Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-24 / 4. szám

ság és az élet; Krisztus az igazság királya Ján. XVIII. 37.; urarn csak Tenálad van az igazság beszéde— Ján. VI. 68. Ezen protestáns elvnek ellenében mit tanít a' római katholicismus? — Itt közbe szólva azt akarom kinyilatkoztatni, hogy a'protestantismus nem egyéb, mint amaz ös katholicismus, mert az Augustana Confessio is utolsó szavaiban igy nyilatkozik : „Apud nos nihil esse receptum contra scripturam aut Ecclesiam Catholicam, quia manifestum est, nos diligentissime cavisse ne quae nova et impia dogmata in ecclesias nostras serper ent\ *) tehát roppant a'különbség a' róm. katholicismus és a' katholicismus közt! — A' római katholicismus azt tanítja : hogy a' szent irdst egyedüli hitforrásul tekinteni épen nem lehet, mint a' protestantismus tanít: — hanem a'hagyomány is — íraditio — annak tekintendő. Concilii Trident. Sess. 4. „S. Sancta Synodus hoc sibi perpetuo ante oculos ponens, ut sublatis erroribus, puritas ipsa evangelii in ecclesia conservetur, quod promissum ante per prophetas in S. Sanctis, Domisius noster J. Christus Dei filius proprio ore promulgavit, deinde per suos apostolos tamquam t'on-4em omnis et salutaris veritatis et morum dísciplinae omnicreaturae praedicarijussit; perspiciensque hanc veritatem et disciplinam contineri in libris scriptis, et sine scripto traditionibus, quae ipsius Christi ore ab Apostolis acceptae, aut ab ipsis Apostolis, Spiritu Sancto dictante, quasi per manus traditae, ad nos usque pervenerunt, orthodoxorum patrum exempla secuta , traditiones ipsas oretenus a Christo vei a spiritu sancto dictatas , pari pietatis aíFectu (velut s. sacramj ac reverentia suscipit et veneratur. Sí quis autem traditiones praedictas sciens et prudens contempserit, anathema sit" — BellarminL. 4. 3. így tanít : „in Scripturis non contineri expresse totam doctrinam necessariam sive de fide, sive de moribus, etproinde praeter verbum Dei scriptum, requiri etiam verbum Dei non scriptum, i. e. divinas et apostolicas traditiones.4

' — A' mint látjuk, már az alapelvre nézve, mellyre a* hitépületet te kell rakni, egészen ellentétben áll egymással a' két egyház, nagy közbevetés van közte, melly csak ugy forrhat össze, ha egyik megtagadja magát, megszűnik az lenni, a' mi valóban. Mint a' sötétség a'világossággal nem olvadhat össze, ugy áll ez e' két egyházra nézve is. A' protestantismus csak azon esetben térhetne vissza a' római-katholika szentegyház keblébe, ha ez a' traditiót félre teszi ; no de akkor megszűnnék római- lenni, 's akkor könnyű lesz az alku. A! traditiokat illetőleg, azt tanítják ottan, hogy egyik püspökről a' másikra örökségképén szál-E' dologról igen talpraesetten értekezik Cannabich ,,Kritik der altén und neuen Lehre"ben. Nagyon jó volna, ha e'.könyv minél több kézen forogna. J. L lanak — „continua successione in ecclesa Catholica conservatae." Conc. Tr. Sess. 4.; — és a* püspököknek legelsöbbike, a' római pápa, mindezeknek csalhatatlan magyarázója* Bellarmin de verbo Dei cap. 9. „non i<rtioreimí Deus, multas in ecclesia exorituras disputationes circa fidem, debuit igitur judicem aliquem ecclesia providere ; at iste judex non potest esse scriptura (!) neque spiritus revelans privatus, neque princeps secularis; igitur princeps ecclesiasticus vei solus, vei certe cum consilio et consensu episcoporum." — Ezek szerint ott a' traditio határoz a' szentírás értelme felöl,a' tradítionak értelmét pedig a' papság határozza meg, következőleg a' mint e' papságnak legjobban tetszik, a' szent irás ollyan értelmű, azaz: a' római kath. egyházban a' hívek hite a' pápa és a1

püspökök érlelmére alapszik. „Script. Sacra se ipsa interpretari non potest, ecclesiae *) est judicare de vero sensu scripturarum sanctarum Conc. Trid. Ses. IV. decr. de edit. et usu S. S." In ultima analysi tehát ebben áll a' dolog : a' protestantismus, hitalapját tekintve, Pál apostollal tart, — 1 Kor. 3.11. „más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a' melly egyszer vettetett, melly a'Jézus Krisztus" — azaz, a' megirott evangélium; mert mit tanított Jézus, és mi ez evangelium? — azt a' halandó csak az Írásból tudhatja meg, és e* tekintetben mindent megtettek az evangélisták és az apostolok.— Ellenben a' róm. katholicismus a traditiotól feltételezi a' sz. írás erejét, tekintélyét; a' sz. irás csak annyiban áll, mennyiben a' traditio szellemével összehangzik, a' traditio szellemét pedig a' hierarchia állapítja meg stb. És hogy ezeknek consequentiáját megértsük, ahoz, gondolom, commentar nem kell. A' protestantismus azt hirdeti, hogy az eredeti szent irást olvasni nemcsak mindenkinek kötelessége , hanem egyszersmind szabad annak tartalmát is mindenkinek az ő felfogásához képest értelmezni is, magyarázni is, és ennek eredményeit közönségesiteni. Ki ez elvnek szellemét felfogni tudja, az első ölletre azt látja, hogy a' protestantismusnak sarkalatos elve a1

lelki szabadság. Erre tanított minket Luther, ki midőn a' wortnsi gyűlésen tanainak visszahuzására felszólítva lön, azt hirdette: „se, nisirationibusclarissimis et evidentibus convictus fuerit, non esse revocalurum." Es Luther Krisztus szellemében nyilatkozott. Krisztus a' hit dolgában mindenkinek szabad meggyőződést enged; az új testamentomban egy betű sincs, melly azt hirdetné, hogy a' hit tárgyait tekintve, vizsgálni, ítélni, választani tilos, és nincsen is megírva, hogy a* hilet valakire ráparancsolni illő *) Kicsoda ott az ,,ecclesia ?" Bellarmin de verbo Dei 3. 3. „ecclesia est: concilium episcoporum conlirmaíum a summo ecclesiae totius pasiore tehát* egyedül a' papság, a' hierarchia. < 1. L.