Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-02-28 / 9. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 9. szám. Hatodik évi folyamat. Feb. 28. 1847. Megjelenik e'Lap 1 V» íven minden héten egyszer: vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2ft40kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál TABTALOM : A" bibliának ó és újkori használata. H e t é n y i János. — Gusztáv-Adolfi egyesület. A. — Néhány adat a1 soproni papválasztás ügyének megbirálására. — y. — Egyházi irodalom: Magyar pro't gyházi kö­nyörgéses-könyveink ügyében. — Dobos jános. — Vegyes közlemény. — A1 bibliának é és újkori használata. II. Ignoratio scripturarnm ignoratio Christi est. Ambrosius Láttuk eddig, mi örvendetes eredmény kiséri mindenütt a' bibliának az újkori népek között esz­közlött elterjesztését; tekintsük meg már most, minő áldás követé minden korban a' bibliának szabad használatát ? Vannak tanok és elvek, mik­nek csaknem egyedüli védokuk és próbakövük a1 történetírás, — melly eléggé tanúsítja, elveten­dök-e azok, vagy nem, sőt köznevelésben helye­sen alkalmazandók? Hlyen tannak és elvnek is­merjük mi evangyéliomiak a'biblia szabad hasz­nálatát, egyházainkban ugy, mint tanodáinkban, hittudósainkat ugy, mint egyebeket, családatyá­kat és anyákat ugy, mint gyermekeket illetőleg. Mi fökincsünknek tartjuk a' szent könyveket; áldjuk ezeknek a' nemzeti nyelveken terjesztőit, és szerencséseknek valljuk magunkat, hogy ez égő szövétnek nálunk fénylik; mert mig ennek üd­vös világánál járhatunk, ebből épülhetünk, ezt kedves tanulmányunkká tehetjük, mélyebb értel­mét — bár ollykori botlások közt, mint járni ta­nuló gyermek — fürkészhetjük: addig sem egy­házunk soha sötétben nem leend, sem a* mennyei tudománynak egyedül üdvözítő erejét nem nél­külözzük. Engedjék meg, nyájas olvasóim, hogy e' jellemzöleg evangyéliomi tant és elvet most az egyház egyetemes történeteiből derítsem föl,— mellőzve egyéb oksúlyokat, mik e' mellett szól­nak, mellőzve azon ellen-okok megczáfolását, mellyek a'biblia szabad használata ellen felhozat­nak. Tekintsük tehát e' tárgyat magasb históriai szempontból, mellyből elláthatni nemcsak azt, milly káros, igaz keresztyénséget illetőleg, a' bib- j lia szabad vizsgálatának és olvasásának nehezítése: ( hanem azt is, mennyire visszaélnek az észszel és evangyéliomi szabadsággal azok, kik az emberi­ségnek e' legfőbb kincsét, ugy, mint érdemli, nem I méltányolva, sőt gyakran nem is értve, azzal tart­ják, hogy ennek tanulmánya, a' tiszta vagy ész­vallás mellett, e' haladott korban már szükségtelen.. Előre bocsátva, hogy mindig fájdalmasan ha­totta keblemet az, hogy noha a' szentírás eleitől fogva a' hiendök és teendők örök szabályaul is­mertetett ; noha ez a' műveltség, értelmiség, tisz­ta-vallás empyreuma volt az őskortól fogva ; és noha ez egyedüli alapja a' keresztyénségnok r mégis mostanában ezen üdvszövétnek háttérbe to­latott, hogy ne mondjam, véka alá rejtetett. Egyik felekezetbeli nép nem olvassa ezt, mert neki ezt tenni tilos ; másik felekezetbeli mellőzi, mert túl­bölcs vezérei Ietapodák a' biblia tekintélyét, és ez által áldólag-hatását szinte megsemmítették. Korán sincs czélomban eltitkolni azon nehéz­ségeket, mellyek a' biblia szabad használata ellen látszanak szólni; ugyanazért legelőbb is ezeken kezdem. Természetes volt, és a' dolog lényegé­ben feküdt, hogy a' protestans-szabadság szabad bírálat alá vette ezen élet-könyvet is , ép ugy, mint Hornért, ós más ős régi iratokat. Ez ellen nincs mit mondanom; mert hiszem, hogy hit- 's lelkiösmeretbeli szabadság azon tér, mellyen az igaz vallás és erkölcsiség díszlik. Ámde ez még* nem ad semmi jogot arra, hogy az ugy nevezett fensöbb bírálat minden nézetinek hódolva , és meghunyászkodva, biblia-tanulmányunkkal fen­hagyjunk és lágy-melegekké legyünk. Nem, — annálinkább nem, mert ismerjük a' fensöbb bírá­lók gyöngéit is, kik, mint Reinhard megjegyzés ,,oraculumi nimbust öltözve magokra, egyik vagy másik ó-szövetségbeli könyv authentiáját tagad­ták, és ezt leczkéken be is bizonyitni Ígérték^ csakhogy több hallgatót 's ennélfogva több tan­pénzt vonhassanak magokhoz."*) Nem mondom,, hogy minden nehézségek felfedezése ós nyilvá­nítása illy mellesleges kútfőből eredett;valIom,hogy van itt mélység elég, mit a" biblia sem tagad ámde midőn ez — zsolt 36. v. 7. — állítja, hogy „törvényed mélység :" ugyanakkor mégis biztat a' 10 versben, hogy : ,,nálad az élet kútfeje, és a' te fényednél látunk világot." Most már a' do­logra. Móses öt könyvei voltak 's lesznek alapjai az egy Isten-hívesen álló világvallásnak. Ez a* j.örvény, mellyet Jézus is „nem elrontani, hanem *) „Gestándnisse'' czimü munkájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom