Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-07 / 10. szám

bad itt elfelejtkezni: de az anyagi ismeretnek inkább kis körre szorítása 's az alaki képezésnek erös alapra tevésén kivül, a' népiskolákban a'tudás mellett inkább tehetést, az elmélet mellett inkább gyakorlatot kell kifejteni. Igen nagy hiánya tehát az népiskoláinknak, ha akár az anyagi ismeretek szerzésére fordíttatik föfigyelem , alaki képezés nélkül, — akár pedig a' gyakorlatra a1

két elsőbb képezés hiánya mellett, •— azon rosz elvnél fogva: hogy a' népnek tenni, cselekedni 's munkálkodni kell, nem pedig gondolkozni. Igenis! a' népnek tenni, munkálkodni és dolgozni kell, csakhogy nem értelem és erkölcsi belátás nélkül, — mert igy minden pillanatban bukik és pedig saját és más erkölcsi 's anyagi kárával bukik. K 0 » ö czik SÍ. A' siégiískofák tantérré. Hogy valamelly, igy a' népiskola tantervét is adhassuk , vagy tanulmányait részleteivel együtt mintegy magunk elébe kiteríthessük (innen a' tanterü vagy tanterv) tekintetbe kell venni: 1. Az iskola köre és feladata mellett, a' tanulmányok képezési hatását, és erre építeni a'tanulmányok évi és félévi tanfolyamatait, vagy a' tan folyamtervet. 2. A1

tanulmányok részleteit, vagy a' tanulmányoknak egymásból-fejlö tanmenetes lépcsözetét, az ugy-nevezett tanmenet- vagy sajátlagos tanulmány-tervet. 3. Tekintetbe kell venni a' tanulmányoknak érák szerinti osztályzását, mert egy tanulmány szemlélése, begyakorlása, valamint alkalmazása is több időt igényel, mint másé, —'s egyik tanulmány, mint a' másikká! nem szorosan rokon, messzibb állhat a' másiktól, — a' rokonokat pedig messze egymástól eltávolítani nem szabad. Ez a' tanulmányok óratanterve. 9. §. A' népiskolák tanfolyamterve. Aliként a'tanulmányok általi lélek-képezésirány alaki, anyagi és gyakorlati; 's miként a' lelket nevelés és oktatás által fejteni, erősíteni és önmunkásítani kell: akként semmi iskolában ezen hármas irányt szem elöl soha téveszteni nem szabad; de főleg, szemelőtt, és pedig megkülönböztetve szem előtt kell ezt tartani a1

népiskolában, mint a' többi iskolák alapjában; mert a' közép és felső iskolákbani lélekfejtés, erősítés és önmunkásítás olly közel állanak sokszor egymáshoz, hogy az éveket ezek szerint megkülönböztetni felesleges, sőt erő- és anyag-szétdaraboltság lenne. Nem igy van ez a' népiskolában. Ézért ezekben 3 nagy osztályt különböztetünk meg, u. m. a) az alaki, b) az anyagi és c) a' gyakorlati-irányú osztályokat. Minthogy pedig ezen hármas-irányú képezése a' léleknek gyermekeknél elökészületes lépcsőzetet föltételez, és mint illyen , egy évnél többet igényel, — 's minthogy a' sajátlagos tanítás csak a1

hat éves korral kezdethetik meg czélszerüleg; minthogy akár a' földmivelöre váró foglalatosságot, akár a' kézművességhez-fogást, akár a' tudományossághozi nyúlást veszszük tekintetbe, a1

tanítás 12 év. korig tartozik folytattatni:tehát a' sajátlagos népiskoláztatásra hat évet, vagy hat tanfolyamatot tervezünk, — mindeniket ismét két-két félévi tanfolyamatra osztva ugy, hogy az első két évi, vagy négy félévi tanfolyamban inkább az alaki tanulmányok bírjanak tulsulylyal. Ezen osztályt elemi népiskolának nevezhetjük. — A' második két évben, vagy 4 félévben, inkább az anyagiaknak van túlnyomóságuk, — itt kezdődnek a' sajátlagos nép reáliskolák. A' harmadik két évben, vagy az utolsó 4 félévben, inkább a' gyakorlatiaknak adassék túlsúly. Ezek a' gyakorlati népiskolák. Még pedig minthogy hat éves koron alul a'negyedik, ötödik, sőt körülményszerüleg a1

harmadik éves korban sem lehet elmellözni a1

testi nevelést, az erkölcsi képezést, sőt az előkészítő ismeret-fejtést sem; *s minthogy ezen czélokra nem minden szülék képesek : tehát a* hat-éves népiskola-folyamon alul, a'háromtól öt éves korú kisdedeknek az előiskola, vagy körülményszerüleg kisdedövodák tantervét is adjuk; mert szükség, hogy a'k.sdedek, bár mi sorsuak legyenek, illy közintózetben képeztessenek elő. A' "fessde<8év*ulák 2

) tanulmáiiyterve* 10. Előjegyzetek a' kisdedóvodák tanulmánytervéhez. A' nép falun, kisebb és nagyobb városokban, gyermekét tavaszszal adja iskolába; a' szegényebb sorsú azért, mert télre a' szükséges ruházaltali ellátást mindaddig húzza és halasztja, míg csak lehet, — a1

gazdagabb azért, mert gyermekét a' téli kedvetlen benyomásoktól is elég botorul félti; mindkettő pedig azért, mert a' tavasz elevenítő ereje szegényt és gazdagot, még szellemi munkásságra is,inkább ösztönöz: igy tavaszszal lépvén a' gyermek három-, négy és ötéves korral az elöiskolába, abban két vagy több, de minden esetre másfél évet tölt. Az elöiskolákban, vagy illetőleg kisdedóvodákban, évfolyamatokat, valamint tanórákat is tervezni, felesleges lenne; mert ezekben, szorosan véve, tanulmány sincs. Itt a' testi és erkölcsi erőkre 's az értelem elemi kifejtésére fordíttatik föfigyelem. Elég, e' végre, itt annyit jegyezni meg, hogy, mivel leginkább két tavaszon jönek a' gyermekek az elö-iskolába : az ujabbak *) Ha lehelne remény ahoz, hogy kisdedövodák, minden népiskola mellett, állíttatnának fel, előiskotákul szolgálandók amazoknak: ugy minden rendén volna. De hol ez ki nem vihető, 's a'népiskola mind e1

mellett is elválhatlan kapcsolatba hozatik a' kisdedóvodával, és csak az itteni ismeretek megszerzése után lehetend növendéknek a'népiskola küszöbén belépnie, miként W. úr tervezé : illy módon a1

népiskolák léte egy nehéz fölléteihez köttetik. Károly