Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-04-25 / 17. szám
miitunt ipsi etiam , celebrantque, sed dependentiam, veipotius combinationem Ecclesiarum in Synodos, et karúm authoritatem in illas. Ili duo axes sunt, super quibus volvitur omnis disputatio. Existimant, Ecelesiam vei congregationem partieularem totam sui juris esse, e/ habere in se omnem potestatem ecelesiasticam supremam, raora alteri Ecelesiae, aut Ecclesiis, aut Ecelesiarum DeputaHs vei synodis subjectam, öe</WE MMUS ÖC Episcopis : adeoque et conveniente synodo, huie nullám proprie et directe in aliam Ecelesiam potestatem competere quidem ut consilio, et auxilio Ecelesiam juvare possit, «?e/ adversus peccantes etiam procedere censurá, at non ex polestatis alicujus, sew superioris vi, sed collateraU et pari judicio, etpronunciandae non excummwicationis, quod fit modo in inferiores (ab Ecclesia in membra, in quae potestatem habefy, sed non - communionis, utiin pares. *) Ezeket elöre-bocsátva , szabadjon kérdeni : soproni ev. atyánkfiai más elvet pártolnak-e? midőn az illető püspök, főtiszt. Haubner urnák apostoli buzgalmat tanúsító kétszeri hivatalos leveleiben tett alapos fölszólítása! után is, az egyházkerület világos rendeletének megvetésével, kijelölteiknek az ellenörködésre megbízatott püspöknéli följelentése nélkül, lelkészt választottak, nem azt tanusították-e. hogy ök, mint önálló egyes gyülekezet, saját dolgaik elintézésében teljesen függetlenek a' többi hitrokon gyülekezetek rendelkezésétől ? a' kerületi kormány-gyűlés hatóságának tényleges megtagadásával, az Independentismus elvét gyakorlati térre vitték. Más részről azon reform, egyházmegyék is, mellyek a' particularismus érdekszerü latolgatásai után fogadják vagy nem fogadják el az egyházkerületi végzéseket, bizonyos mértékben nem a! fölebb jellemzett Independentismus szellemének hódolnak-e? — Isten bocsássa bününket, rosz uton haladunk, — 's ideje van, hogy evangy. egyházunk kormánygyüléseinek rendeltetését, irányát elfogulatlanul vizsgáljuk, 's különösen figyelmünkben tartsuk, mit ezekről a' már idézett tudós Hoornbeck tanár olly tanulságosan mond : Synodorum vei usus vei potestas nihil officere potest aut debel Ecclesiarum particularium hbertati et potestati, estque non pr ivativ a, sed cumulativa potestas, ecclesiaque particularis quaelibet manet subjeclum proprium et adaequatum plenae potestatis ecclesiasticae. Neque Synodi in alias sub ea comprehensas Ecclesias potestatem usurpant imperantem, quae Dominorum, et superiorum est in inferiores sibi subditos ; sed ex communi et liberó Ecclesiarum consensu in Synodum, haec potestatem habét delegatam, et auxiliarem vei mini-*) J. Hoornbeck Summa controversiarum religionis. Ed. 2-a Fraocofurti ad Viadrum. 1697. — Libr. X 1. 780. strantem, Ecclesiisvoluntariá consensión e, ob necessitatem or dini s et a edifi cationis, Synodis se subjicientibus. Uti quando in rebus-publicis, vei alibi, ex communi aequalium consilio Collegium erigitur, ad quod communes causae devolvuntur tractandae et definiendae, quod in illas nullám habét potestatem, nisi earum arbitrio et mutuo consensu. Quod in circulis vei dioecesibus Ecclesiarum, quare hae isti, illae alteri Synodo se adjungant et submittant, apparet. A' ki már illy tiszta, helyes értelemben veszi az egyházi kormány-gyűlések jelentőségét : az, ellenszegületi bűnös merénynyel, nem fogja társulati fejlődésünk rendes menetelét zavarni, 's nem adand alkalmat prot. egyházunknak a' státus-kormány elötli gyanúsítására, — nem fog azon túlzó szabadelvűek nyomdokain járni, kik elöljáróik iránli engedetlenkedéssel magokat mint fejetlenség barátait megbélyegeztették. — Mulhatlanul szükség illy kijózanulás, mert ha ez nem történik, saját körükben megférni nem tudó hitsorsosinknak szabadossági visszaéléseik által, státuskormányunk azon hivatásánál fogva, melly szerint kötelessége fölügyelni, ne quid detrimenti respublica capiat, kényszerítve érezhetné magát prot.egy házunk ellenében föllépni,'s erélyes intézkedései utján minden illetőkkel azt megtudatni , hogy Magyarország alkotmánya önálló ágostai és helvét hitvallású evangyéliomi egyházat ugyan ismer, de independens egyházat nem. A' szabadságot csak egy határvonal választja el a' szabadtalanságtól, — e' határvonal átlépése könnyen öngyilkolást idézhet elő. Ha tovább vizsgáljuk a' magyar prot. egyházban némelly helyeken keletkezett botrányos ellenszegülési mozgalmak lehető eredményeit : átláthatjuk, hogy ezek az illető testületek evangyéliomi jellemére nézve leverő bizonyságot tesznek, 's alkalmat nyújtanak római kath. atyánkfiainak, vádaik megújítására. Igenis. Evangyéliomi jellemünket ugy ismertetjük meg a' világgal, ha a' szentírásban nyilatkozó isteni bölcseségnek hódolunk minden dolgainkban, és Isten lelke által engedjük magunkat vezéreltetni, — midőn ezt tettük, cselekedeteinkben szeretet, öröm, békeség, békestűrés, kegyelmesség, jóság, hit, alázatosság, mértékletesség fognak nyilatkozni, mert ezek o' léleknek gyümölcsei (Gal. V. 22.) Az evangyéliomi egyház igaz tagjai vagyunk ? ugy társulati viszonyunkban, Pál apostolnak i. Kor. XII. 12 — 31. a' tagoknak a1 testteli összeköttetését tárgyazó üdvös tanításához alkalmazkodunk, és ugy teszünk mindent, hogy ne legyen hasonlás a' testben, hanem a' tagok egyenlőképen egymásért szorgalmalosok levén, a* testet táplálják. Igaz evangy. keresztyének vagyunk? ugy negédes ellenszegüléssel nem véljük meg ezen *) Hoornbeck, Summa controversiarum religionis. Libr. X. 1. 781, 782.
