Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-27 / 26. szám

delt, mennyei vigasztalást a' szegényeknek viendő. 3-or A' tisztnjitásnak ideje levén, ekkép ütött ki az új választás : föesperes lett Karner Vilmos, temesvári, alesperes Kramár Péter, lajosfalvi, pénztárnok Galgon Ja&aMieblingi, dékánok Henko György, n.-becskereki és Kernuch Dániel, vuko­vai lelkészek ; jegyző ugyanaz maradt, ki eddig ékesen vitte a'pennát, u. m. Aba/fy Dániel t. ara­dáczi lelkész. — A' temesvári egyes, evang. egy­ház megtudván azt, hogy az ö hün szeretett lel­késze lelt föesperes, sietett ez alkalmat használni, mellyen háláját és tiszteletét azon férfi iránt nyilváníthatta, ki 17 év óta a' temesvári ekklózsia lelki és anyagi jóllétét és előmenetelét buzgón és erélyesen segítette elő ugy annyira, hogy sokak­nak például szolgálhat működése, — ezen férfi iránt nyilvánította, mondom, az egyház szíves há­láját, ünnepélyesen átnyújtván neki egy szép-iz­lésü ezüstpoharat ezen felirattal : ,,mély tisztelet és szeretet jeléül. — íme! igy fizetik és méltá­nyolják a'háladatos és a'jóban gyönyörködő em­berek a' szerény 's valódi érdemet! Dr. FeldingerFrigyes, ügyvéd. i ni 1 é k-t á r c z a : A' s,~pataki reform, egyház neve­zetesb eseményei és papjainak rö­vid életrajza. (Vége.) Diószegi János, diószegi fi. Tanult Erdélyben Marosvásárhelyen, azután 1731-ben Márpurgban. Hazajővén, lett Erdélyben hévízi udvari pappá, 1735. nov. 15-én pedig a' pataki papságra hiva­tott meg, 's folytatta 15 évekig. Innen ment 1752-ben Ónodra, majd Eesegre. Felmondván hivatalával meghalt 1782-ben Erdő-Bényén. Ö kezdette meg a'pataki egyház jelenleg legrégibb matriculáját. Mikor és hogy vesztek el a' régib­bek, nem tudni; hihető, hogy, részint az üldözés ideje alatt, részint az 1737-ki nagy tűzvész által emésztettek meg. — Az ö idejében határozta el az egyház, hogy jövendőre az egyház ügyei vi­telére presbyterek és gondnok választassanak, melly határzatot a' Petrahón tartott kerületi-gyű­lés 1742-ben ezen szavakkal erősítette meg : „Minthogy az nagy és kis Pataki ref. Ecclesia Istene dicsőségét továbbra is buzgó indulatból kí­vánja fentartani, ezen az okon állította fel maga közölt mind az ecclesiasticum consistoriumot, mind az curatorságot, és ugyanaz okon communi voto tettek roversa pagina némelly punctumokat és formulákat, mellyeket nem csak azon pataki re­formata Ecclesia tagjai cum annuentia confirmál­tak, hanem t. Esperes Mihályi István úr is cum visitationibus megerősített. De nagyobb bizony­ságnak okáért az Petrahói superintendentia is ra­tificálja,confirmálja,statuminálja azcn punctumokat, Signat. in conf. super. Petrahoini celebrala anno 1742 die 8. juni. Szentgyörgyi Sámuel cis Tibís. Superintendens. Nyomatott munkái: 1) Hugó Grotiusnak a' k. vattás igazságairól irott köny­vei. Ford. egy bujdosó Magyar által. Márpurgban 1742. Itt ugyan nincs kitéve a' Diószegi neve, de a1 pataki könyvtár­nak ajándékozott példányba saját kezével igy irta be : III. Collegio S. Patakiensi oíFert Joan. Diószegi interpres et ex parte Author. 2) Halotti predikátzio Szathmári P, Mihály S. Pataki pro­fess. felett 1744. Nyom. Kolosv. 1748. Széplaki Pál. Tanult Patakon 's külföldön Ber­nában 1752-ben lett pataki pappá, de a' követ­kező évben Losonezra vitetett, 's ott halt meg 1790-ben. Bizonyos ideig a' drégel-palánki pa­pitársaságnak esperese is volt. Rakóezki Sámuel Egyenesen a' főiskolából hi­vatott meg s. pataki papságra 1753-ban, de csak két évig szolgált itt, mert már 1755-ben R* Szombatba, onnan pedig 1760-ban Böcsre ment papnak. Lemondván 1773-ban a' papi hivatalról E. Bényén lakott 's ott halt meg 1780-ban. Csízi János, gömöri fi; tanult R. Szombatban* onnan jött Patakra 1743-ban; 1752-ben synta­xisták tanítójává lett. Ö is egyenesen a' főiskolá­ból hívatott a1 pataki papságra 1755-ben, és foly­tatta azt 35 évekig. Az ö idejében építtetett, a* már roskadozó fa-templom helyébe, a' most fen­álló nagy és pompás kőtemplom. Az egyház még 1770-ben beadta az iránt kérelmét, de az építési engedelmet hat évi folytonos esengés és zör­getés után nyerhette meg a' h. t. tanácstól. A* templom építése pedig tartott 1776. mart. 27-tői 1781-ig, a' midőn julius8-ánfelavattatott. 1785-ben Csízi János a' zemplini egyházmegye espe­resévé lett. De sem esperesi, sem papi hivatalát nem folytathatta sokáig épségben : mert 1786-ban szélütést kapott, melly miatt csak igen ritkán prédikálhatott. A' predikálást és könyörgést a* főiskolai nagyobb diákok végezték, a' sákramen­tomokat pedig Szentgyörgyi István és OriF. Gá­bor közoktatók szolgáltatták ki. Az egyház, te­kintvén mind hosszas szolgálatját, mind a' tem­plom építésénél tanúsított buzgalmát, papi fizeté­sét egész 1790-kig teljesen megadta, a1 midőn papi hivatalát végkép letevén, az egyházkerület pénztárából rendelt 50 vft. évi nyugdíj, és a' buzgó hívek adományaiból élt. Meghalt 1792. maj. 28. Csorba István. Diákká lett 1767-ben, 's végez­vén iskolai pályáját a' belga főiskolákat látogatta meg. Visszatérvén Csízi mellé rendeltetett segéd­papul 1788. febr. 19-én, de már 1789. febr. 15 én kaszonyi pappá lett, és ott halt meg 1806-ban. Igaz Sámuel. Tanult Patakon, hol a1 logikai osztály tanítójává tétetett 178l-ben. A' külföldi egyetemekből visszatérvén, először erdö-bényei? majd 1790. febr. 21. pataki pappá, végre 1793-ban miskolczi prédikátorrá, 1821-ben pedig az alsó-borsodi egyházmegye esperesévé lett, de a' mellyröl, némelly kedvetlen körülmények mi­att, 1826-ban lemondott. Palóczi Pál. Tanult Patakon, 's ott 1762-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom