Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-10 / 2. szám

íme, t.cz. olvasó! e' hat szám alatt kifejtett tényezők közreműködése által tervezem én a' tanítóképzést eszközleni, 's tegyen őszinte vallomást minden gondolkozni tudó olvasó: lehet-e azon ifjúból valaha jó tanítót remélni, kit az itt előadott tényezők összege azzá tenni képes nem volna ? Részemről azon meggyőződésben élek, hogy egy tervem szerint képzendő ifjú jobb tanító lenne akkor mindjárt, midőn a' képzés végeztével tanítói hivatalába beállandana, mint a' képzésnek általam tervezett tényezőit nélkülözni tartozott egyén, bár 10, 15 évig viselt tanítósága után eddig, önerején lehete. Vagy azt mutassa tehát meg E. L. úr, hogy a' rendeltetésűknek teljesen megfelelő képző tanárok, a' képzendő ifjúnak önként vállalkozásából folyó magaképzési kedve és ügyszeretete, a' képzés eszközeiül felveendő czélirányos vezér könyvek, az elméleti 's gyakorlati képzésben minden lehető tekintetben felhasznált, inkább kelletinél több mint kevés idő, 's végre a' tanító tudni és tenni valói fölött önmunkásság utján tett saját és idegen reflexiók kölcsönös kicserélgetése, együttvéve sem képezhetnek valakiből jobb tanítót, mint minővé egyéneink eddig, a' képzés e' tényezőinek előre bocsátása nélkül, csupán saját szült körükben, ott is olly sok, testei lelket lehangító akadályokkal küzdve tett magán-gyakorlat és tapasztalás által lehettek: vagy kénytelen megengedni, hogy az eddiginél ügyesebb tanítóképzést biztosító terv haladás népnevelésünk ügyében;'s mint illyen, igen is kedcező viszonyban áll a mostani kor érettebb szelleméhez, miket attól olly szívesen tagadna meg. Rágalom hát N. T. úr véleményében is azon kifejezés, miszerint tervem a' korszellemmel ellenkezik! De több rágalmak is találtatnak E. L. úr észrevételeiben és N. T. úr véleményében, mellyekre megfelelnem épen következik. (Folytattatik). S z ő n y i. Életraj z: Sárváry Pál életrajza. Néhai n.t. Sárváry Pál úr nincs többé. Illy, különösen a'protestáns müveit közönség előtt ismeretes fcrfi megérdemli, hogy életrajza kissé bővebben adassék. Született Biharmegyében Piskólton, prédikátor néhai Sárváry János úr édes atyjától, és néhai nemes Munkácsi Julianna asszony édes anyjától, az 1765-ik év oclober havának 3-ik napján. — A' már elsőbb éveiben tanulmányokhoz különösen vonzódó gyermek tudományos kiképeztelését boldog-emlékü édes atyja magánoktatásain kezdvén meg, — folytatólag latin iskolai pályáját, elébb ugyan a' sáros-pataki, majd onnan néhány hónap multával átjővén, a1

debreczeni főiskolában öt év lefolyása alatt különös szorgalommal 's kitűnő sikerrel futotta meg.—'S igy az 1782-ikév tavaszán felsőbb tudományok hallgatására bocsáttatván, a'philosophiai's theologiai tanulmányok minden ágában egyenlően kitűnő ifjú csak hamar annyira megnyeré professorai közös figyelmét, hogy még szorosan tanulmányi pályáját sem végzó, már is több előkelő nemes ifjú magán-oktalásával 's egyéb számos megkülönböztetéssel szerencsésíttetett. Majd miután Késmárkról — hova a' német nyelv 's irodalornbani ismereteinek öregbítése végett két évre távozott el — visszatért volna : a* sokszorosan kiképzelt ifjúnak korát haladó tudományosságát használni kivánó elöljáróság egymást érve halmozá reá az iskolai hivatalokat. — Igy történt az, hogy először ugyan a'német nyelvnek., azután a:

szónoklati osztálynak, ismét az azt követő évben, az akkori rendszer folytában, legfelsőbb költészeti osztálynak leve köztanítójává. — Az ekkép sokakban megbízottnak hiv és serény eljárását méltányolni tudó iskolai igazgatóság, —• a1

már előre is közoktatói diszes hivatalra kiszemelt kedves növendéket — kiben jeles ész-tehetségek mellett szív nemes vonzalmait is örömmel szemléié — az iskolai hivatalok fokozatán mind feljebb emelve, a' főiskolai contrascribai és seniori hivatalokkal is megtisztelé, mialatt időközilég az akkor ürességben levő egyetemes törté— nettan, hellen és latin irodalom tanszékének helyettesítésével is megbizá. — Az igy reá tetézve rakott tudományos foglalkozásoknak teljesen megfelelő ifjú férfi alig hogy 1792-ik évben seniori hivatalát 's ezzel iskolai egész futását berekesztó, már is az iskolai felsőség közakaratából a' mér-és természet-tani tudományok leendő rendes tanárává választatott el. Melly ezen nagy-fontosságu hivatalra magát felajánlott tudós, hogy a' közbizodalomnak még* jobban megfelelhessen,teljes kiképeztetése végett, a' tudományos külföldre, jelesen a' müveit világakkori legmagasztaltabb főiskolájába Göttingába sietett, a'hololt is harmadfél évet, az említett egyetem világhírű nagy tanítóinak, jelesen Kaestner, Lichtcnberg, Seyfert, Gmelin, Beckman, Hoffman, Feder, Meiners, Buchlei, Galterer, Spiltler, Heine tudós leczkéinek nemcsak hallgatásában, de egyszersmind a'nem közönséges tanítványt barátságokra is méltató profossorok tudományos körében,, társalkodásában tölte el. — A' tudományok mindig mélyebb részleteiben búvárkodó hazánkfia miután az 1795-ik év május 9-én a' götlingai phi— losophiai osztályban tanári koszorúval ékesíltetett volna, még egy félévet ugyancsak a' külföldön, jelesül Német-, Angolországokon 's Hollandián keresztül tudományos utazásban töltölt el. Igy végre három évi távolléte után kedves magyar hazájába, különösen oda, hova már rég váratolt volt — mint mézanyaggal megrakodott méh — tudományokkal gazdagon, Debreczenbe visszaérkezett, a' hol is az 1795-ik év november 23-kán a' mér-, természet- és ész-tani tudomá—-2*