Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-24 / 4. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 4. szám. Hatodik évi folyamat. Jan. 24. 1847. Megjelenik e' Lap i'/»íven minden héten egyszer: vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál TARTALOM: Parliuzam a1

protestantismus ét római katholicismus elvei közt. Jeszenszky László. — Soproni papválasztás-iigy, N y i 11 f i. — Iskola-ügy: Késmárkon a' másod jogi tanszék betöltése 's Hunfalvy Pál igazgató-tanár urnák ez alkalommal mondott igtató beszéde. — Vegyes közlemény. — Párhuzam a' protestantismus és római fcatlioliclsmus elvei kost. (Olvastatott Luther halálának háromszázados napján Szarvason tartatott papi conferentiában.) Épen ma háromszáz esztendeje annak, hogy ama nagy férfi, Dr. Luther Márton, kit az emberiség, még a' késő évezredek után is, szent kegyelettel fog tisztelni, meghalt; és mi nagyrészt a' végett is ültünk jelenleg össze, hogy e' nagy férfi halálemlékét elméinkben megujítsuk. Méltán teszszük ezt, — de nemcsak azért, mert szellemének örökösei, elvének barátai, hivatalának pályatársai, érdemeinek hálás tisztelői vagyunk: hanem azért is, mert megemlékezni nagy férfiakról, csak annyi, mint a' leghűbb tükörbe nézni, mellyben az emberi lélek megdicsőítve látja magát; — és igaz az is, hogy minden társulat áldottan emelkedik, megemlékezvén nagyairól: ellenben, melly ezekről meg tud felejtkezni, romlásnak indult, és az enyészet örvénye azt előbbutóbb elsodorja. Mihelyt Luthert említjük , eszmetársulatnál fogva, akaratunk ellenére is, lelkünk elébe száll a' XVI. század óriás gyermeke, a' — reformatio, egyház- és hítjavítás, mellynek főszereplője, a' világok kormányzójának ugyakaratánáí fogva épen Luther vala. E' reformatio, a' mint tudjuk, a' nyugoti egyház keblében szakadást hozott létre, mintha a' leány elszakadt volna az anyától; azonban olly formán, mint azt Krisztus, Máté X. 35. megjegyzé. Igenis, tiszt. Egylet! a'rómaikatholika egyház és a' kebléről szakadt protestáns egyház szellem-, elv- és irányra nézve ugy áll egymás ellenében, mint a' viz és az olaj, mellyet egy folyadékká összekeverni nem lehet; és ha mind a'kettőnek elveit, az evangéliom és az Istenadtajózan ész világánál szemügyre veszszükrezen csudálkozni épen nem fogunk. Legyen tehát, mert a' mint mondani szoktuk: „opposita juxta se possita magis elucescunt." Párhuzamot vonok a' protestantismus és római-katholicisjnus elvei közt. Itt csak főelvekről teszünk szót, részletekbe bocsátkozni itten sem helyünk, sem szándékunk; azonban igyekszünk rajta, hogy ezt is megtehessük. *) A' protestantismus, sarkalván a' szent Íráson^ elveit az ugy-mondott symbolikus könyvebben rakta le ; a' római katholicismus pedig „Canones et Decreta Concilii Tridentini, Catechismus Romanus, professio fidei Tridentinae, és Confutatio AugustanaeConfessionis-ban." Nagy és hatalmas támaszul szolgálnak itt a' pápai levelek is; nem különben, a' kegyes és isteni dolgoktól meghatott bibornok-jezuita Bellarmin Róbertnek : „Disputationes de controversiis Christianae fidei adversus hujus temporis haereticos" munkája, mint leghűbb, legtudományosb és legtekintélyesb véde a* római katholicismusnak. Ki e' két egyház elveiről helyesen akar szólni, szükséges, hogy az idéztem forrásokból merítse szavait; az egyes tudósok okoskodó állításain itt épitni nem lehet. Lássuk tehát elveiket. A' protestantismusnak föelve az : hogy a1

hit ügyében semmiféle emberi tekintélynek helye nincsen, nem is lehet, nevezzük bár e' tekintélyt papságnak, egyháznak, zsinatnak, vagy világi hatalomnak, mindegy, — ennek ellene áll a' protestantismus , ez ügyben csak az irott isteni igére néz és hallgat. Luther Schmalkaldi czikk. másodikában így nyilatkozik: „Verbum Dei condat articulos fidei, et praeterea nemo, ne angelus quidem." Form. Concordiae pedig így tanít: „Sola scriptura judex, norma, et regula agnoscitur ad quam ceu ad Lydium lapidemomnia dogmataexigenda sunt et judicanda." A' protestantismus nem csak szavakkal, hanem tettekkel is hirdette ez elvet, protestálván és el sem is fogadván az Inte— rimet, mellynek hatalmával V. Károly a' hit országában is uralkodni akart. Es hogy a* protestantismus ez elvet felállította, csak azt tette, mit nekie, mint az evangéliomban megállapítottnak, tennie kellett, ha önmagával következetlenségbe jönni nem akart. Hiszen Krisztus is az Írásokra hivatkozott Luk. 24. 25. Pál apostol is Ap. Csel. XVII.; az Írásban pedig világosan megvan írva Ján. XIV. 6. „csak a'Krisztus azút, az igaz*) Szerző „A1

keresztyéni felekezetek hitvallásaikat összeállító Symbolika"*— czirnű köayvnek kidolgozásával foglalkozik. J. L. 4