Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-07 / 10. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 10. szám. Hatodik évi folyamat. Márt. 7. 1847. Megjelenik e' Lap 11

/» íven minden héten egyszer: vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál TARTALOM : A1

bibliának ó és újkori használata. H e t é n y i János. — Iskola-ügy : Iskola-létegesítési terv. Készítette SzigetiWarga János, n. körösi föoktató, — közli 's jegyzetekkel kiséri Károlyi István. — Egyházi régiségek: Az 1624-dik évi, n. váradi zsinatnak "s az 1630-diki debreczeni zsinatnak végzései, Közli Lugossy József. — SzeBt-lant: Korkérdések. Kiss Áron. — Vegyes közlemény. — A' bibliának é ésújkoriliaMziiálata. III. Est ecclesia mater; et ubera ejus duo testamenta scripturarum divinarum. Augustinus. Ha bámulatos hatással volt a' héber szent könyvtárczának szabad használata az izrael népe értelmiségére és erkölcsére : annál nagyobb befolyása volt az evangyéliomokkal és apostoli levelekkel már gazdagodott teljes bibliának az emberiségre. Hogy is ne ? Hiszen Móses könyvei nélkül az emberi nem eredetéről, és ennek legrégibb történeteiről mitsem tudnánk, — a'próféták iratait nélkülözve pedig, a' legszebb életbölcseséget nem isrnernök. Zsoltárokban a* szinte párnélküli fenséget csodálják, kik ezeket értik; olly erkölcsi jellemrajzokat pedig, minők : Megváltónké, Mósesé, Jóbé, Dánielé, az Apostoloké, és némelly prófétáké, más könyvekben sehol sem találhatni. A' fölény, saját méltóságához illően, egyébütt sehol sem rajzoltatik; és e'főigazság, 'selv:Higyj Istenben, és tartsd meg parancsait, — olly színváltozatosságban és erőben, mint itt, nem taníttatik. E' könyvben minden esemény vallásosan erkölcsi színben adatik elő; ugyanazért a' naturalisták főnöke Rousseau is megvallá, hogy „a' biblia fölsége mindenkit álmélkodásra ragad, az evangyéliomok a' szivet fogva viszik, hozzájok képest minden bölcsek iratai csekélyek, és a' hitfejedelem, Jézus, általuk olly mennyei fényben jelenik meg, hogy ha ki öt Sokrateshez hasonlítná, Jézuson sérelmet követne el." Illyen könyv olvasásának roppant eredményeket kellett előhozni. Lássuk ezeket. Elsőben, az áldott keresztyénség elterjedése ezeknek müve. Eusebius állítja, 2

) hogy mihelyt valaki a' hivők seregébe állott, szokás volt annak J) E m i 1 e : tom. III. p. 98. ed. Deux-Ponts ; és : L e 11 r e s ecrites de la Mont ag ne. Amst: 1764. Praepar. Evang. Lib. XII. c. 1. kezébe mindjárt bibliát adni, a' főtanokat innen bebizonyítni, és neki megengedni, hogy búvárkodjék maga e1

könyvben, és iparkodjék eljutni ennek mélyebb értelmére. Ugyanezt állítják So~ krates és Sozomenus, egyházi történetírók is. Az örmények apostoláról, Gergelyről, pedig Simon Metaphrastes tanúsítja, hogy „az által vitte be e* nép közé a' keresztyénséget, hogy előbb tanodát állított fel minden városban, azután ennek olvasására az örményeket megtanította. 3

) Es valóban, honunkban is, elsö nagy királyunk alatt, a* biblia olvastatása a' templomokban olly divatos volt, hogy erről még törvényczikk is szól; melly ekkép hangzik : „Ha kik az isteni tisztelet hallgatására a' szentegyházba jővén, az ünnepélyes misék alatt suttognak, igy másokat is hiábavaló csevegéseik által nyugtalanítnak, és a* bibliaolvasáshoz - ad divinas lectiones — nem ugy járulnak, hogy ebből egyházilag épüljenek : az illyenek, ha főbb-rendüek, előbb megfeddetve, szégyennel üzetessenek ki a' templomból; ha pedig szegényebb-sorsúak ós pórok, e' nagy merényökért, a1

templom tornáczában, mindenki szeme láttára, kötöztessenek és korbácsoltassanak meg." 4

) Tudjuk, hogy a' divina lectio, egyházi nyelven, bibliaolvasást tesz; mi megtetszik abból, mit Laetantius mond:5

) Cyprianus, úgymond., midőn Demetrianus ellen a' szent írás szavaival harczolna, a1

ki tudatlan volt, ö neki ezen embert előbb meg kellett tanítni, és észokokkal legyőzni, kissé elhalasztva még a' bibliaolvastatást, — dilatis paulisper divinis lectionibus. — Sőt Ma— billon, ") ama derék régiségbúvár, állítja, hogy „ez a' szó : Mise, eleinte ném tett áldozatot, hanem hármat: bibliaolvasást, imádságot, és á nép— nek elbocsátását; mivel, ngymond, Aurelianusnak illy-nemü parancsa van : Facite sex missas, de Esaia propheta." Ide mutatnak az esti és éjjeli misék, mellyek Cassianusnál, és egyébütt gyakran előfordulnak : midőn úrvacsoráját osztani szabad nem volt. Mivel már jól tudjuk, mikép a' bibliaolvasás épületes nem lehet, ha a' nép ezt nem érti: vagy *) Acla Gregorii edit. Usserii. 4) S. Steph. Decr. II. c. 18. 5) Instit. Lib. V. c. 4. 6) De cursu Gallicano : lib. II. p. 107. 10