Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-13 / 24. szám

nynnk által beadott tanulmányi dolgozatokra keletkezett bírálatok felolvastatván : az elfogadtak a' jövö évben, a' javalt tanrendszer általános életbe léptetésekor rendeltettek az iskolákban taníttatni; némelly munkálatok pedig csekély módosítás végett szerzőiknek visszaadattak. 13] Nagy Majlát plánta-anyaegyháznak templomépítésrei kéregethetés az egyházmegyében megengedtetett, — melly engedménynyel czélszerü lesz kedvezőbb időkre várni. ÚJ Ezelőtt 4 évvel állított takarékgyámintézetünk szép jövőnek örvendhet, a' pénztár lelkiösmeretes kezelője t. Elekes András által beadott 's kifogás nélküli számadása szerint jelen pénztári állomány 1314 ft. 2 kr. p.p. 15) Egyházmegyei pénztárunk, mind a' mellett is, hogy abba az egyházak, lélekszámarányban fizetnek — minden 100 lélektől 30 kr. váltóban — nem gyarapodhatik. Ennek, szerintünk, két oka van: egyik, mert egyházmegyénk terjedelmes téren fekszik, 's hivatalnokaink előfogata 's napidija sokat fölemészt; másik , mert nemcsak az, hogy takarékosak nem vagyunk, de némelly avas visszaéléseket is, az alamizsnából gyűlt pénztár nagy kárára fentartani szeretünk. Ez évi gyűlési költségünk, hivatalnokaink részére — tehát a' gyűlést kitartó egyháznak nagy mennyiségre rugó mellékes kiadásait ide nem értve — következő: 1) Hivatalnokok napi tartásaért 144 vf. 2J Ugyanazoknak napi dijul 177 vf. 30 kr. 3) Ugyanazoknak elöfogatra — a' távol eső Bánátból ez évben egy hivatalnok sem volt — 80 vf. 4J Lótartásra 60 vf.; öszvesen 461 vf. E' kiadást, a* szokott mellékeseken kivül, nevelte ez évben a' bánáti egyházak vizsgálati költsége, 219 vf. Illy terhei levén szegény pénztárunknak, nem csoda, ha nem gyarapodhatik. Felette sajnálnék, ha szavaink sértésül vétetnének, de pénztárunk érdekében kikeli mondanunk, hogy kettős visszaélés — egyik törvényes, másik törvénytelen — van köztünk gyakorlatban. Törvényes visszaélés, mennyiben a' régibb időkben keletkezett egyházmegyei határzaton alapszik, hogy hivatalnokainknak, a' mellett, hogy 2 pf. napidijt fizet pénztárunk, élelmezést is ad naponta 1 ft. 12 krt. p.p. Szerintünk a' napi dij és élelmezés együtt meg nem állhat. Mindenkor lehet egyházmegyénkben a* gyűlést olly helyen tartani, hol tisztességes fogadó van, — ha kevés a* napidíj, emeljük valamivel ezt, de az élelmezést el kell törölnünk, mert gyűléseink naponta népesebbek,'s a' gyűlést-kitartó egyháznak a* tereh maholnap elviselhetlen lesz. Az egyes egyházak gondoskodjanak küldötteikről. Másik visszaélés, hogy némellyek nemcsak az, hogy az elöfogati dijt megfizettetik, de lovaikat is a'gyűlés alatt a' pénztár által élelmeztetik. Ezen gyakorlatnak nincs más alapja, mint a' visszaélés. Állnia kell a* jelen gyűlésen határozatként kimondott elvnek, hogy a' hivatalnokoknak vagy elöfogati dij adatik, lótartás nélkül, vagy ez, ama nélkül; a' kettő együtt soha. Végül, e'lapok t. cz. olvasóival, legalább névben, meg kell ismertetnem gyomai uradalmi kormányzó t. b. Korda János urat, nem azért, hogy magyar vendégszeretetét a* gyűlés minden tagjaival asztalánál — délben 's estve érezteté : de azért, mert a' gyomai kisdedóvó intézet az ö munkássága által hamvaiból fölélesztetett; jelenleg az óvonczok száma haladja a' 400-at; e' roppant szám oka, hogy az óvó az értelmiség fejtése körül csak igen gyenge sikert mutathat fel. Szinte t. kormányzó úr munkába vevé az iskola számára, gyümölcsösül, néhány hódföldet, a' nevelésre eddig is szép áldozatot tett t. Vodjaner Sámuel úrtól kieszközölni. Isten segélje czéljában a' felekezetiességen felülemelkedett kormányzó urat! Jövö évi közgyűlés helyéül Öcsöd jelöltetett ki. Hajnal Ábel, békési ref. lelkipásztor. Emié k-t á r c z a : A' s.~pat»M reform, egyház nevezetei!) eseményei é* papjainak rövid életrajza. (Folytatás.) Szepsi W. András. Volt elébb ungvári pap, 's onnan hozatott Patakra föpredikátornak, és az egyház boldog állapotja megváltozván , itt nyomorgott 13 évig. Az ö papsága idejében halt meg 1660-ban Lóránt fi Susána fejedelemnö, az egyház és főiskola kegyes jóltevöje. Szinte azon évben halt meg fia //. Rákóczy György is, a' Gyulánál történt ütközetben kapott sebei miatt, élte 39 évében, 's teste Mikes Mihály által Váradról Patakra hozatott, 's itt Czeglédi István híres kassai pap tartott felette gyászbeszédet. Özvegye Bátori Zsófia visszatért a' római hitre, fiát Rákóczi Ferenczet is áttérítvén, 's a' várból járó mindennemű egyházi és iskolai jövedelmeket elfogott. 1662-ben juni. 11-én kezdettek a' római katholikusok a' várban isteni tiszteletet tartani. Panaszt tettek a' patakiak az említett évben az országgyűlésen Bátori Zsófia erőszakoskodásai ellen, de siker nélkül. 1663-ban hozta be Bátori Zsófia a' Jesuitákat legelsőben Patakra, kik ennekutána az egyház és iskola háborgatására mindent elkövettek. 1664-ben, august. 10. és következet tnapjaia királyi commissio jelent meg Bátori Zsófia ellen, az egyház és iskola elfogott jövedelmei tárgyában. Tagjai voltak ezen commissionak Wesselényi Ferencz nádor, Pálfi Tamás egri, Bársony György váradi püspökök, gróf Csáki István, Somogyi Ferencz leleszi, Mokcsai András egri prépostok, és sok mások mind a' reformátusok , mind a' római katholikusok részéről. A'reformátusok azt kívánták, hogy az 1647. 14 art. értelme szerint, az egyház és iskola minden elfogott javai vissza-