Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-12 / 50. szám

solutioja-, söt minden más, e' részben keletke­zett, mintáz apostoli szék kiváltságos jogaivalel­lenkezö, országos határozatok ellen, 1731-diki május 13-kán benyújtani protestatioját Pestme­gye rendeinek. De melly számosak még különösen a' „vegyes ügyek," mellyekre nézve is ezencollegiale syste­mában nem lehet ugy meghúzni a' két hatalom közt az elzáró falat, hogy a' pápai a' világi elébe ne törekedjék, állományt állományban ne képez­zen, — nagyon értik a' jogászok. Nem olly füg­getlen vagy ellen-viszony áll itt a'két hatalom közt, millyen áll az olaj és viz közt, mellyek össze nem vegyülhetnek : inkább ollyan, mint a7 víz és bor közt, a' ravasz árús kezében, mellyek egymást megrontják; vagy mint a' tűz és víz közt, mely­lyek egymást kifogyasztják : , s fölemésztik. Hála a' béke Istenének ! protestáns vallásunk, szerke­zeténél fogva, olly harmonicus összefüggésben áll a' statussal, hogy annak ezzel, efélékben, ösz­szeütközésbe jöni nem lehet; és öröm, dicsekedés közt vallhatjuk, hogy a' protestáns egyház a'sta­tus érdekével inkább összhangzásban áll, mint a' katholica egyház. — De el nem hallgathatok még egy dolgot, a'mi miatt a' kath. egyház valóban a' világi hatalom érdekéhez nem simulhat, és nem is engedi öt a' statusba bekebeleztetni. A' római egyház középpontisága ez. Midőn egy külső ha­talom, értem a' pápait, folybe minden birodalom­ba, és eskü állal teszi jogai érdekében magátóli függésbe a1 klérust: lehet-e olt két statusnak párhuzamos sülyegyenü összfüggésérölcsak ál­modni is ? Melly nehéz a' pápa ezen „örködési hatóságát," még egyezmények mellett is, korlá­tozni, — példák bizonyítják. — Hiába találgat­juk hát a' rendszereket a' pápai hatalom mérsék­lésére ; hiába törekszünk azt összhangzásba tenni a' világival! Míg a' pápa igénylett jogaival él : olly theorema binomiale lesz ez , melly toll alatt is nehezen megy; sensu historico pedig megfej­tésére addig nem számíthatunk, míg a'territoriale systema bonczkése alá nem esik, és az ügyes mű­téteinek nem engedend. II-ik §. A' hierarchia káros eredményei. Miután a' hierarchia életét hajnali horizonán kezdve délpontjáig leírtam : adatok után Ítélhet a' fogulatlan közönség e' következők felett: 1) A' világi és egyházi hatalom castor és polluxi sympathiával culminálhatnak-e a' status egén ? 2) Méltó-e gúnyrovásra tételem : „Így készült ki az országok 's birodalmak egére, többször sötét borút, villany-terhes viharokat hozott hierarchia', igy a' státusbani státus, a' vészteljes tűlság ?" 3) Lehet-e való-szinü azon dicséretek halmaza, mellyel tetézik sokan a' hierarchiát ? Igy, mon­datik, hogy a' hierarchia nélkül a' világosság és műveltség jólétének azon szép napja, mellyel ko­runkban dicsekedünk, nem tündöklene fon egün­kön ; ha a' hierarchia nem létezik vala, nem be­szélhetnénk vallás- ésjelki szabadság-, türe­lem- és szeretetről. Épen azért a* protestan­tismus kebelében született és ott nevekedett mély-tudományu irók is, mint Hurter, Herder, még Kölcsey is, máskép érzettek és irtak a' hie­rarchiáról. Igy szoktak szólni a' hierarchia pa­negyristái: én pedig röviden ezekre e' kettőt fe­lelem : 1-ször. Ezek, tudva-e vagy nem tudva, a' hierarchia fölött telt nagy glyceriában össze­zavarják a' keresztyén egyházi szent szolgálatot a'hierarchiával, — azokat,mellyek amannak követ­kezései, ennek tulajdonítják. Ki tagadhatná, hogy valamint az egész világra, ugy kedves nemze­tünkre, az értelmi és erkölcsi fejlődés tekinteté­ben, a' keresztyén vallásnak, mellynek legjelen­tékenyebb organuma az egyházi szolgálat, leg­áldoltabb befolyása volt? Ellenben, hogy a'hie­rarchia legveszélyesb kinövése a' keresztyén élet fájának, csak azon tekintetben is, mikép anathe­máival a' szabad gondolkodás útját vágván be, ez által a' haladás kerekét mindig kötve tartotta 's sötétséget szült: ez olly igazság, mit csak az tagadhat, ki az ok és okozat közti viszonyt is kész eleskünni. — Torlódnak a'gondolatok tollam alá. Ha soha több kára nem volna is a' hierarchiának, emez érintett lelki szabadság elfojtásánál: ennél­fogva is méltó a' legkeményebb megrovásra, és mint eddig, ugy ezután sem fogja kikerülni a'ha­ladó kor kérlelhetlen ítéletét. A' történetek lap­jain vérbetükkel vannak följegyezve az első ke­resztyéneknek tíz , időszakos üldöztetéseik : de ezek összesen a1 szellemi elmaradásra nem dol­goztak olly hatálylyal, mint a' hierarchia az egy lelki-szabadság korlátozásával. Hiszen a' hit- 's vélemény-különbség nem olly ártalmas, mint a' stabilismus véli; mint a' szél a' természetben, olly szükséges a' szellemi mozgás az erkölcsi vi­lágban ; ama nélkül megbüzhödik a' lég : eme nélkül tespedés szállja meg a lelkek országát. Küzdelmek közt fejlik "s halad az igazság orszá­ga. Mint törzsökből a* gyökerek, ugy ágaztak ki a' lelki erő letartóztatásából számos gonoszok. A' szomorú okok 's okozatok hosszú lánczozatát min­denki látja, csak egy kis philosophiával kisérje a' keresztyén népek történeteit. Elmaradás, ba­bona, fanatismus, zsarnoki kény, kegyetlenkedés, mind a' lelki-szabadság elfojtásának szomorú kö­vetkezései. Folytak ugyan itt be mellékes okok is : de a' nagy-medrü folyam mindig a' hierar­chia; a' többiek csak patakocskák, mellyek a' nagy recipienst csak kissé szélesíték. — 2) Hurter (volt),Herder, Kölcsey nagy-hirü prot. irókat ille­tőleg,azt mondom: Mi protestánsok nem azt nézzük, ki szól, hanem mit szól ? Hiába igazíttatunk mi fele­kezetünk irodalma termékeihez, mert ha azok nem ízletesek, oda-hagyjuk azokat. Továbbá : mint minden részben jó, ugy minden részben rosz sincs a' földi életben. Kölcsey már a' hierarchiát ugy említi, mint melly, bár rosz, mégis volt haszna ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom