Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-04-11 / 15. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 15. szám. Hatodik évi folyamat. Aprfl. 11. 1847. Megjelenik e' Lap 1 <i íven minden héten egyszer : vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483i sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM: Nyilt-levél prot. paptársaimho.:. Terhes Sámuel. — Szabad kir. városi convent és egyházkerület. G. — Igénytelen szózat a" győri kerületi gyűlés előtt. Kőibenheyer Móricz. — Iskolaügy: Iskolalétegesítési terv. Készítette Szigeti W a r g a János, — közli 's jegyzetekkel kiséri Károlyi István. — Vegyes közlemények Nyíltlevél paptársaimlioz, (Vége.) Eddig azt igyekeztünk megmutatni, hogy Péter, sem észre, sem szívre, sem rendkívüli kegyelemre nézve, nem állott felébb a' többi tanítványoknál ; nem volt nagyobb becsben Jézus előtt p. o. Jánosnál, kit annyira szeretett, hogy sokszor Ölében nyugodott, — nem Jakabnál, ki az Úrral vérszerinti atyafiságra nézve is édes-kedves viszonyban volt : most azt vizsgáljuk meg, vájjon Rómában, mint Jézus helytartója, alapíthatott-e Péter ekklézsiát 's felállíthatta-e a?

római hatalmas hierarchiát? Teljes lehetlen ezt is megismernünk 's ellene szót nem emelnünk, — mert vezérfonalul semmi körülményeket az egyházi *s világi történettanban nem találhatunk. Még azt sem lehet világosan megmutatni, vájjon Péter volt-e Rómában valaha? mert az elsőbb századokban élt egyházi írók 's szent atyák e' dolog felől bennünket nem értesítnek. Csak később, a' reformatio után láthatni derék-talentomu tudósokat, minő ama hires sorbontsla franczia Arnaud Bapt. Casal és ama kót-szinii görög-római Leo Állatim, kik ugyancsak minden érlelmiségöket reá forditák, hogy a' római ekklézsiának Péter és Pál által lelt alapítását, egyiknek vagy mind kettőnek pápaságuk általi kormányzását, megbizonyítsák. De hasztalan minden igyekezet, midőn ezeknél sokkal több tudósok, a' római anyaszentegyházból is p. o. Joh. Aventinus Bapt. Mantuanus, Michael Coesenas, Marsüius Palatínus, utánok pedig száz prot.irók, vagy kételkednek nagyon,hogy Péter valaha Romában lakott, ott ekklézsiát alapított, annyival inkább 25 évekig püspök lett volna, — vagy fontos okokat hordván elő, tagadják *s lehetlennek mondják. Mitévők legyünk e' nagy homályban? honnan várjunk világosságot ?—Igen természetes, hogy egy apostolnak, kivált, mint mondatik, a' legtöbbnek, Krisztus helytartójának, viselt dolgait, lakhelyét 's a' t. az apostolok dolgairól Lukács által irt, szent lélektől ihleteit, kanonikusnak ismert könyvben kell keresnünk. Ámde ott, hol különben Pál fenséges csudadolgai, 's az általa kimutatott isteni hatalom, — hasonlóan Péterről, nemcsak az, mit általa véghez-vitt az isteni kegyelem, de még az is irva van, hogy Joppéban egy Simon nevü szíjgyártónál lakott: ott, mondom, Lukácsnál, hogy Péter Rómába ment, ott tanított, szenvedett, annyival inkább, hogy ott 25 éveken keresztül, mint püspök, lakott, söt utódainak számukra örök helytartói, apostoli szent széket alapított, — erről legkisebb szó sem találtatik ; mit pedig kifeledni Lukácsnak, ha ugy van a' dolog, mint mondatik, lehetlen volt; épen .olly lehetlen, olly menthetlen hiba's méltatlanság j lenne, mintha az iró Rómát 's egész Olaszországot a' geográphiából, — Nagy Sándort, Caesart, ! pedig kifeledte volna a1

vitézek biographiájáböl. Mark evangyélista segédje 's útitársa volt Péternek jártában-keltében; tőle is csak megérdemlette, hogy, legalább néhány szóval, adja tudj tára a' keresztyén világnak, Rómában-laktát Pé!térnek, 's ottani apostolkodását; annyival inkább, hogy némellyek szerint, Rómában nézegette át 's erősítette meg Péter a' Mark evangyéliomát: de sem Marknak, sem másnak nem tudatik valami illy munkája, mellyben erről szó volna. Az e^ész alkotmánynak gyenge alapja hát, Eusebius IV. századbeli iró egyházi históriája 2-ik könyvének 15-ik részében van letéve, hol, mint nem bizonyos dolog, csupán csak említtetik, hogy Papias terjesztette volna legelőször Péternek Clauriius császár alatt Rómába-mentét,ki is ott, szerinte. Simon Mágust legyőzte, 's az elsőbb közönséges levelét irta volna. És ime ez a' Papias beszéd© hitelt talált később több kegyes jámbor atyáknál^ p. o. a' hozzá-hasonló chiliasta, érzelgős Nepos— ndl 's igy készült el a' római alkotmány. Dehogy maga Eusebius szent atya 's első egyházi historikus sem igen tartá hitelre méltónak a' szenteskedö Papias beszédét, megtetszik onnan, mert öt csekély itélötehetségü embernek mondja, mint a' ki, apostoli eredmény szín alatt, sok nem igaz dolgokat árulgatott. Hogy Papias szava nem hihető, legvilágosabb onnan, mert a' nálánál remibb 's nagyobb-tekintetű Római Kelemen, kit Péter* 15