Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-13 / 24. szám

adassanak, — mit Bátort Zsófia nem akarván, a' commissio a' pert a* megyéhez útasította , hol a' per megnyeretett ugyan, de végre nem hajtathatott, bár azt nemcsak a' reformátusok, hanem maga Zemplin megye is, a' Felség előtt is, sürgették. 1665-ben oda-jutott az egyház, hogy a' vártól elfogott papi jövedelmek miatt csak két pap volt, u. m. Szepsi András és Szerencsi Péter. Sőt ugyanezen évben még Bátori Zsófia teletett nyomozást a' pataki papok és professorok fekvő javai, miként az újhelyi és helmeczi egyházi jószágok felől is, melly nyomozás a' leleszi káptalanba tetetett le. — 1667-ben tartatott Patakon egy házmegyei gyü -lés, mellynek Patakról szóló határzata igy szól: „pataki biró Miskolczi Mihály úr cum adjunctis behívattak, és a' parochialis szántóföldek felöl a' synodus tetszése ö kigyelmeknek elejekbe így adatott: hogy noha eddig curatorok voltak, kik a' szántó földekre vigyáztak; de mivel sok villongások származtak eddig is a' miatt, és ezután következő kártól is félő. Azért a' földeket oszszák kétfelé a'két parochiához,és kiki a'magáénak viselje gondját; mindazáltal ha harmadik parochus talál lenni jövendőben, akkor oszszák háromfelé!! 1668-ban, 17. aprilisban, igtattakbe a'Jesuiták nagy ünnepélylyel új collegiumukba, mellyet számukra BátoriZsófia építtetett a' várban, melly is jelenleg a" plébánia. Ugyanezen évben nagy gyűlés volt Patakon, az egyház és iskola elfogott jövedelmei miatt, a'reformátusok és Rákóczi Ferencz közt támadt per elintézése végett: de ezen pernek nem elébb, mint 1669-ben, april. 26-án, vetett véget azon egyesség, mellyben Rákóczi Ferencz a' pataki egyház csarnahói és toronyai jövedelmeit részint eredetiben,részint egyetéröben visszaigérte. Az egyház és iskola számára a'várból évenként adatni szokott gabonajövedelem helyett tolcsvai malmát örökösen átengedte. Az elfoglalás által okozott kár megtérítésére pedig ezer aranyat vagy 4000 magyar forintot fizetett. De mindezen tetteknek és szép ígéreteknek kevés haszna volt, mert két év múlva Rákóczi mindent megmásolt, 's még az ezer aranyat is vissza-kivánta, 's midőn vissza nem adhatták, a' papnak, Szepsi Andrásnak, minden javait lefoglalta. Sőt lb71-ben még a' Czeglédi Ferencz pataki második főpap által hagyományozott kórházat is elfoglalták, a' hozzá tartozó malommal, földekkel és szőlőkkel együtt. Ugyanezen évben, auguslus 5-én, Stahremberg várparancsnok a' vári templomot is elvette, azon ürügy alatt, hogy az az erősségnek ártana, 's az éjszaki oldalán vágatott egy nagy kaput, mellyet a' Jesuiták, mihelyt ők kezdettek belejárni, becsináltak. Másnap pedig, u. m. aug. 6-án, a' német katonák a' collegiumot megrohanván, onnan az egyháznak oda hordatott, 400 forint áru, fáját erőszakosan elhordták, mellyból, a' Stahremberg által igért 's kimutatandó helyen, új templomot akartak építeni. Majd ugyanazon év october hónapjában Rákóczi még a' collegiumot is elfoglaltatta, ágyúkat szegeztetvén ki annak kapui előtt. Ekkor megszűnt a' reformátusok szabad vallásgyakorlása; a' nép arra kényszeríttetett, hogy a' római kath. szertartásaikban részt vegyenek, a* keresztelés!, esketést, temetést Jesuiták által végeztessék; a' papok, professorok és diákok kiűzettek. Ez alkalommal űzetett ki tehát Szepsi András is, és a* diákok egy részévet Erdélybe ment, hol I. Apafi Mihály fejedelem állal szívesen fogadtattak. Itt halt meg 1680-ban. Munkái: 1. Döghalál ellen való orvosság az az a1

pestises időkben való szent elmélkedés, prédikáltatott Sz. A. S. P. P. A, S.Patak 1662. 2. Serkengetö szózat avagy Dalmadi Snsána felett 1668-ban Jan. 4. S.-Patakon mondatott halotti predikátzió. Sz. W. A. S. P. E. P. A. S. Patakon 1668. Szerencsi Péter. 1665. táján második pap volt, de 1666-ban másuvá tétetett, a' mint ez többek közt kiviláglik azon nevezetes üstök-vonásból, mellyröl Czeglédi István kassai pap „Egy veres tromfosdit jádszó Sandal Barátomnak, játék elvesztésért való megpiricskeltetése 1666. — czímü munkájában igy emlékezik : volt I, Rákóczi Ferencz udvarában két udvari tanácsos, u. m. Pika Menyhért r. kath., és Zombori Péter reform., kik azon vitáztak egymással: ha volt-e valaha, valahol, valakinél, Calvin János előtt, a' mostani kálvinisták vallása, 's olly kikötéssel, hogyha Zombori ezen kérdést bebizonyítja, Pika reformátussá, ha pedig nem, akkor Zombori is r. katholicussá lesz. Ezt megtudván Kis Imre jesuita páter, Zomborít hivatta, és sürgeté fogadásának betöltésére. Zombori ekkor Szerencsi Péter pataki paphoz folyamodott, de midőn ez papi elfoglaltatása, avag y más ok miatt nem felelhetne, professor Posaházi Jánost kérte meg, ki is illy czimü feleletet adott át Zomborinak a' maga védelmezésére : „Rövid oktatás, mellyben megmutattatik a* Kálvinisták vallásának isteni régisége." Ezen Írásra felelt páter KiSj de Posaházi is viszont hatalmasan védó magát, illy czímü könyvében : „Posaházi Jánosnak Kis Imre nevű Jesuita páterrel való vetélkedése, im ez kérdésről : volt-e valaha, valaholott, valakinél Calvinus János elölt a' mostani Kálvinisták vallása ? 8-a. Ebből ismét többre mentek az akkori idő vitázó szelleme szerint. Posaházi új könyvet írt: „Tromf ki tromf" czím alatt, mellyreKiís vagy is inkább Sámbár Mátyás „Veres tromf" czím alatt felelt, 's abban többek közt azt hányja szemére Szerencsi Péternek, hogy talán a' szegény prédikátort azért degradálták helyéből,kisebb praebendára küldvén Patakról, hogy hitvány feleletet adott, és erre irta már Czeglédi a'fentemlített „Megpiricskeltelést." Váradi Mihály, azegyházmegye jegyzökönyve szerint, 16 J6-tól 3 évig volt második pap. Séllyei András. Elvégezvén a' pataki iskolában tanulását, gönczi iskolatanítóvá lelt, majd 1664-