Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-20 / 8. szám

senioribus cuin orationibus publicis etimpositione manuum. A' scot vallástétel 22-ik czikke csak azokat ismeri el törvényes lelkészeknek, qui ad verbi praedicationem designantur, quippe per aliquam ecclesiam sunt ad illud legitime electi. A1

franczia reformált egyház szinte így szól szabályaiban : les ministres ne seront elus sans leur assigner un certain troupeau et seront propres aux troupeaux qui leur auront été assignés. Discipline de l'eglise reformée de Francé. Chap. I. art. 10. A' geleji-féle szabályokban is a1

15-dik szabály nyilván rendeli, hogy belső és külső hivatással birjon a' fölszentelendő lelkész, azaz, hogy szellemi képességén kivül valamelly gyülekezettől is elválasztott legyen. Tisztelem éne' határozatokat, tisztelem e' szabályokat, miket az egyház szabadságaért lángoló szív függetlenségén dolgozó értelem létesített. E' szabályok szerzői nyugalmukat, vagyonukat, életüket készek voltak áldozatul vinni egyházunk javának oltárára. De a1

körülmények — Istennek hála! — sokat változtak már. Háromszáz év leforgása alatt a' vérrel öntözött új növény szépen meggyökeredzett, magasra nőtt, meglombosodott. Bizony nem teszünk szolgálatot az első munkásoknak, nem mutatunk elég tiszteletet a' reformátorok fáradozása iránt, ha azon szük korlátokat, mikre abban az időben szükség volt, 1

s a' veszély ellen czélszerüen védték az új növényt, még most is fön akarjuk tartani. A' szentírást is azon körülmények érett megfontolása után értelmezhetjük helyesen, mellyek akkor a' római, különösen pedig a' zsidó nép viszonyai felett uralkodtak : vallástételeink, a1

reforinatio korából ránk maradt egyházi rendeletek értelmezésében nem kell-e még inkább ezekre ügyelnünk ? Mint vélekednénk az ollyan emberről, ki felnőtt korában is gyermekkori fövegét használná, 's nem akarná belátni, hogy az egykor alkalmas ruhadarab most már czélszerüen nem használható, 's talán épen innen származnak többféle apró bajai? Vallástételeket 's a' régi egyházi szabályokat tekintve az ecclesia szó nagyon szük értelemben vetetik, mert alatta egyes gyülekezetek értetnek csupán, 's féltékenyen minden kül befolyás iránt, teljes hatalommal fölruháztattak. Az akkori viszonyok közt nem is lehetett ez máskép. Mert azújdon alakult gyülekezetekben hierarchiának helyet adni megtapadása lett volna a' forradalom elvének; a' fejlődés ezen stádiumán több egyházakat átkaroló kormányról szó sem lehetett, erre a' vallástételek alkalmával lön megtéve az első lépés : mi természetesebb, minthogy a'gyülekezetek iure divino függetleneknek nyilatkoztatlak minden hatalomnak birtokában. Alapkönyvül az egyházi szerkezetben is a' szentírás vetetett, mellynek nyilatkozata szerint mindnyájan királyi papság, szentnép vagyunk. I. Pét. 2: 9. Hogy az összes vallástételek közöl, mellyek mind ez ér-telemben nyilatkoznak, csak a1

helvétvallástételt emeljem ki, melly így szól a' 18—ik fejezetben : nuncupant apostoli christi omnes in Christum credentessacerdotes. . . quod per christum omnes lideles facti reges et sacerdotes olFerre possumus spirituales Deo hostias. A' szentírás nyomán mondja a' nagy reformátor Luther a' németnemességhez írt levelében: alle Christen sind wahrhaftig geistlichen Standes, und ist unter ihnen kein Unterschied, denn des Amtes halber alléin. . . alle Mitchristen sind Mitpriester, mitgeistlich, mitmáchtig in allén Dingen. Ezekben nyilatkozik a' protestáns egyház nevezetesen eltérő nézete a' római egyházétól a" lolszentelésre nézve, t. i. hogy a' felszentelés által magasabb tehetség nem közöltetik a' felszentelt egyénnel; hogy az egyház férfia csak hivatalára nézve és így külsőleg különbözvén társaitól, a1

fölszentelés nem egyéb, mint társulati megerősítés, fölhatalmazás hivatalának folytatására. Miből igen természetesen azon szabálynak kellett származnia, hogy ecclesia habét ius ordinandi ministros. Azonban e' szabály ellen tétettek kifogások. Az apostoli korszak nyomán ugyanis már az első századokban a' püspökökre ruháztatott e' dísz-hivatal, hogy a' leendő tanítókat fölavassák. Hyeronimus in epistolal46. ad evangelium. 'S igen természetes dolog, hogy e' századok óta fönálló , 's helyeselt hatalma a' püspököknek az új egyházban is talált pártolókra, 's a' reformált egyházba áttért püspökök itt is érvényesnek kívánták ismertetni e' jogot. De az ecclesia szó értelméhez hiven — minthogy a' fölavatás nem egyébnek tekintetik kormányzati ténynél, a' kormány pedig a' gyülekezetnél van, a' íolavathatási jog a' gyülekezetek sajátjának nyilvánosan elismertetett. Hiven képviselik e, tárgyra vonatkozó különbféle értelmeket a' smalkaldi czikkek, p. o. a' 10-dik czikkhen mondatik, hogy posset illis (episcopis) committi nomine charitatis et tranquillitatis non ex necessitate permitti ut nos et nostros concionatores ordinarent et confirmarent, — ha pedig keresztyéni szabadság ellenére zsarnokoskodni akarnak — így szól továbbá ugyanazon czikk : sicut vetera exernpla ecclesiae et patrum nos docent idoneos ad hoc officium ipsi ordinare debemus et volumus. Art. smalcald. art. 10. E' nyilatkozat szelleme lengi át a' helvét 1-sö vallástétel 8-dik fejezetét is, hol mondatik : vocentur et eligantur electione ecclesiastica et legitima ministri ecclesiae. . . et qui electi sunt, ordinentur a senioribus cum orationibus publicis et impositione manum. — De legnevezetesebb a' smalkaldi czikknek azon része, mellynek czime de potest. et iurisdictione episcopi, mellyben mondatik : Cum iure divino non sunt diversi gradus episcopi et pastoris, manifestuin est ordinationem a pastore in sua ecclesia factam iure divino ratam esse... Nam ubicunque