Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-01 / 9. szám

PROTESTÁNS IGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 9. szám. Ötödik évi folyamat. Mart. 1. 1846. Wenn ich vom Predigtamt und andern Sachen ablassen könnte oder müszte, so wollte ich kein Amt lieber, habén denn Schulmeister oder Knabenlehrer sein. Denn ich weisz, daszdies Werk naechst dem Predigtamt das allernützlichste, gröszeste, und beste ist, und weisz dazu noch nicht, velches untar beiden das beste ist. Denn es ist schwer alte Hunde bándig und alte Schielke fromm zu machen, daran doch das Predigt­amtarbeitet, und viel umsonst arbeiten musz, aber die jungen Báumleinkann mann besser biegen und zie­hen, ob gleich auch etliche drüber zerbrechen. Lieber, lasz es der höchsten Tugend eine sein anf Érden, fremden Leuten ihre Kinder treulich ziehen , welches gar wenig und schier niemand thut an seinen eigenen. Luther. TARTALOM: Evangélikus tanítók. Vand rák András.— Gyámintézeti középponti gyűlés. — Lutherűnnepek. r. — Gyűlések. Beregi, Veszprémi, Árvái, Kishonti egyházmegyék. — Kül- és belföldi tudósítások. — Lev. Evangélikus iükolatanítók. Kevés ügy van hazánkban, melly olly cse­kély figyelemre méltattatott volna, mint az isko­latanítók , kivált nálunk evang. protestánsoknál. Iskolákról, nevelés-oktatásról's iskolai rendszer­ről volt ugyan szó, tán sok is, volt határzat, néha üdvös is; de az iskola emberei-, a' nevelés 's oktatás fötényezöiröl, azoknak egyházi, polgári állása- és sorsáról, képzése-, ápolása- 's kellő méltánylásáról vajmi kevés vala a' nyilvános szó is, annál gyérebb az egész rendnek helyes felfo­gása 's még ritkább a" lelkes igazságos közpárt­fogás. A' nyíregyházi tisza-ker. gyűlésen 1836., a' zay-ugróczi tanítói gyűlésen 1841., az iglai 1842. szintén kerületi 's néhány egyetemes gyű­léseken szóba hozatott ugyan leginkább magok a' tanítók részéről az ügy, de nem pártoltatván, el­hangzott, vagy bizonyos elménczkedések és fel­költött féltékenység által, árva-módra háttérbe szoríttatott. A'Prot. Egyh. 's Isk.Lap majd csen­desebb, majd zajlóbb hullámaiban szintén fel-fel­merült ollykor 's tavaly, ugy látszik, sűrűbben az iskolatanítók szegény sajkája, 's tapasztalt min­dent, mit az illy szerény sajka az öt környező, bizony nem a' legbarátságosb elemektől tapasz­talhat. „De ugy kell neki, mondandják némely­lyek, mért megy a' tengerre és nem marad ott­hon; vagy mért akar mérkőzni a1 gályákkal; mások ellenben miért nem evez erélyesebben, miért nem tud versenyezni ?" Illy körül­mények között 's annak tekintetében , hogy közelebb nézve, az iskolatanítók az egyetemes nemzeti egyházi és polgári életben sokkal haté­konyabb positiv vagy negatív tényezők, sem­mint közönségesen venni szokták : czélszerünek véltem tájékozás 's eszmecsere végett kimondani nyugodt 's igénytelen véleményemet és felhívni polgártársaimnak, kivált a' közelebb érdekeltek­nek, figyelmét a' kérdés alatti jámbor ügynek higgadt megfontolására, részre nem hajló mélta­tására és további, keresztyén evang. szellembeni sikeres elintézésére. I. Kit értsünk az iskolatanító alatt, talán nem szükség kérdésbe hoznom, hisz a' szó maga ele­get magyaráz; 's még is a'fogalomzavar kikerü­lése végett jó lesz világosan megjegyeznem, hogy ámbár az iskolatanító és iskolatanító között, taní­tási helyre, szakra, ügyességre 's más külső belső, sajátságokra nézve van is különség 's van falusi, városi,elemi, gymnasialis, Iycealis, kisebb nagyobb tudákosságu,tekintélyű, czimü 'sa't. tanító-,(holmi kontárkodó varga-,kovács-,molnár-,obsitos vagy vagabundus mesterféléket, mint igazán nem taní­tókat, ide természetesen nem értve), de a' többi valamennyi csakugyan iskolatanító 's ezért egy 's ugyanazon nemhez tartozó, egy és ugyanazon tisztességes rendet képező, mellynek ugyanazon egy 's nemes a' feladása: „nevelni a' gyermek­ben 's ifjúban az embert, az evang. keresztyént, a' jó és ügyes honpolgárt. Ez itt a' lényeges a* dologban 's hogy az emberi természet fejlesztése­'s nemesítéséhez igazán értő, müveit 's talpraesett charakter legyen az egyén: — a' többi, hogy például humanissimus, praestantissimus vagy cla­rissimus, mester, rector, vagy professor, vagy tán épen doctor, 10, vagy 100 vagy 500 ftnyi díjú, két vagy hét nyelvet értő, polyhistor, poly­mathes 'sa't. 'sa't. az mind csak másodrangú ad­tributum, külső kellék vagy dúsabb dísz. Avvagy talán nevetséges rankórságot gyakoroljunk 's di­daskaliarehiai lajtorját állítsunk mink az evang. egyháznak egyiránt jogosított, ugyanazon nagy és szép munkával megbízott 's valódi műveltséget terjesztendő tagjai ? Távol legyen tőlünk, mint va­lóban nincs még közöttünk, az uralkodási vágy dae­mona 1 Nem egymás felett, hanem, mint protes-9 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom