Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-20 / 25. szám

l>en ordinatiokor hiteltetés soha nem történt, ez okból most is ordinatiokor még csak hitvallásokra utalást sem kívánt az ordinatiocselekvényben , hanem inkább az egyházrendben. Ez — hogy kapcsolatban tudósítsuk olvasóinkat, — más nap egy jogtudós statusférfit ugyanazon tartományból felhítt terjedelmes bebizonyítására annak, hogy Poroszországban, akadémiai tanítóknál is symb. könyvekre hiteltetés mindenkor történt, de mit az első szónok sem tagadott, hanem csak ordinatióról állíta. — E* tartomány föpüspöke ismét a' javaslatellen nyilatkozott meglehetős terjedelmesen. A' mostani ordinatioformulát, mondá, 1829-ben az agendának Poroszországba behozatalakor az agenda sok buzgó hive ajánlá; az tehát még sem ellenkezhetik olly annyira az unió szellemével s lényegileg csakugyan megfelel a' választmány elveinek. Ö tehát a' mostani ordinatioformula megtartására symbolumokra esketés mellett szavaz, mig be nem bizonyittatik, hogy emezek Íráson nem alapulnak, ámbár amaz az unió érdekében kiegészíttethetik 's módosittathatik. Minél határzottabban kitűnik azoknak egyházi jelleme, annál kevésbé fognak különsymbolumok iránti indítványok megengedtetni, mik az uniónak mindig csak irthatnának. — Még határzottabban nyilatkozott következett szónok a' javaslat ellen, mellyröl névszerint tartományára (Szilézia) nézve legroszabb következményeket, unioháborítást, sok, az egyházkormány megnyugtató nyilatkozatai's névszerint az 1834-ki cabineti parancs által megbékített luth. község elszakadását, sőt az egész ev. egyház bukását jóslá — mi ellen azonban tartományi viszonyokra vonatkozólag még azon ülésben két világi tag's a'következettben egy papa' legmegnyugtatóbb biztosításokat adák, sőt a' symbolumokra esketéshez merev ragaszkodásból rósz következményeket várhatni véltek. — Végre a' javaslat megértéseül ez ülésben még két istenészeti tanító szólt; az első roegmutatá, hogy előbbi határozatok után, miszerint a' tanhivatalt hitvallásra meg kell esketni 's hogy ennek joghatásai legyenek , most épen csak arról lehet még szó, mit kell ordinatiónál megállapítani, hogy annak joghatásokat adjunk; 's csak épen ennek kell mulhatlan-, minimumnak lenni. Az ellenzék enyhítést szinte akart, de az által, miszerint a' hiteltetés egész régi foglalatát megtartá 's csak annak kötelező erejét megtágitá, mi semmi hiíeltetésnél , legkevésbé pedig tanhivatalrainál, meg nem engedhető, a' válaszlasztmány ellenben szigorúan kötelező érvényt akar, de e' czélra foglalatot állapít meg, mellyre magát mindenki lelkiösmeretaggály nélkül tökéletesen kötelezöleg megesketheti. — A' másik szónok pedig ujdon tiltakozva a'javaslatokálmagyarázata ellen, mintha azok mellőzni akarnák a' symbolumokat, arra figyelmeztete, hogy a' 4-ik tételnél, melly ordinatióról szól, mindig csak tanrendre, meliyet az 5-ik tétel határoz meg, kell gondolnunk; kétféle t. i. az egyházi tevékenység, a'községi együttélésé liturgiában, káték, agendák, énekeskönyvek készítésénél, és a' tanhivatalé; amarra nézve symb. alap sokkal szilárdabbul 's általánosban szükséges, ez okból róla a' tanrendben lesz gondoskodva; de a' papi hivatalra nézve nagyobb alanyi szabadságnak kell uralkodni, ez okból mértéke, minek neki is kell lenni, az ordinatioformulában határoztatik meg, melly tehát a' sarkalatosból, legegyetemesb községhitböl csak minimumot kell, hogy felállítson. (Folyt, következik.) Jeruzsálemi prot. püspök. Európa, tudva van, napkelettel nagy kereskedelmi viszonyban áll. Zsibongnak a' török tartományokban, nevezetesen : a' sok angol, holland porosz, svéd, dán, hamburgi 'sa't. kereskedők, kik többnyire protestánsok 's életök nagyobb részét nemcsak ott töltik, de Damaskusban, Jeruzzálemben és Syriának más részeiben, le is telepednek 's vallásos társulatot — egyházat — alkotnak. Mivel pedig, a' mohamedanus előtt minden keresztyén felekezettel utálatban vágynák,mondhatni,rabigában nyögnek; a' protestánsok pedig különösen mint pásztor nélküli juhok régóta ugy széledeztek, lelki gyámtalanságban éltek : tehát az angol, és porosz kormányok őket megszánták és a' Jeruzsálemben 's vidékén lakó protestánsok vigasztaltatásukra erkölcsi 's vallásos műveltségűk eszközlése végett, saját költségökön székes egyházat alapítottak, főpásztort tartanak. És e'fenséges keresztyén intézet ellen igaz joggal vájjon, kinek és mi szólója lehet? Ámde, fájdalom! ez egyszerű ártatlan tény még is szemet szúrt, találtatnak emberek, kik nem tudnak megbarátkozni e* gondolattal. Jeruzsálemben már prot. püspök is van; kiknek, a* közelebbi években, abban telt különös nagy kedvök, hogy gúnyolódtak, gyanúsítgattak hamishireket költöttek, terjesztettek. És vájjon illy hévvel a' levegőt szegények miért vágták? — mert Jeruzsálemben már nem csak a' kegyetlen Mahomed követői, nem csak a' legottan átok alatt nyögő zsidók, de több felekezetek közt — szörnyűség 1 — protestánsok is istenitiszteletet szabadon tarthatnak. Bizony mondom, ha nem illik, mikor más házánál vagyunk, valakinek a' vendégek közöl rám irigykedni, sőt a' házi úr és családja láttára, tudtára, ellenem dühöngeni azért, hogy én is vendégnek bekéredzettem és engem is becsülettel fogadnak : épen ugy senkinek becsületére nem válik, sőt evangyéliomi törvénye elleni kárhozatos bűn azt irigyleni; hogy a' török, a' Jézus által megnyerhető üdvét hirdetni, protestánsnak is megengedi. Hitfeleim ez ügyre nézve magokat velem együtt a' Sz. Jakab apostol által kiadott rendszabályhoz tartolták Jak. 1. 19-20. Mi Szándokkal vannak a' fent tisztelt fejedelmek, hogy