Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-02-28 / 9. szám

nem adok, és ha lehet, mindig történelmi adatokból indulok ki *s ezekre építek ; és e' modort itt is követendem. Továbbá jelentem, hogy bár azon nézet, mellyet eddigi supranaturalistáink védtek, soha az ó test.kánon authentiáját meg nem menti; de azt is vallom, hogy a' fensőbb bírálók imént felállított nézete is alaptalan ; és áll csakugyan Móses öt könyveinek érvénye, de más-nemü alapzaton, — mellyet már most földerítek , fölkérve e' fontos tárgy vizsgálatára magyar theologjaink becses figyelmét. Nem hiszem tehát, hogy a' pentateucbus e' jelen alakban látott világot Móses által : de azt is vallom, hogy ennek külalakján, bár Esdrás valamit változtatott, szabva azt a' babyloni fogság utáni nyelvcsínhez, de a' tartalom és dolog, az egyöntet mellett, szintúgy megmaradt, mintha valaki például a' római columna rostratán levő ősrégi szavakat, minők : exfociont == eífugiunt; claseis = classes, praided = praeda 'stb. és az ismeretes : ,,Látjátuk feleim" összabatu igéit jelen müveit magyar nyelvre áttennó. Hogy Móses chaldaeai négyszeg betűkkel nem élhetett, melylyeken pedig irva van jelen kánonnnk:azt említni sem szükség, — mivel azt jól tudják exegetáink; ámde ez ok még nem elég arra, hogy a* pentateuchus authentiáját tagadjuk ; mert hogy az ő korában az egyiptusiak már föltalálták a' jelképes vagy hieroglyphikai irás mellett a' szótagos, vagy syllabikai irást, — az előttem tökéletesen bizonyos. Mellőzve tehát azon nézetet, mellynek még nagyemlékezetü Budaynk is hódolt,!

) mintha a' feniczek találták volna fel elsők az irás mesterségét, — mivel, mellesleg megjegyezve, igy a' Psammetikusnál majd 1000 évvel elébb élt Mósesnek lehetlen vala írni tudni, — említett király alatt nyilván meg e' zárt ország az idegeneknek, mint alább meglátandjuk, — áll az, hogy Móses korában már Egyptusban divatozott a' szótagos irás; és igy Móses saját könyveit Írhatta, ha nem chaldaeai, de bizonnyal egyiptusi jegyekkel, — ha iróhártyára nem is, legalább simított bőrre, (sepher, ettől saphar — simítani) vagy vászonra (líbri lintei) vagy pedig a' papyr-nevü növény vékony rétegeire, melly különben is egyiptusi és káka-alaku, tiz lábnyira is fölemelkedő növény. Véleményemet e' következő alapokra építem: Mellőzve most azon homályos mondákat, miket jeles írók, ezek közt még Plátó is emlegetnek Hermes trismegistusról és Tautról, hogy az egyiptusiaknál, a1

jelképes irás mellett, divatban volt a' közlekedési irás, ezt állítja Herodolus, 2

) Alexandriai Clemens, 3

) Ammianus Marcelli-*) Köz. Hist. lap 90. 91. Régi világ h is t. lap 2. 2)Euterpe c. 36. Aegyptii literis duplicibus utuntur, quarum unas sacras vocant, populares alteras. *) Stroraat. I. 5. Tria sunt apud Aegyiptioa characterum genera, epistolographicum, hierogrammaticum et hyeroglyphicum. nus : 4

) noha ez utolsó olly forma irást tulajdonít: e' titkolódzó nemzetnek, minő jelenleg a" chinaiaké, — melly nem hang, hanem tárgyjegyző és mesterségesb a' szótagos írásnál, de azért irás-Hogy az irást elsők találták volna fel, nem állítom, — bár ezt magokról vallották; — Tacitus igy ír : Annál. lib. XI. 14 : Aegyiptii literarum inventores semet perhibent; — mert tudom, hogy az Assyriusok is, kiknek tudományos és irodalmi műveltsége régibb az egyiptusiakénál, igen jókor tudtak irni; és Simplicius commentárjaiból tudjuk, hogy Callisthenes, Babyloniából, olly régi csillagászati jegyzeteket küldött Aristotelesnek, hogy ezek fölfelé 1903 évről szóltak. De már azt állítom, hogy olly nemzet, mellynek papjai annyira tanulmányukká tették a' csillagos eget, miként Herodolus 5

) szerint ők találták ki elsők, hogy az óv 365 napból áll, — ők kezdették a* szökő-napok beigtatását,és ezt a' csillagok járásából okoskodva : illyen népnek jókor kellett ismerni a' betűket és az irást, mellyet más külföldi népektől nem tanulhatott; mert a1

siciliai Diodorus irja, 6

) hogy Psammetichus király koráig, semmiféle idegen Egyiptusbabe nem mehetett, mert vagy Busirisra talált, vagy pedig örök szolgaságra kárhoztattatott. Egyiptusból vitte, némellyek szerint, 7

) Cecrops az irás mesterségét Attikába, — az a' király, ki jóval előbbi Cadmusnál : ugy hogy, az elhíresztelt feniczeknek nem marad egyéb, bár igy is nem csekély dicsőség, mint az, hogy e* kereskedő nemzet terjesztette el az irást Európában, 8

) — mellyet előtte már századokkal feltalált és használt Egyiptus. Mivel már Móses az egyiptusi bölcseségbeit neveltetett, a' héber nyelv pedig, mint tudjuk, a* már őskorban kiművelt assyriaiésfenicziai nyelv dialectusa, mellyet az ábrahamidák megtanultak Kanaán földén;9

) a'mint hogy a' héber nyelvet Esaiás 19. v. 18. nyilván Kanadn nyeltének nevezi : ez oknál fogva nem lehet olly igen föltűnő előttünk, hogy e' nyelv Móses irataiban olly müveit alakban jelenik meg; ez csak a' kétkedniszeretö rationalisták előtt tetszik vissza, kik a'dolognak csupán egyik oldalát, a* héber nép nagy durvaságát tekintik, de azt nem gondolják meg,, hogy a* durva nép is élhet müveit nyelvvel, ennek irói pedig Írhattak ízléssel, mind a* mellett is* hogy a' nép a' műveltségben elmarad. Hogy pe-4) Histor. XVII. c. 7. Non ita, ut nunc, prisci scriptitaronfc aegyiptii; sed singulae literae singulis nominibus serviebant, et verbis nonnunquam significabant integros sensus. 5)Euterp o. 4. Omnium hominum primi aegyiptii annum repererunt, descriptis per eum duodecim temporum partibus; et haec excogitavisse ex astris dicebant. c) Hist. I. 1. 7) Igy értett már Tacitus is : Fbaenices navi praepolle— bant, literas intulerunt Graeciae : gloriamque adepti, tam— quam repererint, quae acceperant. Annál. XI. c. 14. s) G. Vossii ars Grammal. I. 1. c. 10. 9) Hebráische Grammatik : V. Gesenins Halle 1824 lap