Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-25 / 4. szám

tanácsszék kiegészítésére elégséges 9 egyén, ma­gától értetvén, hogy a'világi és egyházi rend kö­zött ne legyen egynél nagyobb különbség. 10. Az egyetemes gyűlés álland az egy­házak és iskolák fö- és másodfeltígyelöiböl, min­denkerület három világi, ugyanannyi egyházi kül­dötteiből , kiken kivül az egyetemes gyűlésen a' kerületek elnökei is szavazattal birandnak; ezek­hez járulnak még a'gyűlés által választandó egye­temes pénztárnok és jegyző. 11. §. Hogy az egyetemes tanácsszék , mint legfelsőbb birói szék, munkálatit gyakorolhassa, az egyetemes gyűlés által, minden kerületben, a' ke­rületi felügyelő és superintendensen kívül 3 világi és ugyanannyi egyházi ülnök neveztessék ki. Ila valamelly, az egyetemes tanácsszékhez intézett ügy 1-sö septemberi határidőn kivül ér­kezend, midőn az egyetemes tanácsszék kiegé­szítésére szükséges három kerületi egyének ösz­szeülendnek, küldessenek az adatok rendben a' három kerülethez, (a' negyedik érdeklettet ki­zárva), hogy ott a' részletes egyetemes tanács­széken megvizsgáltassanak. — Illy részletes egyetemes tanácsszék kiegészítésére öt egyén kívántatik, kik a' dolgot taglalván, szavazataikat fejenként adják,az adatokat más kerülethez, sza­vazataikat pedig az egyetemes főfelügyelőnek küldendik. — Kézbesítve levén a' három kerület szavazata, a' Pesten levő egyetemes tanácsszék, a' főfelügyelő és két, egy világi, egy egyházi, ül­nökből álló része , az ügyet szinte tárgyalás alá veendi, szavazand és igy a' három kerület és ön­szavazatát mérlegbe téve itélend. Az Ítélet ki­egészítésére, ha a' tanácsszék nem közösen ül össze, 18 szavazat kívántatik. Polémia. II. Felvilágosítás és felelet Méz falvinak az ellenőr­választás tárgyában. E' Lap m. é. 43-k sz.-an Mézfalvi szeretetet lehelő válaszában, Vályi P.-nak szinte m. é. 35-lapi czikkére, nem épen szeretet teljes leczkét tart, nem csupán a* közlő Vályi P.-nak, hanem az öt — tudtával még távolról sem sértett s.-pataki oktatók- 's igazgatói hivatalnak is. Vályi P., ki közelebbről ismerheti a' főiskolát, 's ugyanazért alaposan emelhetett szót, maga részéről adós nem igen marad. *) E* sorok irója ezen, talán nagy­része előtt az olvasó közönségnek ismeretlen ügyet némileg felvilágosítani, egyszersmind az iskolai ifjúság általi választásjog vagy gyakorlat történetét, jelenlegi hasznát vagy kárát, az a' kö­rül tett felsőbb rendeleteket előadni kívánja, — mikből végre könnyű lesz megítélni, mennyiben lesz Mézfalvinak igaza. *) Lásd a' mai levelezési. Sz. A' s.-pataki főiskolát a' reformatio hajnalán 1531-ben alakítá át zárdából iskolává a' nádorfi Perényi Péter, S.-Patak ura, Iíopácsy és Sztáray szerkezetök mellett. Csak hamar azután 1551-b. emennek fia Perényi Gábor fö- vagy anyaisko­lai rangra emelte, 's több jóltevői, — millyenek: II—ik Max császár és király, ruszkai Dobók, Ma­gócsiak, Drugelhek, Lorántfiak, Rákócziak 's a' t. pártfogása alatt a' XVII-ik század viharos utolsó negyedéig, minden akkori honi protestáns intéze­tek közt legszebben virágzott. De már 1671-ki gyászos év utolsó hónapjai a' tanuló ifjúságot 's oktatóit elszéledve, bujdosva, szép és gazdag könyvtárát, nyomdáját elszórva találta. Tartott a* bujdosás ideje 1704-kig, a' mikor a' szétrezzen­tett musák ismét régi öshonukba visszavereked­vén, azóta a' felséges ausztriai-ház kegyes en­gedelméböl, a' honi törvények paizsa alatt, jólet­vöinek — már ugyan nem fejdelmeknek — hatá­lyos segedelme által újra megerösedvén, időnként, több-több előmenetelt vön. Régi fényét — meg­lehet — ha mindenben el nem érte volna is ekko­rig, — de hogy múltjával jövendője nem volna arányban, csak történeti gyanítás. E' gondolatok közt végig forgatám a' kérdé­ses főiskola régibb megmaradt kevés emlékeit, keresendő azokban némelly adatokat, ok- vagy alku-levelet, mellyeken alapulnia kellene a1 ta­nuló ifjúság azon mai napig is gyakorlott jogának, melly szerint iskolai hivatalnokait, úgymint: is­kolai nagyot vagy gazdatisztet (senior) és ennek ellenőrét (contrascriba), egyszersmind az iskolai­szék jegyzőjét, határozatainak végrehajtóját, az ifjaknak közvetlen felügyelőjét, főbbjei, az úgy­nevezett esküdt diákok közöl választja. De bár mint hánytam- vetettem az említett iratokat — azokban ennek semmi nyomára nem akadtam. E* szerint igy okoskodtam: hogy ezen szokás vagy a' régi zárdai szerkezetből maradt fel, vagy azon szomorú időszak bujdosási korában keletkezett, mellyben az ifjúság a' hajótörésből megmaradt némi féltőbb kincseit, alapítványi okleveleit 's egyéb iratait egy helyről más helyre rejtegetve, mintegy kényteleníttetvén hordozni, azoknak gondos őréül egyet maga közöl, kiben leginkább bizhatott, vá­lasztá; vagy — a'mi hihetőbb — bármelly oknál fogva is, ezen jogot, talán a' külországi egyete­mek — jelesen a1 Krakkóban és Wittembergában tanuló magyarok példája szerint (Lásd Bursa pó­lón. és laskói Csókás Péter laistromát) az iskola kormányzói 's oktatói engedményezték; melly jo­got a' fensöbb tudományhallgatók évek során emlékezetünkig minden közbotrány, erkölcs- 's tudományra káros befolyás nélkül gyakorlának. Már ezen három közöl akármellyik álljon — ada­tok hiányában—,lehet-e azt olly jognak tartani, mint a' polgári állományok chartáit?! Mert az el­sőre nézve azt mondhatjuk Mézf.-val: ugyan , uraim! ne pártoljuk a'baráti rendszert; a'második ok

Next

/
Oldalképek
Tartalom