Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-11-28 / 48. szám
És mint a' lengő fűszál zöld mezőben, Mellynek szépsége hamar elhervad, Reggel virágzik, estve megszárad. Futnak siető órái éltünknek, Iliket, Uram! e' szűk pályán ránk mértél, Mint a' szó, mellyet el kap az erös szél. — Elhord minket törvénye végzetünknek, Korunk csak helven-nyolczvan esztendő : Akkor vissza-kér, melly szült, az idő. Biztat, vonz, ragad e1 világ szépsége, — De futásunk csak munka, gond, fájdalom,— Csak árnyak, miket elvisz egy fuvalom. Öröm, vágy, remény, melly szivünkben ége, Boldog napjaink ! hová mentenek, Mik annyi szép álmot elvittenek ? Taníts hát minket magad, élők atyja 1 Hogy tündököljék e' veszendő pályán Bölcseség lelke kezeink munkáján. — Ha csillagid közt végzésed azt (artja, Hogy bujdosásunk kora még folyjon : Könnyítsd annak terhét vállainkon I Lelked erejét töltsd ránk minden reggel, Hogy ujult kedvvel tehessük tisztünket, Szertelen gond ne terheljen bennünket. — Ha ránk veszteség, bú napja virad fel, 'S siratjuk elhervadt öröminket : Vigasztalj meg, enyhítsd sérelminket I Szolgáidon láttasd meg jóvoltodat, Dicsőségedet azoknak fiain, — Engedd föllelnünk sorsunknak útain Feleltünk híven őrködő jobbodat: -Atyánk! ügyünket kérünk forgassad, Lábaink járásit igazgassad. XCI. zsoltár. A1 ki az egek urának Lakozik oltalmában, — E' felségnek, mint atyának, Nyugoszik árnyékában : Azt körül-mennydörögheti Az élet zivatarja, De mérgét rá nem öntheti, Mert istenkar takarja. Halandó 1 a' nagy Istenbe Vessd hát hiedelmedet, Ki feletted vigyáz mennyben, Ahoz kösd reményedet. Igy semmi kár téged nem ér, Nem vár czélodnál szégyen, Tőled a' gonosz bátra-tér, Házad felé sem mégyen. Ha pihensz az éj álmában, Nem ver föl riadalom, — Nappal fegyverek harczában Sem ér semmi bántalom; Öldököljön bár döghalál, Ezrek sírba dűljenek : Téged nyila meg nem talál, Mert szent szemek őrzenek. Hol van hát olly boldogtalan, A1 ki elfelejtene Tégedet, oh határtalan Világok nagy Istene? Bennem, hozzád jó atyámhoz Ég egy örök szerelem, — A' sors bár jót, bár gonoszt hoz: Mind nyugottan viselem. Baksay Dániel. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Belföld: Halálozások. F. évi őszhó 4-ikén Végh József, a' gálos-petri reformált egyház lelkésze, hivatala 23, éleiének pedig 53-ik évében, mellvízkórban, jobblétre szenderült. A' tisztelt férjtiuban, kesergő özvegye szerető férjét, számos árvái legjobb nevelő atyjokat, kedves testvérei szeretett testvéröket, a' szent gyülekezet ernyedetlenszorgalmú 's buzgó lelkitanítóját és minden öt ismerők szelid és ig-az—lelkületű emberbarátjokat — vesztették. — Jeles beszédeket mondottak az elhunyt felett az imaházban : t. Fazekas István albisi és t. Szántó Károly bogyoszlói, lelkész urak, — a' sírnál n. t. Kuthy Sándor úr, az érmelléki helvéthitvallásu n.t. egyházmegye esperese és az asszonyvásári ref. egyház prédikátora, rövid, de lelkes szavakban adá elö megindult szive bús érzelmeit, mint ki a' megholttal barátságban és szíves szeretetben élt, — vigasztalá a' kesergő özvegyet és a' könyezö árvákat,— intéa' gyülekezetnek a' sírnál megjelent tagjait jövendőben is azon évekröli megemlékezésre, mellyeket közkedvességü lelkitanítójokkal szeretetben és békében töltének,-— utoljára tisztelt esperesünk, minden t. lelkész urak képében, érzékeny szavakkal mondott áldást a' megdicsőült hamvaira. — Legyen áldott az elhunyt derék lelki-tanítónak emléke és nyugodjanak békében porai!! Garay Sándor, segédlelkész. ______ F. nov > 8-dikán éjjel, gutaütés következtében, örök életre szenderült néhai t. t. Munkácsy Dániel úr, a' felsöbaranyai egyházmegyében Szoporcza és Tésenfa egyesült egyházaknak 25 évig 's 7 hónapig volt fáradhatlanszorgalmú, ernyedetlen-buzgóságu 's hivei által gyermekileg szeretett 's tisztelt lelkipásztora, életének 66, lelkipásztorságának 41-ik évében. Tetemei f. hó 11. tétettek sirba a' helybeli egyházban t. t. Illyés István csepeli, 's t. t. Horváth István, csehi 's a' sírkertben t. t. Paksi Gedeon rádi lelkipásztorok által tartott lélek-, érzés- 's erő-teljes beszédeik után. Halálát gyászolja 40 évig volt hü nője 's most bánatos özvegye, és 9 élő árvája ; gyászolják hivei, gyászoljuk mi, kik szeretet- 'stiszteletre-méltó leikéi
