Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-01-25 / 4. szám

pedig, hála a* gondviselésnek! rég megszűnt, 's hisszük, elö sem kerülend többé. E'szerint a'harmadikot kell választanunk, melly ha áll — méltán következtethetjük: hogy a' mikor és a' kik által ezen jog adatolt, csak addig és azon erös feltétel alatt lön engedve, mig az ifjúság ezen jó végre nyert szép joggal — az iskolai föczél ellenére, a' tudomány erkölcs 's fegyelem kárára vissza nem él Mert lehet-e csak feltenni is iskolai kormányról, hogy olly intézvényt örökítsen, melly — még azon esetben is, ha káros leend — fentartassék ? Ha maguktól Perényiektöl, vagy ezen intézet legnagyobb maecenásaitól származnék olly kiváltság, mellyet az éretlen korú ifjúság önveszélyére elferdített: felügyelőknek kötelessége maguknak a szüléknek, söt a* jobb gondolkozású ifjaknak kérelmére, módosítani,— ha a1

visszaélések nem orvosolhatók felfüggeszteni, ha ez sem használ, végkép ellörleni. Számos évekig szép renddel, mások jogainak tekintetbe vételével élvén ezen szabadalommal az ifjúság, senkinek eszébe sem jött az ellen felszólalni. Azonban történt, hogy 1808 dik évben a' seniornak következőt mellőzni akarván az ifjúság — mi azelőtt, a' mennyire tudhatni, példa nélküli volt, — az e.kerület felügyelési legfőbb jogánál fogva ezen szavazati gyakorlat- 's vele az ifjak közt kezdődőit lázongásnak egyszerre nyakát szegte, és senkinek eszébe sem jutott ezért az iskolai kormányt vagy okiatokat régi jogok elrontásával terhelni. — Azonban folytak az idők; az új eszmék mozgalomban hozák a* hont, a' megyéket; pártük keletkeztek: a'hivafalkórság meglermé a' korteskedés keserű gyümölcsét. — A' példa nem muradt hatás nélkül, mindenült hangozott a' korlesdal. A' tanuló is a' megyei zavaiba ollykor besodortatván, praeparandiánl hasznáiá a' tiszlválasztási mozgalmakat, mi leginkább halott Patakra, mellynek főiskolájában a* növendékek nagyobb része nemes 's első bölcsője volt a1

protestánsok között a' honi jog tanulásának. — Így lön, hogy 1826-ban oz erejében és jogaiban bizakodó fiatal óriás — diák főnökétől—nem az oktatóktól — mert ez soha sem történt— izgatva, a' rend felbontására összeszövetkezék, 's egy jeles kijeleltlel zsarnokságának súlyát érezleté. Az oktatói kar sajnálta; de az ifjúság illő csendben, az illedelem és törvény korlátai kö/.l maradván, sem panaszszal sem előterjesztéssel nem állt elö. Ámde a' közelebbi néhány választások valóságos kihágással, lármával, itatással folyván le: leik ismeretes kötelessége volt az oktatói karnak, jelesen az igazgatóknak feljelenteni, s orvoslásért folyamodni. Mert a1

fellázadt ifjúságot nem olly könnyű ám lecsendesíteni, nagyobb kihágástól óvni, mint Mézfalvi gondolja, — főleg azon, még eddigelé juratus felügyelök állal, kiknek szerencséje azö választástiklót függ. Ennek meggállására született 1843- ik 20-dik számú pataki e.-kerületi határozat, melly által a' választás módosíttatván — 's ha ez sem használna 's rendetlenség történnék — nem az elmellöztetést értem, mert az nem tilos — az ifjak részéről, azzal fenyegettetnekmeg, hogy ezen választási gyakorlattól végkép el fognak mozdíttatni. Történt azonban, hogy az 1844. dec. egyik estvéjén, mikor még a' választásnak ideje sem volt, tűzvészt gyaníttató lármával kezdik el az ifjak a* választási korteskedést, 's később más valódi kihágások is jővén napfényre: ekkor tön az igazgató jelentést kötelessége szerint, — és ezt nem tenni hanyagság lett volna — 's ennek következtében terjeszté fel az oktatói kar, beleegyezésével a'számvevő 's közvizsgálati küldöttségnek, a' hasonkihágnsok előzése 's jölesen az 1843-dik e.kerületi határozat teljesedésbe vétele végett. Ki nem látja, hogy ez a' legkövetkezetesebb 's törvényes eljárás ? és még is mi lelt az eredménye az 1845-ki julius 15-kén történt sok vitatkozásoknak? Nem egyéb, mint a' mit már VályiP. is közlött, hogy t. i. ezentúl véletlen időben az év (iskolai) kezdetén algondnoki elnökség alatt viendő végbe a1

választás, — mi sikerrel ? a' jövendő kimutatandja. Ha még ezek után kérdezné valaki: vájjon károse v. hasznos az iskolára 's ifjakra nézve ezen választási gyakorlat? Erre, ha a'történtekből 'störténhetökböl szabad logicai egymásutánnal következtetni, kereken felelhetni: hogy igen is káros. Mert az iskola nem egyéb, mint a' tudományok 's szép erkölcsök műhelye, mellyben fötörvény a* fegyelem és jó rend fentartása; minden, mi ezekkel ellenkezik, az iskolából száműzendő. Legyen bármelly régi gyakorlat vagy jog által szentesített intézmény, melly az iskola ezen föczélai ellen működik azt károsnak nem ismerni, azt, ha jóvá nem tehető, kiirtani nem igyekezni, annyi, mint az iskola 's ifjak romlását szembehunyva nézni. Ezen elvből indulva ki hozta az 1845-ik évi számvevő szék következő határozatát: — ,,Az ellenőri választásra nézve már az e.kerületi kormány több ízben mondván ki szigorú határozatát, hogy ha ezen választás körül, a' meghozott szabályok mellett is, visszaélések tapasztaltatnak, ezen iskolai gyakorlat töröltessék el; — a1

menynyiben azonban ezen határozat foganatosítására nézve kikötőit feltétel az ifjúság által közelebb is vakmerően megrontatott, — de különben is ezen félreérteit választási mód és gyakorlat az anyaiskolának egymást testvérileg ölelni tartozó növendékei közt csak pártoskodás, gyűlölség, söt nem ritkán örökös üldözést is szülne; a' tudományok csendes ölében már a'polgári pályán ís egyhangúlag kárhoztatott korteskedés 's erkölcsvesztegetés magvait hintené el,'s azzal egybekötött 's a' békés polgárok nyugalmát is zavaró kihágások legfelsőbb helyről megrovást, 's ez által iskolai szerkezelünk's kormányunk tekintélyének