Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-28 / 13. szám

Második félév. 1. A' vallástan erkölcstani része foíytattatik, épen olly modorban és iránynyal, mint az első félévben. 2. A szemlélés és beszéd-gyakorlatok a' fogalmazásról itélet-alkotásra emelkednek, — még pedig először érzéki közvetlen , azután érzéki közvetettekre. 3. A hazai nyelvtanból a' ragok tanítása foíytattatik, kijelelten az igéké. 4. Az értelmes olvasás mind gondolkodás-tanilag, mind a' ragozásra irányzó nyelvtani fejtegetéssel folytatik. 5. Az emlékező-erőt gyakorolja a' tanulmányok megkönyvnélkülözése, valamint a'tanulmányokhoz alkalmazandó czélszerü versek is: de ezek mellett, a' szép olvasásra nézve, a' növendékek felfogásukhoz mért versek is megkönyvnélkülöztetnek és hangváltoztatva fölmondatnak. 6.^4' természet-rajzból az ásványtan rövid ismételése után, (nyárban) a' növénytan taníttatik, — még pedig gazdaság és kézmütani hasznuk kimutatásával. 7. .P természettan lép a' hő, fény, mágnes és villany jeleneteiknek körülményes leírására, vagy a' súlytalanok miére, a1

nélkül, hogy törvényeket és szorosan határozott okokat keresne. 8. /!' földrajz Magyarországot röviden ismételve lép az Osztrákbirodalom megismertetésére helyi, természeti és polgári tekintetben, — földabroszoni szemléltetéssel, rajzolással és szó- 's írási előadással. 9. A történettan a' hazai történetből ismételve össze-függeszti az egyenkénties eseményeket, ugy hogy az előbbi fok inkább egyéni leírásából a' haza történetét népleirássá (ethnographia) emeli, a' nélkül, hogy az események azon-időü leírását (syuchronistika) sajátlag érintené. 10. Az irás-tanítás mint az előző felévben, a' nyelvtannal párhuzamban halad. 11. A számtan folytatja a' töredékeket, f

i

) 's megkezdi az egyszerű aránylatok gyakorlati tanítását, először fejben, azután jegyekkel. 6) lleudes törtek tanításánál leginkább két szikla van, mellynél a1

siikeres felfogás hajótörést szenved. Egyik az Összeadás- és kivonásnál, másik az osztásnál fordúl elö. — Első es e tb en a'növendék fejébe sehogy sem fér azon szabály, hogy „csak ugyanazon-alsóú törteket lehet összeadni 's egymásból kivonni : de nagy nehezen mégis csak betanulja, hogy az iskola küszöbén túl könnyen elfeledje. Nem foghatja fel p. o., miért kell neki részt előbb ugyanazon-alsóúvá változtatnia, hogy az összeadás helyesen történjék? Minthogy a' tanító — kire nézve a1

fenálló rendszer mellett, tapasztalás után szólva, (kivéve a' kiveendőket) egészen közömbös dolog, érti nem érti gyermek a' tárgyat, csak a' szabály szerint ki tudja dolgozni a1

feladatot, — az okokat fürkészni vagy nem akarja, vagy nem tudja, 's kézenforgó számtani könyveink nagy része, — 's talán épen az, mellyet a' tanító használ, — többnyire irtózik a' magyarázattól : e' tekintetből, ugy vélem, nem lesz fölesleges egy pár didaktikai avisó-t, a" nélkül, hogy hasztalan diatribák vádjá-12. A téralaktan mint nagyságmértan lép szemléletileg a' területek mérésére. 13. Az énekléstanítás ismétli a' hangidőmértant, folytatja a' hanglejtéstant 's figyelmet fordít a' hangerőnytanra is, és ezeket egyszerübb-ze— néü énekeinkre alkalmazza. 14. A testgyakorlat ugy történik, mint az első félévben. A' fördés nyárban, mint igen nagy testerősítő eszköz ne maradjon el. 20. jf. A reál népiskola első évi óratanterve. Előre-bocsátván azon jegyzeteket, miket az előző osztálynál láttunk az óra-számra, a'csendes val illettetném, megemlíteni. — Megmaradván tehát a' felhozott egyszerű példa mellett, — mert mi az egyszerű példáról igaz, az lesz igaz a' szövevényesről is, 's ha a' gyermekkel valamit tisztán felfogatni akaruak, mindig az ő életéből kölcsönzött lemmákkal kell élnünk, — a' gyermek aggodalmát, — ha ugyan tudna illyesmin annyi hybridum elnyelése után aggódni, — igy oszlatnám el : Tegyük fel, hogy az idézém törtek egy kenyérből, mint egészből eltört darabok, részek, vagy osztalékok gyanánt vétetnek; nevezetesen l pedig négy kis (egyenlő) ekkor j. az .1. két nagy (egyenlő), az darabra töri a' kenyeret lét, az 1 csak egy negyedét fogja jelenteni. föltenni, hogy egy nagy darab (= (— „ugyanazon keuyérböl az egész kenyérnek fe-Lehetetlen már egy kis darab ^ , - —j , összeadva akár két nagy darabbá, akár két kis darabbá olvadjon, vagy hogy egy fél és egy negyed akár kétfél, akár két negyed legyen." Egyenlő darabokra kell hát osztanunk a' kenyeret, ha a' darabokat nágyságukkal együtt pontosan ki akarjuk fejezni," vagy a' mi mindegy : ,,a' törtek alsó számait (mert ezek jelentik a' darab nagyságát) egyenlőkké szükség átalakítani." — Igent de hol kezdjük a1

munkálatot? a1

nagyobb darabot törjük-e kisebbre, vagy a1

kis darabot nagyobbra? Az utolsó lehetlen : tehát a' felet — mint nagyobbat — törjük kétszer egy negyedre, igy : ezt czé

't

ertünk, mert .1-| nem más lesz, mint — mi a1

rendes iskolai szabály szerint, melly tudva Yan, l-i— 1. — 4 + 2

= 6 — _3}

_ amaz azonban világosabb. 8 Másik esetben azt nem birja felfogni a'növendék : „miként esik az meg, hogy a1

törtek osztásánál származott eredmény, vagy részes színleg sokszor nagyobb-mennyiségűnek látszik , mint az osztó és osztandó együtt, holott ez igaz nem lehet?" E' tévelygés oka a1

magyarázat, mellynek égyíptomi sötété mély , néma , irtózatos. Lássunk egy illy épületes magyarázatot. — Tanító : ,,osztás alkalmával, — miként a1

szorzásnál is látók, — nem szükség a1

törteket egyenlő alsóra vinni, hanem — az osztás megfordított szorzás levén — az osztó számait felforgatjuk, számlálót a' nevező, nevezőt a' számláló helyére téve, 's e' helycsere után az osztó számlálója az osztandóéval, osztó nevezője az osztandó nevezőjével, vagy is felső felsővel, alsó alsóval szoroztassék, p. o. .2 ; 2. =

2 . .9 — 18—3. A' részes tehát 3 egész." Eddig a1

tanító. Látván ebből a' gyermek, hogy a* részes sokkal (t. i. 2 egész- és i^-del) nagyobb, mint az osztó és osztandó együttvéve : csuda-e, ha azon igazságot, meggyőződést meriti a' törtekröli tudományból, ho^y : a' szemfényvesztés, varázslás, rontás, babona, csudák 's tátosok egész légiója mind ugyanok és amen-ek? Pedig egy kis sugár a"1

szemléleti rendszer napjából gyönyörűen megvilágosítja e' rémbarlangokat, 's önkénytes exorcismus áll elő. Lássuk. Főteendő itt az, hogy a1

szabálylyal ne mystificáljuk a' gyönge tehetséget, hanem mondjuk ki, miként av