Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-12 / 50. szám

jelesben, a* 12 és 13 századokban, mikor az el­aljasult baromiság, az ököljog ült a' thrónokba : ekkor a1 még izmosb erővel nőtt hierarchia ök­lözé lábai alá amazt. Lett a' nagyobb gonosznak kisebbeli fölcserélése. Ha voltak tüzes Gvelfek, voltak még tözesb Gibelinek. — (Lásd Báron, t 12.) Mind ez volt az az érdem , miben felvilá­gosodhatám a' nevezett Írókból, Azonban vala­mint az akkori nralkodók kegyetlenkedésük­nek, ugy a' közép-századok alászállásának is okát én nagyrészint az oltár embereiben, mint a' szellemi haladás vezetőiben, keresem. El voltak a' múltban ennek már magvai hintve, megrom­lottak a' papok, — onnan áradt a' gonosz, na­gyokra, kicsinyekre, uralkodók és alattvalókra. — Én viszont a' hierarchia panegyristáitClunia­czi Bemard kegyes kath. iróhoz igazítom a1 fö­lebb időbeli hierarchiáról világosodást venni, ki­től egynehány verset mégis csak ide igtatok : Aurea tempóra, castaque pectora praeterieruut, Tempóra pessima, scilicet ultima, jam subiernnt, Stant modo stantia luftra, superbia, pax sine pace, Fraus, venus, otia, furtaque conscia noctis opacae, Schismata, praelia, vis, homicidia, traditiones, Ira, protervia, livor, inertia, seditiones, Stat simulalio, corruit actio reltigionis, — Heu! sua propria deputat omnia rex Babylonis. Hazánkra nézve, a' török iga alatti szolgálatot is dicsekedve hozzák fel a' hierarchia részéről : én pedig kérem, hagyjunk fel ezen dicsekedés -sel! A' török név hallására, mindannyiszor, meny­nyiszer a' hierarchia vészteljes hatása költetik fel emlékemben; mert ha pápa, klérus nem foly a' világiakba : tán csak neve után fogja ismerni a' aaagyar a' törököt. 12-ik §. A' reformatio jótékonysága. Azok ellenében, kik, a' hierarchiát védve T s magasztalva, a' reformatio ellen kelnek ki 's ez ellen intézett rágalmakkal vélnek jó szolgálatot te­hetni a' hierarchiának, értekezésem zárczikkében azt mondom : Az ég alatt, a' föld színén, a' ke­resztyén valláson kivül semmi sem volt még szel­lemileg olly üdvös hatással az emberiségre, mint a' reformatio. Hová sülyesztette a' k. világot a' hierarchia, értelmi és erkölcsi tekintetben, eléggé érintgettem. Magok az egyenesebb-Ielkü papok kikiáltották a' hierarchia bűneit. Ambrus az akkori simoniát igy adja elő : Videas in ec­clesia passim, quos non merita, sed pecuniae ad episcopatus ordinem provexerunt, — quos si percunctari fideliter velis, quis eos prae­fixeris sacerdotes? respondent mox, et dicunt: ab archiepiscopo sum nuperepiscopusordinatus cen­tumque ei solidos dedi, ut episcopalem gratiam consequi meruissem, — aurum dedi, episcopatum comparavi etc. (De sacerd. cap. 5.) Nazianzen Gergely is igy ír elkeseredéssel a' hierarchiáról: Utinam nulla esset cathedrae praerogativa, nec­que loci praelatio, necque praeeminentia tyran­nica ! ut ex sola virtute cognosceremur. (Nanz. Or. in Max.) 1511-ben a' jobb-érzésü papok a' pi­sai egyházgyülésböl irtak Miksa császárnak, hogy az anyaszentegyház hozzá kiált, segítse a' rom­lás alól. És ime az oltár emberei által szentesí­tett erkölcsi romlottság mindig bujábban neve­kedve öröködött volna, ha a' reformatio a' papok szerkezetébe nem vág, a' megkötözött lelki-sza­badság szárnyait meg nem oldja és élénkebb szellemet nem ad a' világnak. És vájjon oka-e annak a' reformatio,hogy az igazság melletti mű­ködéséért tüzet gyújtatott ellene a' hierarchia, melly aztán közösen perzselt ? Annyival inkább, hogy az első reformátoroknak soha nem volt czé­luk elszakadni a' római egyháztól, hanem csak kijavítgatni azt, 's ez által a' vallást eredeti tisz­taságára vissza-vinni. Ijry kell ítélnünk nemcsak a' némethoni, hanem más országokban, hazánk­ban is történt vallásos háborúkról. Miután a' hierarchiát lelkében, testében ana­lysáltam; miután láttuk, hogy papi testületben, még pedig néptől contradistingvált papi testület­ben, találhatja helyét; miután az egyszerű ke­resztyén néptől lassanként elvált hierarchiás papi testületről megmutogattam, hogy ez sötét borút hozott az országok és birodalmak egeire , és az unalomig bebizonyítottam, hogy ez slatusbani sta­tus : bezárom értekezésemet azon kérelemmel r Legyünk igazságosak, szokjunk lassanként az igazság hallásához, ha nem mindig ínyünk sze­rint esnék is az, 's a' napfény-világu okoknak makacsul szemet ne hunyjunk! Egyetemileg ha­ladba' világ, humanismusra van fölhúzva kereke, — halandó azt nem képes megállítani. Hiába is törekednénk arra békót hányni, vagy a' szabad­ság lelkét a' kövesült stabilismushoz gépileg le­lánczolni: áttör ez elvégre is minden korláton. Ha hát világosodnak is már ma a' szemek; ha nem ugy van is valami, mint volt régen : ne ter­helődjünk ! A' napsystemák is mozognak, mi sem maradhatunk sebesen forgó földtekénken ugyan­azon állapotban. Haladjunk az igazság székéhez! el kell veszni a' világnak, vagy győzni az igaz­ságnak !! Kovács.János, eszenyi ref. pap. Béke- 'skérelem- szózata' magyarhoni vener kath. klérushoz. Szép vonás az a' kath. klérus életének rajzké­pében, hogy ö — ritka kivétellel — példás buz­galommal ápolta eleitől fogva egyházának reá­bízott szent ügyét. Igaz, e' buzgalomnak gazdag tápforrásai valának. Világi jók, mellyek őt az élet aggodalmaitól mentesítették, — nötlenségi sza­bály, melly megengedte, hogy ö minden gond­jaival egyházának éljen , — tudományosság, mellynek kulcsai századokon által kezei között állottak, — nevezetes élesztői valának ama buz­galomnak. Én még azt sem hozom kétségbe —

Next

/
Oldalképek
Tartalom