Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-02-28 / 9. szám

nyairól szóló V-ik fejezetének 6-ik pontjáf, meíly azt tartja : Az egyházkerület felügyelőjével mindenkor kölcsönös szoros egyetértésben legyen, miniden nevezetesebb ügyeket vele közöljön, 1

s vele egyetértve intézzen el, az igy el nem intézhet őket az egyházkerület el éb e terjesztvén 's a1

t." 3-or. Azon jegyzőkönyvet, melly a' soproni convent és a' superintendentia között fenforgott fenemlített súrlódásoknak az 1806-ik évi junius 30-án bold. Balogh Péter, egyetemes főfelügyelő úr, mint királyi biztos által történt tárgyalásakor vezettetett, és fentisztelt egyetemes főfelügyelő urnák nézeteit a' superintendentiának hasonló eljárására nézve következőkben adja elő : „I-o. Praetitulatus Dominus Excellentissimus, habita succincta, eleganti, eaque nervosa Orat.one latina causam sui horsum adventus dolorose in eo exposuit, quod absqueullo antea hujusmodi exemplo, nomine Superintendentiae hujus Trans Danubianae, quin vei ad se, qua Generalem Ecclesiarum Inspectorem, negotium delatum, vei cum aliis Superintendentiis communicatum fuissel, querulosus contra Conventum Ecclesiae Sopronicnsis Augustanae Confessioni addictorum, ad Celsissirnum Regium Principem, Regni Palatinum, etExcelsum Consilium Locumtenentiale Regio Hungaricum Recursus in eo factus fuerit, quatenus Inclytus ac Venerabilis Conventus Soproniensis, omnem Superintendentiae debitam Subordinationem denegaret, et prout factum istud Superintendentiae omnium cordatorum virorum Sententia reprobatur, ita nihil se magis in votis habere, quamut sui horsum adventus talem optatum assequi posset finem, quo exulcerali animi ad evangelicam pacem et nnionem reduci,et omnia hucusque interventa aeterna oblivione sepeliri valerent; cujusmodi etc." Végre főtiszt, superintendens urnák utolsó közleményében a' soproni gyülekezetben feltűnt szellemre nézve kijelentett aggodalmát illetőleg, bátor vagyok, főtiszt, urat a' soproni conventnek általam felhozott 1742-ik évi utasítására, és az 1804-ik évi felírására figyelmeztetni, mellyekböl ímeg fog győződni, hogy ezen szellem ugyanaz, melly század előtt a'soproni ev. gyülekezetet lelkesítette, 's bizonyossá lehetem főtiszt, superintendens urat, hogy ezen gyülekezet tagjai, jámbor eldödeik példáját követve, soha sem szünendenek meg hü polgárok, buzgó protestánsok lenni; de valamint egy részről a'törvénynek, fejet hajtva, engedelmeskedendnek: ugy más részről eldö«<deiktŐl reájok szállolt jogaikat önkénynek gyáván fel nem áldozandják, hanem azokat minden alap aiélküli megtámadások ellen férfiasan védelmejzendik. — Sopronban febr. 14-én 1847. —y. Egyházi Irodalom: Magyar protestáns e$ryliázf hönyörgéses-konyveink ügyében. (Folytatás). Templomi könyörgéseinknek, a' magyar reformáit egyházban, új korszakot készítének Szikszai háromheti és más alkalmi könyörgései. E' férfiú birt a' könyörgés lelkével teljes mértékben, kinek a' későbbiek közöl alig méltó valaki saruit megoldani. Könyörgései nem hosszuk, bennök rövid mondatokba foglalt, szivet és lelket emelő, keresztyén gondolatok és érzelmek vannak lerakva kis híján mindenütt. A' népnek, ha e' kőnyörgéseket az imádkozó pap után mondja, fölötte lebeg az imádság szelleme. A' vallásos érzelmek közé merült sziv egyszerű szavait mondják el ezek, nincs e' könyörgésekben semmi beteges érzelgés, nincs keresett czifraság, hanem valami megülepedett magasztos egyszerűség. Néhány kitétel hiján, millyen „ajakainknak tulkai" és egyebek, mind nagy lelki épülettel használható. Kár, hogy a' boldogult háromhéti könyörgésnél többet nem irt! mert ezek annyiszor kerülnek, hogy sokhelyen könyvnélkül tudván már őket a' nép, gyakori ismétlések nem lehet hogy, némelly tekintetben, mechanismussá ne váljék. Kármán József hajdani losonczi reform, pap és superintendens könyörgései szinte ez időből valók, három részben, mindennemű egyházi szolgálatnál nagy sikerrel használhatók, 's bár Szikszai népszerűségével nem dicsekedhetnek, mégis a' legjobbak közé számíthatok. Érzi-e rajtuk a' magyar imádkozó, hogy nagyrészben fordítások, szokottnál hosszabbak- e, vagy hogy bizonyos thémák fölött nyűglődvén nagyrészök, a' sziv nem bírja bennök felmelegítni az elmélkedés! sok hidegséget ? nem tudom; annyi bizonyos, hogy Szikszai könyörgéseivel nem igen mérkőzhetnek: okos megválasztással azonban a' nép előtt, igen buzgón lehet e1

könyvekből könyörögni. E. D. T. P. azaz, Eresei Dániel túri prédikátor. Magános és közönséges Istennel való beszélgetés, négy hétre. Komárom 1790. Mel Konrád, Stehelin Henrik, Zollikofíer János után. — Kivált Slehelin könyörgései sok alakban jelentek meg magyar nyelven, ugy hogy régibb könyörgés-iróinkat, a' mult századvégéről, nagyítás nélkül Stehelin, Mel, Arndt, Neumann tanítványinak lehet mondani. — Kármán és Eresei könyörgései között meglepő a' hasonlatosság, a1

mennyiben mindketten fordítottak, a' mennyiben az egyik — Eresei — az isteni tökélyekre, a' másik — Kármán — a' ker. hitágazatokra szabtak néhány könyörgést. Eresei a' választásban szerencsésebb volt amannál, a' mennyiben nincs képtelenebb valami a száraz dogmákból feláztatott könyörgésnél, annyira, hogy ha jeles Kármánunknak némelly könyörgéseit használni akarjuk, a' szó teljes értelmében ki kell vetni magvukat, mint a' szilvamagot, — Eresei hosszú imáinak megfordítva, mint a' diónak, héját kell lekopácsolni. Makiári János, felsö-dobszai pap, két kötetben, négy hétre való könyörgést készített. Kijöttek Kassán 1794-ben. Igen csendes-természetű,