Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-29 / 22. szám

Veréczi olly híres pap voH, hogy még Komá­romi Csipkés György is azt mondja maga felöl, 2-ik Centuriája élőbeszédében, miszerint némelly irigyei azt fogták rá, hogy kiadott predikátziói nem eredeti, hanem nagyrészint a' Veréczi szá­jából irott munkák volnának. Nyomatott munkái: a) Carmen ín honorem Mart. Z. Thallyaei qvi Anatomen Samosatenianismi Lugd. Bat. 1634 edidit. b) Unum necessarium, azaz halotti rövid predikátzió, mellyet néhai Tek. Ngos gróf Betlen Péter felett tött Nyir Bátorban 1646. Veréczi Ferencz Sáros Pataki prédikátor, — kiadatott in collectione concionum funebrium etc. ezen czím alatt: Temetési pompa. Várad 1646. Keresztszegi István. 1647-ben lett pataki má­sodik pappá, 's viselte 10 óvig. A* mint az egy­házmegye matrikulájából kitetszik, ö is ki volt tiltva Medgyesi Pál, Tolnai János és Lippai Já­nos újítókkal együtt az egyhm. társaságból, 's 1656. sept. 13. Gálszécsben tartatott zsinaton vé­tettek vissza, a" Lorántfi Susána fejedelemnö kö­vetének, Zákány Andrásnak, közbenjárására. Pósaházi Mihály 1647 —1654-ig volt harma­dik pap, majd 1654-ben kaszonyi pappá lelt. Atyja volt Pósaházi János pataki professor, ki a* kiűzetett diákok egy részével Erdélybe ment 's ott is halt meg. Medgyesi Pál. Az angol és belga főiskolákból visszatérvén, 1632-ben a'* debreczeni iskola rectorává, azután szinyérváraljai, munkácsi és váradi pappá, majd 1638-ban I. Rákóczi György udvari papjává és a" s. pataki főiskola gondnoká­vá lett. A' fejedelem halála ulán, 1651-ben, ugy látszik, hogy egy kis ideig Nagy-Bányán lakott, de csak hamar visszakerült a' fejedelemnö udva­rába. Öt tulajdonképen nem lehet az egyház ren­des papjai közé számlálni, hanem csak annyiban van itt helye, a1 mennyiben Patakon laktában gyakran tartott közönséges templomi tanításokat, 's kivált az új presbyterium sürgetésével sok zajt okozott az egyházban. A'fejedelemnö halála után hova lett és mi véget ért, nem tudni. Nyomatott munkái : 1. Szent Atyák öröme a1 Krisztus Istensége felöl. Fejér­¥ár 1640. 2. Égő szövétnek a* szentírás méltóságáról. — 1645. 3. Dialógus politico Ecclesiasticus, mellyben megmutat­tíatik, mi legyen a1 presbyterium, annak haszna, igazgatása módja, 's hogy tehetne felállítani a' magyar nemzetben. Bártfa 1650. 4. Praxis Pietatis. Anglusból. 5. Lelki A. B. G. A' Krisztus oskolájába, az első rendbe beállítandó csecsemőknek, közönségesen a' méltóságos Ló­ra n d f i Susána apróbb cselédjeioek hasznokra. Anglus­ból 1648. 6. Doce nos orare, qvin et praedicare azaz Imádságra és predikátzió irástételre, 's annak megtanulására mesterséges táblák. Bártfa 1650. 7. Hármas jaj u. ro. Rákóczi György fejedelam fe­lett 1649. Rákóczi Sigmond felelt 1652. cs Bethlen István felett 1648-ban elmondott három prcdikátioc.i 8. Igaz magyarnép negyedik jaja! mikor a1 Lengyelek 1657-ben Munkátsnál beütvén, pusztítottak. Patak 1657. 9. Ötödik jaj és siralom, midőn az Erdélyi tábor, urak, nemesek Podoliába tatár fogságba estek. Patak 1658. 10. Istenhez való igaz megtérés. Patak 1658. 11. Rab szabadító isteni mesterség. Patak 1657. 12. Külön ülő keresztyén Patak 1657. 13. Serva Domine. Patak 1657. 14. Igazak sorsa. Lónyai Susána, Bocskaiistván felesége felelt mondott predikátzió. Patak 1657. 15. Magyarok hatodik jaja. Patak 1660., mellyben sok­féle czímek alatt elmondott predikátziói vannak befoglalva. 16. Hétnapi együtt beszélgetés. Angolból. Debr. Lippai Sámuel, erdélyi fi; tanult Ullrajectumban 1647-ben, Leidában pedig 1650-ben. Visszatér­vén hazájába, valami baja miatt csak hamar ki­költözött Magyarországba. Az egyházmegye ma­trikulája igy emlékezik róla: Anno 1654 in Ge­neráli synodo ordinati sunt — Sámuel Lippai ex Transilvania profugus S.Patakinum pro tertiario." 1656-ban ezen harmadik papságot letevén, lett a* eollegium rectora, de innen ismét 1657-ben a* károlyi papságra ment, majd 1660 táján pedig af debreczeni iskola professorságát fogadta el. Hol és mikor lelt vége változó sorsának, nem tudatik. Séllyei Balog Pál. Csak esztendeig volt pataki harmadik pap, 's innen 1657 ben Nagy-Bányára vitetett papnak. Körösi Mihály. Ez is, a' traclus jegyzőkönyve szerint, csak egy évig volt harmadik pap, 1657ben. Szathmári Baka Péter. Iskoláit itthon elvé­gezvén, a' trajeclumi, franeqverai és leidai fő­iskolák bansok időt töltött. 1653 táján haza-térvén, lelt a1 n. váradi eollegium professorává , de ne­héz természete miatt, onnan csak hamar kieseit. 1657 —61-ig pataki harmadik pap volt, innen Erdélybe Fogarasra ment, majd imitt amott az erdélyi főrendnek udvaraiban tartózkodott. Ma­kacs természete mellett az iszákosságra is nagy hajlama volt Nyomatott munkái: 1. Simplicitas Ecclesiae adversus nonnullas qvaestiones praclicas anno superiori publice Groningae ventilatas etc. Franeqverae 1649. Irta ezt groningai profess. Maresius el­len, ki is igen vaskos apologiával felelt, mellyre Szathmári ismét irt illy czím alalt : 2. Defensio Simplicitatis Ecclesiae Christi. Franeqverae 1653. Erre Maresius többé nem felelt. 3. Vásárhelyi Péter enyedi profess. felett mondott halotti predikátzió 1666. Tarpai Szilágyi András. 1649-ben ment Tra­jcctumba. Innen visszatérvén, 1654.táján Váradon hittant és bölcselelet tanított, 1658-ban pedig már pataki pap volt, a1 mint megtetszik Mártonfalvi Györgynek „de concilio" írt és Ullrajectumban 1658-ban kinyomatott értekezéséből, mellyet Szathmári B. Péter és Tarpai Sz. András s. pa­taki papoknak ajánlott. Innen viteleit Ungvárra papnak, a1 hol 1666-ban esperessé lett. Nyomatott munkája : Libellus repudii et divortii christiani azaz 's a' t. S. Patak 1667. Készítette Béza Teo­dor munkájából, és Ubrési Pál ungmegyei alis­pánnak ajánlotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom