Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-04-18 / 16. szám

vendö édes reménye alatt, és csak azért jajdultam fel, a' már megszokott teher alatt, nehogy az em­beriség nemtői, ezután is elmondhassák: néma gyermeknek, anyja sem érti szavát. De a' rózsa-szedés is tövissel jár, tudjuk ezt, és tapasztaljuk is. Miért csüggednénk hát mi is, nyomorözönünk reánk csapó habjai között, kik a' vallás és erény üdvarásztó gyümölcseit termő magvait hintegetjük a' haladás és művelődés tö­vissel benőtt pariagain? Hiszen megsegíti Isten az erőtelen szíves igyekezetét, felderíti annak bána­tos szivét is, kire még vesztett édenében kimondá a' megváltozhatlan ítéletet:,,orczád véres veríté­kével egyed kenyeredet." Igy lön megáldva pa­rányi erőnk, igy derült fel örömnapunk, — midőn m. évidec.hó 13-ik napján, elsőben megnyitottuk elkészült neveldénket 74 iskolásaink számára. Az egész keresztyénség által, buzgón megünne­pelt ez advent vasárnapján, a' mi kiskorú gyüle­kezetünk kettős örömünnepén, a'sok eső és nagy sár daczára is, reggeli áhitatoskodásunk végez­tével, olly nagy, minden-rendü ós felekezetű sokaság lépett be megnyílt iskolánk küszöbén, hogy a' négy • öl tág terem zsúfolva várta a' később érkezőket. A' csend és kevés várokozás után, egy a' kis tanulók közöl, — ki csak fél év­vel ezelőtt látta édes hazánkat elsőbben, anya­nyelvünkön fogadott minket, röviden fejezvén ki örümüket, hogy velek ez napi ünnepélyökben részt venni kívántunk. Megzendült ekkor Patkó István tanítójok szerény jeladására az ének, mellyet, ha nem egészen mesterileg betanulva, de legnagyobb vigyázattal és érzéssel zenge­deztek mindnyájan. Ennek végeztével, követke­zel egy rövid ima felolvasása, melly egy 13 éves tanuló szájából milly szívre hatólag hangzott, érezni igen, de leírni lehetetlen. Szavaltak ezután több fi, és leány tanulók felváltva, beszédük fo­nalán hálát rebegtek Istennek, és annak felken­tének a' fejedelemnek, — köszönetet mondának a' f. n. földes uraságnak, — a' t. Zala megye fő, és alispánjának, — uradalmi fő ügyvéd és minden tiszt uraknak. Egyház megyénk segédgondnokát, minden világi, és egyházi igazgatóinkkal „hogy az Isten éltesse," mindnyájan hálás érzelmeiktől buzdulvák, egy szívvel és szájjal kiálták. Szólott röviden a' néphez alulirt is, midőn elő­sorolá az napi e. tanítása jeligéje fonalán Mát. II. 1,-12. kiket kell egünkön felkelő csillagként tisztelnünk , követnünk, hogy az üdvezitö Jézust feltalálhassuk. így fejeztetett be iskolánk felavatása, mit imán kezdettünk és végeztünk. Midőn már estvéledni kezdett, látám az intést mindnyájuk arczán: „Bo­csásd el a' sokaságot, hogy menjenek el a' falu­kon, és vegyenek maguknak eleséget. — Fájda lom! nem mondhatám Jézusommal: „Nem szükség, hogy elmenjenek, adjatok ti nékiek enniek," — mert itt nem volt, semmi eleség, — sem öt kenyér, sem két hal. Máté 14. 15, 17. LukácsMihály, k. németfalusi ref. lelkész. Sopronból. A' soproni conventet a' Prot. Lap 13-dik számában azon vád érte, hogy ön­kényüleg megszünteté a' fötanodai ifjúság vizs­gálatit 's ez által az egyetemes conventet 's kir. rendeleteket elmellözé. A' feljelentő a' felöl meg lehet győződve, miszerint a'soproni convent igen jól tudja 's érzi, hogy minden olly ténye, melly az itteni főtanoda dolgában egyházunk értelmesbei 's jobbjai egyetemének, azaz, az egyetemes con­ventnek tekintetbe vétele nélkül, sőt ellenére, elszakadólag vagy különczileg tétetnek, csak egy lépés volna tanintézetünknek országos jellemből kivetköztetésére 's zugiskolává alakítására. Illy mostohák pedig miképen lehetnének hív utódok az eldödeik—alapította főtanoda 's illetőleg saját nemesb érdekök iránt ? Ha tehát a' soproni con­vent mégis önkényüleg tön ez egyszer : ugy itt egészen a' stalutarius jog körében mozgott, az egyetemes egyházi törvényhozásunk és önkor­mányzatunk iránt tartozó hódolatnak korlátin be­lül, nem túl. Ugyanis a' fönálló tanodai rendsze­rünkben a' téli vizsgálatokra nézve egyenes meg­hagyás nem létezik; másfelöl a'téli vizsgálatok tartását meghagyó kir. rendelet, mellyet mi jóval megelőztünk, szinte melléktérbe lőn szorítva azon tavali, n. m. kir. Helytartótanácsi rendelet által, melly ezután, a' félévenkénti hivatalos értesítvé­nyek helyett, az év végével az egész esztendőről, melly e' szerint egy vizsgálatnál többet nem fel­tételez, szólókat igényel. Igy lévén a' dolog, mi azonban is, mig egyetemes intézkedést indítvá­nyozni szerencsénk leend, egyedül tanítási idő­nyerés tekintetéből 's így nem másítási viszke­tegböl, hanem szűkség érzetéből, — ugy hiszem, egyátalán helyesen, felsőbbség megbántási irány­zat nélkül, igen is a' soproni convent nagyobb részének abbani megegyezésével szüntetők meg téli vizsgálatainkat, — olly feltéttel, hogy az addig elvégzett tudományok a' nyári szokott vizsgála­tokkor szinte előforduljanak. Szabó, ez évi igazg. tanár. Az eperjesi fcer* collegiiim tanaié ifjuságáiiak száma 184^-ben. 1. Felsőbb osztálybeli: A' hittani pályán 13; joghallgató 90; bölcsészet-hallg. 101; Összesen 204. 2. Alsóbb osztálybeli : Szónoklat-költészeti oszt. 51; felső nyelvtani 45; közép nyelvtani 41; elemi nyelvt. 49; összesen 186. Mind. 390. Ezek közöl tápintézetben: 112. V*

Next

/
Oldalképek
Tartalom