Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-20 / 25. szám

tismus irányában, elkövetett : ellenben rá sem nézett a' szomszéd czikkre, hol Püchler Muszkau berezeg, p. o. ama napkeleti búvár, kinek nagyobb hitele van mint száz morio francziának, és a' ki őszintén elö adja : milly fenséges intézet a' jeruzsálemi prot. püspökség létrehozása, annyira, bogy ennél jótékonyabbat a'nevezett fejedelmek nem tehettek, nem mert (a1

mintirja) a'jeruzsálemi keresztyénség nagyon elromlolt-jelíemü, egyik felekezet a' másikat halálba gyűlöli, ugy, hogy ha a' török hatalom őket korlátok közt nem tartaná, egymást bizonyosan megrohannák 's vérengeznének. Ezeknek elveikből, magok viseletökböl, mint beomlott kűtakból, a'pogányok, Mabomed fiai és zsidók, élővizet nem meríthetvén, mi a'protestantismus, nem tudhatván, ennek tehát szellemére, napkeletet figyelmessé tenni szép, dicső föladat vala. A' török, ugy gondolom, nem kedveili jobban a' deák vagy görög szertartású keresztyéneket, mint a' protestánsokat, 's adatok vannak reá, — tudja, a' ki olvasta, — hogy mikor magyar honunkban uralgott a' tar, a' buták egyik k. felekezetnek sem engedék a1

mást elnyomnia, egyaránt szolgáltattak mindenkinek igazságot. — Ha pedig most, e' szerfeletti szabad szólásu, kietlen nyilvánosságú jelenkorban, valaki jobbra-balra hada-Tászva, egyik vagy másik földsark felé mutogatva vitatná, ki korlátozza leginkább a' divánt és ki barátságára van nagyobb szüksége ? alkalmasint nem lehetne mást felelni, hanem hogy attól a' nemzettől tart leginkább , mellynek 1807-ben *febr. 19-dikén ellenséges időben , csak egy kisded 82 linea, hajóból állott serege is bátorkodók, csupán legénykedésből, keresztül törni és pedig minden veszély nélkül a' Dardanellákon, — igen is a' Dardanellákon, mellyekkel pedig a' világ ellen daczolni akar; ugy látszik, leginkább van szüksége annak barátságára, a' ki negyedmagával honn tartott conferentiában bátran kijelentette, hogy a' török birodalmat épségben föl kell tartani; a' ki minap is közelebb Jean d Acre váránál bebizonyílá, hogy ö a' török ügyben, akár legyen barát, akár ellen, két-három óra alatt többet tehet, mint más, ha hónapokig küzd is. És e' nemzet követének, hiszem, nem sok nótákat kellett beadni, elég volt egyszer vagy kétszer egész illedelemmel kérni, hogy Jeruzsálemben szabad legyen már prot. egyháznak is alakulni, 's főpásztornak lenni. Egy szó annyi mint száz : a* töröknek kevés gondja arra, miben különbőz a' protestáns más k. felekezettől — elég, hogy ő keresztyén, és mint illyen ha az adót fizeti, békés polgár, 's birodalmában lakhatik. Nem a' kopasz töröknek, nem igenis, de némelly egyoldalú keresztyénnek nagy botrány tehát, hogy Jeruzsálemben már istenitiszteletet szabadon protestánsok is tarthatnak. — Protestánsok is, kik Angolhonban, 's másutt is többnyire könnyebben viszonoznák a' türelmet, mint mások; és nem féltvén az Alkorantói hitfeleiket, hogy hajótörést találnak szenvedni a' hitben, bizonyosan könnyebben megengednék, hogy a' Mufti köztök egykét mecsetet építtessen, missionáriusokat küldjön 's tartson. A' kinek ezek a' (Flórian szerint) hideg, meztelen igazságok nem tetszenének 's természetesen keletkezett polémiámban megütköznék: tulajdonítsa ne az én nyugtalanságomnak, de inkább ama honi hírlap viszketegségének, melly a' jeruzsálemi prot. püspökség ügyében is, miként máskor, hitfeleinket hasztalan lidércz-tüzzel ijeszgetni szokta. Bár mondogassák némellyek kedvökre, hogy csak pünkösti királyság az egész jeruzsálemi prot. püspökség : mi, kik tisztelettel, komolyan olvasgatjuk, bogy most itt honunkban, majd más hegyen a' római propagandára , közelebb a' szent sírnál épült kapolnában imádkozó szerzetesek számukra alamisnát szedegettek 's küldöttek — mi (mondom) protestánsok, minden evangyéliomi-szellemü térítők fáradozásaikra áldott sikert óhajtunk; hogy minden névvel nevezendő keresztyének sziveikbe töltessék ki az Isten szerelme a' sz. lélek által, a' melly nekik adattatik (Róm. 5 : 5), söt világosíttassék, szenteltessék meg az egész emberiség, buzgóan kérjük. Én pedig különösen az elsőnek megdicsőülte után Jeruzsálemben megjelent második kegyes új püspöknek, (ha menynyire emberi erőtlensége engedi, amaz egy predikáczióval 3000 lelkeket nyert sz. Péter szellemében tanítand 's viendi hivatalát) — Jeruzsálemben neki nem ugyan királyságot, de szerencsés pünkösti predikátorságot és minden elleneinek Damaskus felé, ama sz. Pauluséhoz hasonló jó útat kívánok! TerhesSámuel. I s k o 1 a-ü & Jt Scltolian a' masyarhoni ág. egyetemes iskolai rendszerhez. Isten igazi tudója, e' rendszer hány évek óta 'shány Íróasztalokon készülőmig végre nem csak megszülemlett, hanem az 1843. sept. 1. napjával minden magyar honi ág. gymnasiumok és lyceumokban (az elemi iskolákról nem mondhatnám) valóságos gyakorlati életbe lépett. Most az áldott sajtó utján köz nyilvánosságra és olly kezekre is eljutván, mellyektöl az előtt elzárva volt : tétettek reá, — kitől és honnét tetszett, — különféle észrevételek és kifogások, mellyek részint hírlapokban közöltettek, részint az oktatói kar gyűléséhez, felhasználásul beküldettek. A' legerősebb tüzpróbát pedig tette e'rendszerrel maga az iskolai gyakorlat. Az oktatók 1846-ban összegyűlt kara minden igy tapasztaltakat haszonra fordítván, a* rendszert itt-ott kiigazítva az egyetemes gyűlés elébe terjesztette, melly a' competens bírák kiigazításain, mint most már consumatum opuson — megnyugodva,azt helyben-hagyta,