Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-11-28 / 48. szám

ismertük, 's Istentől mindnyájan áldást kérünk özvegye- 's árváira, áldást poraira ! D. Nyerges Dániel. — — — Telki-Bányán, Abauj megyében, oct. 23-kán reggeli 4 órakor szenderült jobb életre néhai b. e abauji egyházmegye volt espe resének Sárkány Pálnak özvegye, Lisznyoi D. Mária anyánk, életének 84-ik, özvegységének 24—ik évében; mint nő, mint családanya , mint kegyes özvegy, mint ember-barátnő, minden,kö­réhez tartozók szeretetét vivé magával a' sírba. Illy halálozás olly mindennapi esemény ugyan, hogy nem is tartanok szükségesnek e' lapok ha­sábjait vele foglalni,ha a'vele szoros-kapcsolatu történetek nem igényelnék. Sokan sohajtoltak fel e' lapok soraiban a' val­lásosság 's papi tekintély sülyedésén : én e' te­metkezésnél előfordult történetből csak azon vé­leményemben erösültem, „perdilio tua ex te est Israel." Ugyanis a' temetkezési szónoklatra egymás után meghívott hét pap közöl,hatan adtak tagadó választ, részint írásban, részint csak kenetben. Okaik nagyon fontosok lehellek, hogy a' 23 évig hün szogált esperes özvegye felelt fia t. Sárkány Sámuel, helybeli pap barátságos kérölevelére szó­noklani vonakodtak. De halljuk magokat a1 pap urakat! „Nőm, így ír K* L., majd egész éjjel a' szürethez készülve ke­nyérsütéssel 's más egyebekkel foglalkozva, ma reggeli templom után tüstént indulunk az irtam keserves szüretre : ugyanazért engedj meg 'stb. 24 oct. — Vasárnap reggelig sütéssel 'stb. fog­lalkozni 's templom után röktön szüretre indulni, a' fél órai távolba eső szőlőbe, bizonyosan még az nap egész szüreti lármával, amúgy paposan, megkezdeni a' szedést, vagy legalább is abron­csoztalni a' megszáradt szüreti edényeket : fon­tos papi ok! Qnid facient domini audent cum talia. A' más válasz szinte érdekes V. I. tollából. Első legfontosabb oka ennek is a' szüret, a' 2-ik „az is" (itt tulajdon levelét másolom), hogy olly helyen, hol rendes pap van, a' helyét elfoglalni 's betölteni soha sem igyekeztem, 's nem is fogom betölteni, mig élek, mert tudod, hogy az sok ked­vetlenségnek szülő anyja szokott lenni : szólíts föl hát b! mást" 'stb — vagy más szóval . te­mesd magad, fiu ! anyádat! te vagy helybeli pap; gondold meg, hogy ha engem helyettesítesz, bi­zonyosan szerencsélteted egyházadban marad­hatásodaf. legalább is sok kedvetlenségre teszed ki magadat ?!!-— — A' g-i, zs-i smás papok csak nem jöhettek; bizony kissé kötelezőbb is a'jó palásldíjt igérö g. ruszkai temetést el nem mel­lőzni ; temesse más a' díjtalan papi özvegyet! Végre a' már tudtunkra is sok bajjal terhelt g. ruszkai papot, t. Juhász András urat, bár az idő­ből majd egészen kikopva, megnyerők. Az a. u—i, mellye fájdalma miatt nem szolgálhatván, segédét helyettesítő. Igy jutánk két szónokhoz, kevésbbe múlván, hogy magunknak nem kelle el­temetnünk tisztelt jó anyánkat. — Mi szám sze­rint 36-an, részint gyermekei, részint unokái va­lánk szerencsések öt édes anyánknak nevezhetni. Nyugodjanak a' mindig tisztelt kegyesnek porai ! Közli a' testvérek képében Sárkány Sándor, bodzás-ujlaki ref. pap. Hálairat. *) A' gömöri n. t. egyházmegye há­lairatot nyújtott, följelentésünk után, s. keszii egyházunk két római-hitü földes-urainak, mélt. abafalusi és felsö-lehotai^4í»a^/ Károly és tettes Mumhart János uraknak azon kegyességükért, miszerint fillértelen és elrongyollott-templomu egyházunknak, míg új imaházunkat fölépíthetjük, egy darab földet kegyeskedtek használatul átad­ni, melly darab föld 1846-ban nekünk 510 vfo­rintolt kamatozott. — Hogy tudja a' kor, mikép, midőn más egyházaknak olly protestáns patronu­saik is vannak, kik az egyházakat, azok szolgái­kat szabadalmaiktól 's javaiktól minden áron meg­fosztani törekednek, nekünk van két, felekezeten felül emelkedett jó urunk: hálaemlékül e' lapok­ra följegyeztetni kérem; esedezvén egyszersmind szegény, adófizető híveimmel együtt a' minden kegyelem Istenének, hogy nekik, kik titkon te­vének, fizessen meg nyilván! Sajnálom, hogy épen ezt nem tehetem a' tor­naijai tettes közbirtokosság mostani evang. pro­testáns igazgatója tettes H. A. úr irányában is, ki amaz elrongyollott helyébe építendő új templom legelső tizenöt öl köveért, csupán a' levegőért, helypénzül, többszöri folyamodásunk daczára, amaz áldozat-hulladékokból öt pengő forintot fi­zettetett. Droppa Dániel, s. keszii ref. pap. Kővágó-eörsi gymnasimn! A'zalai ev. espe­rességnek — Kövágó-Eörsön, Füred és Keszt­hely közt, mindegyikhez 3 órai távolságra, a' Balaton mellett fekvő, zalamegyei, tiszta ma­gyar-ajkú népes helységben ezelőtt 6 évvel fel­állított gymnasiumában eddig a' grammatisták és syntaxisták, épen ugy, mint a' komáromi, kőszegi és sz. lörinczi latin iskolában, csak egy oktató ál­tal taníttattak. Hogy egy részről az annyiféle ta­nítmányok előadásával terhelt oktató jövendőre némi könnyebbülést nyerhessen; másrészről pe­dig ezen gymnasium növendékeiből és kiválikóp azokból, kik ezen iskolai folyamat végeztével la­*) Sajnálattal jelenfjük, hogy ezen hálairatot, melly jó­tétről, 's a1 következő czikket, melly időáldozalról 's iskola iránti munkás részvétről szól, már régen véltük, 's mint igen kedves tudósításokat, olly jó helyre találtuk tenni, honnan csak most kerülhettek elő; egyszersmind késedelmünkért, mellynek oka valóban a' gondosság volt, — bár kellemet­leu-eredményü, — beküldőktől bocsánatot kérünk. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom