Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-03-07 / 10. szám
azt kell állítnunk, mit Bod Péter mondott : ') hogy „I. István király idejében már legalább az új testamentomnak volt magyar fordítása ;" vagy pedig azt, mit én valószínűbbnek tartok, hogy ősmagyar egyházunkban is voltak ollyan bibliamagyarázó tolmácsok, kik az elolvasott részt rögtön áttették a' nép nyelvére, mit aztán a' prédikáló pap, vagy püspök fölvilágított. Igy volt ez az öskeresztyénség korában is. Innen Ambrosius igy inti a' korabeli szüzeket: „Van-e illetlenebb dolog, mint biblia-olvasáskor lármázni, hogy ezeket ne lehessen hallani, hinni, és értelmöket fölvenni ? 2 ) Hajdanta, egy templom sem volt biblia nélkül, 's pedig nemzeti nyelvre lefordított szentírás használtatott, mellynek olvasására rendelteltek a' lectorok, és a' biblia- tolmácsok (hermeneuták). — A* székes-egyházakban egynél több biblia-példány volt a' nép használatára ; és figyelmet érdemlenek nagy Constantinus szavai Eusebiusnál, a' ki igy ir : „Tetszett ezennel jelenteni órtelmességednek, hogy jó iróhártyákra, a' legügyesebb írnokok által írass le ötven biblia-példányt a' föegyház számára, hogy ezek olvastathassanak, és a' néptől a' használatra el is vitethessenek."* 3 ) A'kisebb templomokban is volt legalább egy biblia, mellyet mindenki használhatott; a nolai egyház sekrestyéje falán, például, illynemü fölirat volt : Si quem sancta tenet meditandi in lege Voliintas, Hic poterit residens s a c r i s intendere libris. Magyarhoni főtemplomainkban is tehát, hogy bibliák voltak, ha magyar nyelven nem is, legalább szláv nyelvre fordíttattak, és hogy ezeket első nagy királyunk is nemcsak értette, de használta is, az, e' következő adat után, világos. Szokása volt első királyunknak aranynyal-bimzett erszényt, telvét ezüst pénzekkel, hordozni magával, és ebből a' szegényeknek, kikre talált, adakozni. Tanúsítja ezt mind Thuróczi, mind pedig Ranzani. Ez erszényt a' gondviselés megtartotta, és ez jelenkorig Bécsben van, a' t. Kapuczinus atyák udvari kincstárukban. Mikép jutottak ezek e' nagy kincshez? megmondom. II. Mátyás királyunk és ifels. neje, Anna, hagyta ezt nekik végrendeleliieg, mellyhez, ugy látszik, VI. Orbán pápa közbejárásával jutottak 1627., II. Ferdinánd alatt, kinek bullájában e' jeles régiség átadása meghag*yatik. Az erszény veres selyemből készült aranynyal himezve, és gyöngyökkel gazdagon ékítve, és mint gyanítni lehet, görög apácza-szüzektől készítve. Mert a' rajta levő képek nyilván görög viseletben jelennek meg. A' jobb lapon van SerajAikus, a' balon sz. Mihály, Esains, és még egy angyalé; középben van Jézus; jobbról Gábriel, Jttiklós és Raphael. A' baloldalon, egy négyszeg-A' szent biblianak históriája. Sseben 1748. lap 131. *) De virginib. Lib. III. *) Vita Constant. lib. IV. o. 36. letü keresztben ezen szavak foglaltatnak szláv nyelven, Cyrillféle hetükkel, a* 67-dik zsoltárból: „Legyen a' te áldásod mi rajiunk, most és mind örökké;" és : „Könyörüljön rajtunk az isten, világosítsa meg rajtunk orczáját, és irgalmazzon minékünk." Ezen erszény alakját, Kdprosi Tillman János, egykori pazmaneumi igazgató, rézremetszve, kiadta Bécsben, alul idézett czimü munkájában. 4 ) VII-ik Gergely előtt ugyanis voltak olly méltányos pápák, kik a' nemzeti nyelvekre lefordított bibliák használatát, és a' nemzeti nyelveni misézést megengedték. Illyen volt VIII. János, kinek illynemü bullái töredékét közli Baronius:5 ) Sanae fidei non repugnat, sive missas, sive sacra evangelia, vei lectiones divinas veteris et novi testamenli bene translatas Iingva slavonica canere ; quoniam qui fecit tres lingvas principales, creavit et omnes alias ad laudem et glóriám suam. Bölcs szavak! és papfőnökhez illők! A' három főnyelv tehát szerinle, a' héber, hellen és latin, — mellyeken keletkezett és olvastatott kezdetben a' szentírás. VII. Gergely pápa, mint tudva van előttünk, a1 nemzeti nyelven tartott isteni liszteletet megszüntette : de azért ö utána is keletkeztek biblia-fordítások ; jelesen : nagy Lajos királyunk leánya, Hedvigről bizonyos, hogy mintán a' lengyel trónra emeltetett,' a' szent könyveket lengyel nyelvre lefordíttatta. Hogy a' magyarok is örömestebb hallgatták a' magyar evangyéíiomot, mint a' latint, ezt Temesvári Pelbárt pap, tanúsítja. 7 ) Vannak, kik állítják, hogy említett pap, ismeretes latin szószéki beszédeit magyar nyelven mondotta el : de ez kissé merész állítás. Jóval bizonyosb az, hogy Manciai Demeter és Geréb László, erdélyi püspökök idejében, kik ilt I. Mátyás királyunk korában ültek, a' keresztelés, bérmálás, oltári szentség és esketés, a' magyaroknál ezelőtt jóval magyarosb és nemzetiesb Erdélyben, magyarul történt ; és igy e' testvérhon, már az egyházujítás előtt, magyar agendával élt. Mi megtetszik említett Geréb püspöknek a' gyulafejérvári káptalanhoz, 1478, küldött leveléből, melly olvasható az alul-idézett könyvben. 8 ) De csakugyan, a' nagy tudatlanság és barbárság miatt, háttérbe tolatott az életkönyv; mi megtetszik abból, hogy midőn a' tudományok föléledésével, Reuchlin és mások, a héber és görög bibliák tanulmányát ajánlották: a' söiét-fejü szerzetesek Némethonban ekkép szónokloltak : „Az újítók, új 4) A' békesség ajándéka hasznainak előadására intézett Beszéd. Bécs 1815. 5) Annál. Tom. X ad ann. 880. fi ) Prot. E. és Isk. lap. 1843 Palinagonia, I. 480. 7)PomoeriumSermonum SS. Populares mei, — a' magyarok — pro devotione sua deposcunt, evangélium Iingva sua auscultare. 8) Nachlese auf dem Felde der nngarischen und «iebonbürgischen Geschichte. Kronstadt 1840.
