Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-02-28 / 9. szám

3. Láczai Szabó József s.-pataki reform, pap héti könyörgései. Patak. 1827. Hiszen jók Láczai könyörgései, jók : de biráló vagy ismertető véleménye szerint, soha valódi népszerűségre szert nem tehetnek. A' nyelv, korához képest hibás és csíntalan, valami száraz hidegséggel vesződnek, mellyet a' szív felmelegitní nem bir, az egész — alant-járó prosa. Igen jól tette Sz., hogy az invocátiokat, vagy, mint maga nevezi élőbeszédében, a' bekopogtatásokat kihagyta könyvéből ; véleményem szerint reájok semmi szükség. Lássunk még egy-két kéziratot, mellyek előttem megfordulának. Tormási János, halasi reform, pap és superintendens, egy vala magyar protes -tans egyházunk férfiai közöl, kiket Jézus megtanított imádkozni, kiknek ajkát megtisztítá az oltár tüze. Könyörgései nyomatásban nem láttak világot, de Miskolczy István barátom, kátai reform, pap szívességéből olvastam őket, ugy, mint szerzőjük őket leirta volt, maga kezével. E' könyörgések hosszuk, de igen jók; néhány erösebb kifejezés híján, (millyenek : ,,a' belső világosság még azokat is, kik tőled eltávoznak számtalanul fellármázza" ,,a' lélekismeret szava sokkal inkább felserkenti a' bolondot, mint az oroszlán ordítása") — a' legjobbak közé sorolhatók. Találtam e' könyörgések között néhányat, mellyek a' hathéli könyörgésekben ésKármánnál is megvannak, de csinosabb és megválasztottabb nyelven, mint ott. Kívánatos volna, ha megülepedett papjaink közöl valaki e' könyörgéseket átdolgozván, amaz ihletés lelke sugallásai mellett megrövidítné! Nagyon fiatal lelkészeink kezére nem bíznám, mert imádságuk nem egyéb hideg ömlengésnél, — terhes felhőnél, mellyböl a' sok romantikus érzelgés lezúdul, mint kártékony felhőszakadás. Átalában szabálylyá tenném, hogy papjaink legalább 36 éves koruk előtt magok-czifrázta imát ne mondanának. Mindszenti, komáromi reform, papnak olvastam két héti könyörgéseit. Nehezen hiszem, hogy őket maga a' tudós szerző készítette volna. Néhány munkájából én is ismerem előadását, irmodorát: e'könyörgések azonban egészen más kézre mutatnak; vagy azt kell hinnünk, hogy minden dolgozatai között leggyarlóbbak a' könyörgések. Török Pál, k. kálnai pap és barsi esperesnek szinte olvastam két héti könyörgéseit. Az első héti csötörtök reggeli ima megvan a' hathétiek között is, de sokkal hosszabban, mint itt. Mi a' könyörgéseket illeti: igen jók és egyszerű-szépek; szegény falusi ember mindig talál bennök annyit, mennyi neki elég, a' minek elmondása után szive megkönnyebbedik. Birok e'hármon kivül magam is több kéziratot a1

mult századból: de szerzőjüket nem ismervén, nem tudom őket mi név alatt felmutatni. Boldogult atyámról is maradt rám vagy négy kötet írott könyörgés , — kettő a' magakeze irása —; de minthogy sehol irva nincs, ö-e vagy más készítményei : én is leteszem őket a' feledékenység archívumába. Végül vizsgáljunk meg néhányat az ujdonat-új könyörgésekböl. Az erdélyiek közöl lássuk Séra József és Koronka Antal imakönyveit: a' magyarhoniak közöl ízilády könyörgéseit! (Folytatása következik). Dobos János. Vcsyes közlemény. Ea^zőiiet Zala-István (Ír ói. Egyr a'kor kivánatihoz képest, elemi iskolás növendékek közt haszondúsan ható olvasógépnek iskolámbai megszerzésére magamat elhatározván, az a* kérdés gördült elé: kire kellene róni illöleg annak felállítási költségét? Az egyház pártolására nem is számolhattam, mivel annak avatatlan nagy része inkább a* múltnak, mint a' jelennek él; mitsem hajtva századunk haladó korára 's a' tanulás kezdeténél nem ismer a' győri alphabetumnál hasznosb 's czélszerübb iskolai kelléket. A' tanulókrai számításomban is több nehézség gördült elé, tekintve azoknak anyagi értékök hiányát, — tekintve a' jelen és jövő sereg érdekét, végre elhatárzám magamat t. Szigethy József úrhoz a* kemendi és vasvári uralmak főügyészéhez és egyházunk felügyelőjéhez egy reményteljes kérelmi levelet intézni, mellyben öt alázat 's bizodalommal kértem a* tervezett olvasó gépnek,, melly 6 ft. 24 krnál p. p. többe nem kerülne,, megszerzésére. Ennek következtében, a' fentisztelt úr, egyházáhaz hajló buzgalommal, a' nevelés sz. ügyébeni részvétét kitüntetve, — a' kért gépárt azonnal lefizetni szíveskedett. Nem lehet azért hálás köszönetet nem nyilvánítnom az olvasó nagy közönség előtt is, hogy kérelmi levelem nem hatott eredménytelenül; 's mikor bizodalom-szülteédes reményemet, mellyet a' tisztelt férfiúnak a' nevelés sz. érzetétől áthatott nagy lelkületében helyhezni szerettem, teljesülve lenni látom ; és mikor látom, hogy iskolánk jelen növendékeinek jutott részül, az 1846. év alkonyával, az 1847. vidám szürkületével az a* szerencsés pillanat, mellyben e' szíves adományból ünnepélyesen felállíthatám a' gyermeki öröm haszondús tanulmányi kellékét. Halmaza az ég áldásinak tetteire, javaira és tekintetes uri családjára! Berecz János,, iskolatanító.