Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-07 / 10. szám

1. A' tehetség-eket inkább fejtő alsó vagy elemi, széles értelemben, népiskolák. 2. A' tehetségeket inkább erösitő középiskolák, mellyek vagy tudományelö- (gymnasium) vagy ipariskolák. 3. A' tehetségeket inkább önmunkásító tudományegyetemek (lyceum, academia, collegium, universitas) és műegyetemek (polytechnicum). — 2. §. A' népiskolák föladata külötiösen. A' nép föladata, hogy ö testben ép és egészséges, lélekben, állásához képest, értelmes, jóerkölcsü, egyszersmind Ízléses emberré képeztessék. Ez ugyan minden ember képezésének föladata; és épen ezért mondjuk a' népiskolák képezését egyetemesnek, a' más iskolákét különös vagy kitűzött irányúnak; 's ezért alapja a' népiskola, kisebb 's nagyobb terjedelemben, a' közép ugy, mint a' népiskoláknak. A' nép egyetemesen emberré képezése különösen igényli az erkölcsiséget; ezért minden tantárgyak, mellyek kizárólag testi nevelésre, ismeret és izlés-fejtésre irányoznak , a' népre vive, ugy adassanak elö, hogy az erkölcsiség, különösen a' vallásos erkölcsiség, ez az itt alant és fent isteni támasza az embernek, soha szem elöl ne tévesztessék,— szóval: a' nép legyen egyetemesen erkölcsi ember, legyen erkölcsi polgár, legyen erkölcsi vallásos lény, anynyira, hogy midőn más néposztályok az isteni kijelentést eszméletökben is feltalálhatják, és a' szerint erkölcsileg élnek : a' nép az isteni kijelentést eszméletében ne keresse, hanem ahoz közvetlen és szeretettel tapadjon 's attól függjön. 3. §. .V középiskolák feladata különösen. Miután a' népiskolák által a' testi-erök, 's a' lélek tehetségei értelmileg, izlésileg és kivált erkölcsileg kifejtettek; sőt a' népiskolák állásához aránylag erősíttettek és önmunkásíttattak is : a' középiskolák a' lélek tehetségeit erősítéssel és szilárdilással kezdik meg; még pedig, egy oldalról inkább bensöleg, azért, hogy tudományos szellemet alapítsanak, 's erre magosabb műveltséget építsenek (tudomány-elöiskolák); más oldalról inkább külsőleg, azért, hogy műipart fejtsenek ki (ipariskolák). Tehát a1

középiskolák a' lélek tehetségeit tudományos és iparszellem alapítása végett erősítik,— egy szóval: magasabb műveltség tekintetéből,mint a' sajátlagos néposztályé. 4. §. A* felső-iskolák feladata különösen. A' kifejteit és megerősített lélektehetség önként önmunkásságra emelkedik és erre kell emelkednie.Illy önmunkásságot igényelnek a'különbözö hivatalok. Ki hivatalában önmunkátlan és kifejletlenség miatt másra kénytelen támaszkodni: az hivatalának nem tehet eleget,— az pusztán segédeshivatalnok. A' felső iskoláknak tehát föladatuk,egy -oldalról inkább bensöleg tudományos hivatalnokokat képezni, másról inkább külsőleg gyakorlatiirányú vagy külsö-foglaikozásu hivatalnokokat adni az álladalomnak. Ezt eszközlik a1

műegyetemek, — azt az egy vagy más szaktudományok, vagy egyetemesen véve tudományegyetemek. 5. §. A' lelki tehetségek főbb fokai, mellyekre a* tantárgyak irányozzanak. Az iskoláknak a' lélek három sarktehetsógét kell fejteni, erősíteni és önmunkásítani, úgymint: 1) a' szemléletit, 2) a' képzeletű, 3) a' gondolkozásit. A' szemléletinél ismét a' sajátlagos szemlélést, figyelmezést és beszélést, — a' képzeletinél a' képzetet, emlékező-erőt és képzelmeket, — a* gondolkodásinál a' fogalmazást, Ítélést és eszmélkedést. Még pedig az alsó iskoláknak főfeladaluk, hogy inkább a' szemléleti tehetséget műveljék, 's a1

képzeletet, sőt a' gondolkodási erők fejtését is erre vigyék; a'közép-iskolák a' képzeleti tehelséget ragadják meg 's erre, mint állpontra, vive, miveljék a' szemléletit és gondolkodásit; — a' felső-iskolák pedig a* gondolkodást miveljék ugyan, de azért sem a' szemléletet, sem a' képzeletet mulasztaniok nem szabad. 6. §. A' lelki-tehetségeket fejtő tantárgyak. Ismereteinket vagy a' természet szemléléséből merítjük, — mert a' természettel legközelebb és legközvetlenebb viszonyban élünk;— vagy magunkat és embertársunkat, mint embert és emberhezi viszonyunkat kell fölfognunk; vagy végre ezek fölött kell gondolkoznunk: mik vagyunk mi? mik tartozunk lenni? mi leend belölünk? mi a' minket környező világ ? mi viszonyban vagyunk az örök lényhez ? Ezeknek megfelelése gondolkodást, eszmékrei fölemelkedést igényel: tehát a* lélek-fejtő tantárgyak vagy természet- vagy ember - világiak vagy sajátlagos gondolkodásiak (eszményiek). Ezen tantárgyak 's illetőleg tanulmányok vannak segéd-tanaikkal mind az alsó, mind a1

közép, mind a1

felső iskolákban ; önként értődvén, hogy más terjedelemben vagy tartalomban, és más alakban az alsó, másban a' közép, másban ismét a' felső iskolákban. 7. §. A' tantárgyaknak a' lélek-képezésnéli különböző eredményeik. A' tantárgyak a* lelket vagy előkészítik a* fentebbiekre avagy fogékonynyá teszik azt és élesítik, mint mondani szokták, alakilag (formaliter) képezik, a' nélkül, hogy sajátlagos ismeretet közölnének a' lélekkel; vagy pedig ismeretet, tartalmat, gondolatot adnak a' tanulmányok a* léleknek, miként mondani szokták,, anyagilag (materialiter) képezik azt. Végre a' tanulmányok a'kifejtett belátás és közlött ismeret mellett ügyességet, a' tudás mellett tehetést, ar gondolkodó elmélet mellett cselekvő gyakorlatot közölnek a' lélekkel, vagy, miként mondani szokták, gyakorlatilag (practice) képezik a' lelket. Az alaki képezés ugyan fő minden-osztályú iskolában, mert anyagi ismeret alaki kiképezettség nélkül ingó és alaptalan : de leginkább szükséges ez a*népiskolában, mint a*melly a'többieknek alapja. Azonban az anyagi ismeret-szerzésről sem sia-