Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-11-28 / 48. szám

nulói pályájukat tovább folytatni nem kívánnák, a' természeti tudományok és mathesis ismeretébe is beavatott gazdák, mesteremberek, és a' népszerű magyar magán-törvényben, az úrbéri, rendőri és szóbeli bíróság eljárásáról szóló törvényekben jártas, értelmes falusi vagy mezö-városi jegyzők, bírák 's elöljárók válhassanak : az említett esperességnek 1846-ki juL hó 20-án tartott közgyűlésében telt fölhívása következtében, tiszt. Király József\ kővágó eörsi lelkész úr, ki előbb több évek lefolyása alatt a' soproni főiskolában a1

hittant és természettant rendesen tanította, — és tettes Mezriczky Péter esperességi felügyelő úr, önajánlkozásukra ezen gymnasiumban az érintett tudományokat, jelesen pedig a' gymnasium igazgatásával is megbízott Király József a' népszerű természettanból és mathesisböl t. cz. Mezriczky Péter úr pedig a' 2-od éves syntaxistáknak, a' téli hónapokban, a' népszerű magán-törvényből, továbbá az úrbéri, rendőri és szóbeli bíráskodási eljárásról szóló törvényekből, a' kötelezvények, nyugták és szerződések elkészítése módjáról 1847-ki sept. l-ö napján kezdve rendes leczkéket adnak. Segélje őket Isten 's tetézze áldásaival, kik a' legbecsesb vagyont, idejöket 's tehetségöket, áldozzák az iskolának 's honnak ! Czáfolat. Miután a' jegyzőkönyvek tanúsága szerint az 1837-dík évben (;

s azelőtt többször) mind a' négy akkori püspök urak jelenvoltak az egyetemes gyűlésen : hibásan állíttatik a' f. é. Prot. Lap 34-dik számában, a' 862-dik lapon, hogy „állítólag 20 's néhány év óta nem tisztelhettük volna mind a' négy püspökünket e' gyűlésen." A. fi. E. egyetemes névtár. A' sziráki gyülekezet beküldölte az illető adatokat. Köszönöm. De kérem, hogy az egyes gyülekezetek az illető nt. esperes urakhoz küldjék adataikat, különben a' zavart el nem kerülhetjük. Székács J. Külföld: Szellemvirágok. 1) Martius 23-ikán az alsóházban Brigiit (quaker) keményen kikelt a' kormány által mart. 24-ikére határozott böjt ellen. Haszontalan szertartásnak nevezte azt, régi setét idők babonája maradványának, melly a' mostani kor tisztult vallási fogalmával nincs öszhangzásban. A' helyett, hogy ez által az Isten tiszteltetnék, csak a1

hitlenség mozdíttatik elő (P. II.) 2) Poroszországban a' vallásszabadság ügyében april. 9-ikén egy rendelet jelent meg, mellynek 16-ik czikke olly szabadságot biztosít, minő még nincs biztosítva az egész világra sehol sem. E' czikk szerint azok is, kik illető egyházaikból kitértek, de még egy a' status által befogadott valláshoz sem állottak is, a' törvények ótalma alatt állanak. — A' vallásszabadsági rendelet, eredeti nevén „Patent die Bildung neuer Religionsgesellschaften betreíFend," következőkkel pótlá a' vallási törvényeket . ,,A' status minden lakosa teljes hit-és lelkismeret-szabadsággal bír. A' státus lakosinak istenröli fogalmai, hite, istenitisztelete, nem lehetnek kényszerítés tárgyai. Senkisem köteles magánvéleményében vallási ügyekben a' statustól parancsot elfogadni. Senki so nyugtalanítassék vallási véleményeért, valamint számadás alá nem vonható, nem gúnyolható, vagy épen nem üldözhető. Minden statuspolgárnak, kit a' törvény képesnek tart Ítélni, szabadságában áll magának vallást választani. Az átmenetel egyik vallásról másikra rendesen határozott nyilatkozat által történik. — Olly vallási elvek, mellyek az istenségröli tisztelettel, törvények iránti engedelmességgel, státus iránti hűséggel, közcrkölcsiséggel ellenkeznek, nem terjeszthetők. — A' statusba nyilvánosan bevett vallási felekezetek kiváltságos testületi jogokkal bírnak. Csak ezek istenitiszteleti épületeit lehet „templom*"4

-nak nevezni." (P. H.) 3) April 14-ikén Londonban, az alsóházban, Árundel lord, (Norfolkherczeg fia) eléggé helytelenül ugyan, azt nyilvánító, hogy a' katholicismus és protestantismus közötti háborúnak folyni kell, valameddig a' protestantismus meg nem semmisíltelik, (P. H.) 4) Déli Auslraliából is érkezett az alsóházhoz egy indítvány 2530 aláírással, mellyben a' gyarmatosok arra kérik a' házat, ne engedjen a" statusnak befolyást a' vallási ügyekben. (P. H.) 5) A' „Journal des Debats" az oxfordi egyetemet az angol türelmetlenség főhadiszállásának nevezi. (P. II.) 6) ScheíFíeldben ,,Athenaeum" és „meehanics instituteu

vagyis olvasó-társaság és ipariskola állitatván, a' felavatási lakomán Morpeth lord minister egy jeles beszédet tartva, olvasásra-buzdílással végezte beszédét. „Hiszen van két könyv, mondá, mellyek magokban már fölemelik az embert a' világ felett: a' biblia és Shakespeare; a' biblia minden időre, az utóbbi pedig a' szabadidő minden órájára." (P. H.) 7) Baden. Mannheimban e' folyó évi őszelő 12-ikén az oltani határozott szabadelvűek (Entschiedene), OíFenburgban, Ree polgármester elnöklete alatt, gyűlést tartottak. Programmjukba a' badeninép kívánatit foglalák. E' kivánatok2-ik és 3-ik pontjaiban ímezek olvashatók : „Kívánunk sajtószabadságot, az emberi szellem elidegenítliellen jogát, miszerint gondolatit másokkal közölhesse. Kívánunk lelkismeret- és tanítási szabadságot, egyforma jogot minden vallásfelekezetnek a\ státusban. (Allgem. Zeitung.) Ezekre én azt mondom : Van szellemi virág 's ennek viszont szellemi himpora, mellyet a' kor jótékony szele hinteget az elmékbe. Az elmék-