttérni? Továbbá: mit az új törvény 5 és következő §§-ban nyújt, az az 1. által korlátoztatni szándékoltatik, mintha csak a' 18 éven túl volna szabad az evangyélmiakhoz áttérni; ellenben, azok kik az évangyélmi egyház kebeléből a' rómaik, egyházéba kívánnak áttérni, ezt már szabad tenniök 18 napos korukban is, mert az 1782-d. máj. 21-kén 3430. sz., 1797-d. oct. 2-án 20248. sz., 1801. dec. 1. 26457. sz. alatt kelt k. intézményekben kimondatott : ut proles nullo habito ad aetatem respeclu in fide catholica institui et initiari possint. 18 napos korukban, mondom, mert ezt az initiari szó és a' praxis lehetségessé teszik. Itt tehát, valamint egyebütt a' világ végezeteig sem hozandunk igazságos törvényt mindaddig, mig az osztó igazság szent szavára lelkismeretesen hallgatni vonakodunk. Ellenben az evangy. két egyház hivei csak ugy és akkor fognak végképen megnyugodni; a' hazának minden felekezetű fiai közt pedig a1

béke helyreállani: ha a' törvény egyenlő lesz felettünk és mi egyenlők előtte. 'S most átmegyek azon ohajtásokra, mellyek Jeszenszky, de kivált Osztroluczky urak által pendíttettek meg, 's mellyek nagy részben átalános viszhangra találtak. Merengésemet itt azzal kell kezdenem, hogy én nem osztozom a1

folyamodás azon nemében, mellyet J. és 0. urak választottak, t. i. hogy mi papok nyujtsuk be a' petitiót. Hajlandó vagyok hinni, hogy ők is csak azért ajánlották ezen utat, mivel a' másikat, a' kerületi és egyetemes gyülésekröli folyamodást most hamarjában kivihetetlennek tartották. Azonban még illy körülmények között is, ha a' dolog halasztást nem szenved, én inkább rendkívüli egyetemes gyűlés összehívását sürgetném, hogy ha kell, az egész egyház nevében folyamodhassunk. Egyébiránt hajlandó vagyok Jeszenszky úrral kezet fogni abban, hogy az egyetemes gyűlés az ily— lyesinikre több gondot fordítson. Olly állapotban, millyen a' mienk, épen nem volna felesleges, egy állandó választmányt nevezni, mellyhez minden egyes sérelem beküldetnék, melly ezeket regestrálná 's rólok minden évben tudósítást tenne ; melly — minthogy bizony e'részben sem ismerjük egészen magunkat — statistikai adatokat gyűjtene 's necsak figyelmeztetné a' teendőkre az egyetemes gyűlést, hanem a' teendőket formulázná is. De, hogy a1

papok az esperességektől, superintendentiáktól különválva folyamodjanak, ez ollyan eszme, mellynekén egyátalán nem vagyok barátja, noha társaim ellenkező nézeteit tisztelni tudom. J; úr az 1836-ki VI. tczikk 3-dik §-át kívánná valósítani 's azt szélesebb alapra állítani. Itt anyagi jólétünk biztosítása körül forog a' dolog, 's Osztr. úr 2., 3. és 9-dik szám alatti óhajtása némileg szinte ezen czím alá tartozik. A' dolgok illy kapcsolatában óhajtásunk kétoldalú volna. Egyik oldala az, hogy az egyes törvények által biztosított jövedelmeink ne csak papiroson létezzenek, hanem valósággá is legyenek. Másik oldala az, hogy az állomány átalában ismerje legszentebb kötelességének, különbség nélkül minden egyház szükségeinek fedezéséhez az osztó igazság alapján 's a' perfecta reciprocitás szellemében járulni. Az óhajtás első oldala Jesz. urnák petitiójában (Prot. Lap 1847. 45. sz.) és Osztr. úr 2. és 3. pontjában (Prot. Lap 1848. 1 sz.) formulázva van 's én azt jobban formulázni nem tudom. Az óhajtás második oldala implicite Osztr. 9 pontjában benfoglaltatik, de ezt már inkább így formuláznám : Kéressék meg az országgyűlés, hogy a' két évangyélmi egyháznak e hazában egy külön állandó budgetet határozzon. Francziaországban a' protestánsok budgetje például ez : A' császárság idejében 306,000 frank. A' restauratio alatt 676,000 1844-ben 1,219,000 ,, Hollandiában a' rkath. egyház budgetje tesz 562,383 forintot. Bajorországban Fraenzl szerint mind a' római, mind a' protestáns egyház és iskola az álladalmi pénztárból fizettetik. Az egyházi budget 1,380,017, az iskolai 1,142,700 ft. Würtembergben közös budget van, mindenik egyházra nézve 2,249,275 ft. Honnan veszi az ország a' pénzt, azt én nem tudom, de hogy ezen tárgy a1

közfigyelmet méltán igényli, azt kétségbe hozni nem lehet. Akármit mondjon a' Rel. és Nev. egynémell) ik írója, én sokkal magasztosabban érezek a' rkath. clerus felöl, én azt hiszem felőle, hogy az örömest fogja javait megosztani velünk. Ha, mit nem kétlünk, a'jelen országgyülésentörvénynyé leszazon javaslat, melly a' febr. 17—ki ker. ülésben szerkesztetett (L. 10. sz. 313. hasáb): ismét részesülünk egy kis kedvezményben, csak az lesz kívánatos, vajha ezen tczikk a' patronatusi joggal összekevertetvén,hajótörést ne szenvedjen. Azért legyen figyelmébe ajánlva az illetőknek G. úr véleménye,kiváltkép pedig ezen szavai: „mondjanak le a protestánsok e' (patronatusi) jogról most mindjárt, még mielőtt tüzetesen tárgy altatnék (a javaslat.)" Én részemről szives örömest lemondok róla, inert valamint soha egyházam szabad papválasztási jogát csorbítatni nem enged-