Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-04-25 / 17. szám

apostoli parancsot : Engedjetek a ti előttetekjd róknak, és hallgassátok azokat, mert vigyáznak ők a' ti leikeitekért — ugy mint számadók, hogy örömmel miveljék azt és nem bánattal: mert az néktek nem használj Zsid. XIII. 17. Bizony, bizony, a' kik világi parlicularismus érdekeiért az egyház békéjét zavarják, a' testületi szoros összefüggést megrontani vakmerők,— a'kik törvényes elöljáróiknak nem engednek : kétségbe hozzák evangyéliomi jellemüket, és a' Jakab apostol által k. levele III. 14—16. kimondott Ítéletet idézik magukra. - Egyházunk gyalázatára vannak a' belháborúságok és visszavonások, — a' meghasonlott kedélyek zajongása fekete szint mázoltat egyletünkre, ós vallásunkat üdvtelenné bélyegezteti, mert, a' mint Ágoston hittudor szól: Benedi eunt Dominum, qui habitant eoneorditer. Nam in diseordia non benedieis Dominum, — és Hieronymus szerint**) Haereticorum inter se eorda divisa. et contrariis repugnare sententiis, etiamipsi non negant, dum diversa sentiunt. Unde disperdentur, et confringet sive suffodiet Dominus simulacra vei altaria eorum, quae de suo corde finxerunt, et vastabit titulos, quibussinguli appellantur nominibus, et vocaverunt nomina sua super terras, ut nequ a quamChr ist i E e c les i a e, sed illius vei illius essedieantur.— Secundum avaywy/jv hoc dici potest: Quod Ephraim, qui eruditus fűit in Lege Dei, ut teneret aream Scripturarum, et meditaretur in ea die ae noete, coepit diligere con tentionem etjugum Le g is abjieere e t contendere contra Eec le siasticos in subv er sionem audientium. Unde Dominus elevatam eervicem. et sibi sublimia pr omittentem , vei jugo premet, vei ipse transiens ealeabit pedibus suis, et ascendet super eum, utseiatse habere Dominum. — Engedjük csak köztünk tovább is uralkodni a' ke vély függetlenkedés czivakodásait: római kath. atyánkfiai fogják tudni, az idézett egyházi atyák hatályos nyilatkozatait még többekkel szaporítva ellenünk alkalmazni; — engedjük csak a' különködöknek vitatkozási lármás ügyességüket tovább is rendzavarásra használni : dicsekedhetünk akkor vallásunk szellemi fenségével, hitünk evangyéliomiságával, — dicsekedésünk hiába-való leend, rosz-akaróink győzelmi hangon fogják a' világ előtt szemünkbe mondani : hited minőségét, protestáns nép! megmutattad cselekedeteidből; — pedig önhitt zavargók miatt, kiknek veszélyes nézeteit magyar evangy. egyházunk nagy többsége épen nem oszthatja, szent társulatunknak rágalom, gúny és megrovatás tárgyávái alacsonyíttatását, van-e becsületérzö vallásos ember, ki gyalázatnak ne tartaná ? Miután röviden előadtam a' körünkben terjedő Independentismus tárgyában mindazokat, mely*) Comment. in Hos, cap. X. 2, 11. lyeknek elmondására az Úr háza iránti szeretet inditott:azzal a' vélemény-kijelentéssel fejezem be igénytelen soraimat, hogy társulati autonomiánk fentartására legjobb biztosíték a' törvényjelölte körboni mozgás, és Önállóságunk érdekében óvakodnunk kell olly mozgalmaktól, mellyek a' fenálló rend fölforgatására vagy kijátszására czélozván, a' világi hatalomnak dolgainkba avatkozását szükségesítik; — kötelességünk minmagunk által választott elöljáróinknak engedelmeskedni^ mert hiszen ők intézményeikkel saját törvényeink tekintélyemellett örködnek egész szentegyházunk javára . 's midőn illy törvényeknek hódolunk , minakaratunkat tartjuk tiszteletben ; — közáilományi helyzetünket félre nem ismervén, tisztünk oda munkálni, hogy az ugy-nevezett voluntarismus elve, mellynek képviselői Vinet lausannei tanárral, a' hívő néptömegek egyháza — églises de masses — helyett csak sokasági egyházakat, vagy jobban szólva független gyülekezeteket, — églises de multitude — óhajtanak, — közöttünk lábra ne kapjon, mert egy részről illy elv pártolását státuskormányunk nem fogná tűrni , másrészről pedig szétosztásra vezető szerencsétlen szakadásokat szülhet; — azon legyünk inkább, hogy versengés, háborúság körünkben ne is neveztessenek, — mert Istennek igaz tisztelői békességben gyönyörködnek, és a' szent irás hitlenek ről mondja ezt, hogy ollyanok lesznek, mint aT megháborodott tenger , melly nem nyughatik, és annak vizei minden rútságot és sárt hánynak ki Esa. LVII. 20. Törvény- és rendszeretet által állandósítsuk meg egyházunkban a' békességet, mert igy szól az Úr Isten, az Israelnek szente : Nyugodalomban és csendességben maradhattok meg % csendességben és reménységben lészen a ti erősségtek. Ésa. XXX. 15. — Szent legyen előttünk a közérdek (Filip. II. 4), — szent legyen az egyház becsülete, dicsősége, —e' végre Pál apostollal különösen kérlek titeket, atyámfiai! a' mi Urunk Jézus Krisztusnak nevére,hogy mindnyájan ugyanazon egyet szóljátok, és ne legyenek köztetek hasonlásoh, de legyetek egybekötöztettek egy akarat és egy érlelem által: 1 Kor. I. 10. Széki. Az életbiztosító Intézet, mint alapíté. Ezer eszmék tűnnek fel agyamban, midőn jelen czikk Írásához fogok; mindegyik eszme hasznos és üdvös a' papi statusra, 's alig tudok közölök választani; mert gondolatim át-futották papjaink, nevelő intézeteink helyzetét; szóval: szegénységünk óriás alakban tűnik fel előttem. Ezen nyomasztó szegénységen, melly leveri a' szellemet, gátolja a' műveltségi haladást, csonkítja a' tekintélyt, melly visszataszít, visszalök; ezen szegénységen, melly megköti kezeinket, midőn tenni akarnánk, — melly még gondolatinkat is elkeseríti^ — van út és mód segíthetni, csak akarjuk, csak